Total Knee Arthroplasty

Meghatározás/leírás

A teljes térdízületi protézis (TKA) vagy teljes térdprotézis (TKR) egy gyakori ortopédiai műtét, amelynek során a térdízület ízületi felületeit (combcsontízület és sípcsontplató) sima fémmel és polietilén műanyaggal helyettesítik. A TKA célja a végstádiumú osteoarthritisben szenvedő egyének életminőségének javítása a fájdalom csökkentése és a funkció növelése révén. A TKA műtétek száma megnőtt a fejlett országokban, és egyre fiatalabb betegek részesülnek TKA-ban.

Legalább egy polietilén darabot helyeznek a sípcsont és a combcsont közé lengéscsillapítóként. A protéziseket általában cementtel erősítik meg, de lehetcementálatlanul is hagyni, ha a csontnövekedésre támaszkodnak az alkatrészek megerősítésében. A térdkalácsot ki lehet cserélni vagy újra felszínre lehet hozni. A patella rekonstrukció célja a kinyújtó mechanizmus helyreállítása. A műtét során quadricepsz-hasító vagy quadricepsz-kímélő megközelítést lehet alkalmazni, és a keresztszalagokat ki lehet vágni vagy meg lehet őrizni.

A műtéti megközelítések, kialakítások és rögzítések különböző típusai léteznek. A betegség mértékétől függően unicondyláris térdprotézis vagy patellofemorális csontpótlás (PFR) is végezhető. Többféle érzéstelenítési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a helyi infiltrációs érzéstelenítéssel kombinált regionális érzéstelenítést, vagy a helyi infiltrációs érzéstelenítéssel kombinált általános érzéstelenítést, bármelyik lehetőség mellett perifériás idegblokkolással kiegészítve. A műtét során néha érszorítót is alkalmazhatnak. A TKA műtéteknél számítógépes navigációs rendszereket vezettek be, és prospektív vizsgálatokra van szükség a hosszú távú funkcionális eredményekről.

Klinikailag releváns anatómia

A térd egy módosított csuklóízület, amely flexiós és extenziós mozgást tesz lehetővé, csekély mértékű belső és külső rotációval. A térdízületet három csont alkotja: a sípcsont felső része, a combcsont alsó része és a térdkalács. Az ízületi felületeket vékony porcréteg borítja. A meniszkuszok a sípcsontlemez oldalsó és mediális felszínéhez tapadnak, és segítik a lengéscsillapítást. A térdízületet szalagok és ízületi tok erősíti.

Epidemiológia /Etiológia

A primer térdprotézis, a TKA leggyakoribb indikációja az osteoarthritis. Az osteoarthritis következtében az ízület porcai károsodnak, és már nem képesek elnyelni az ütéseket. A térdízületi arthrosis kockázati tényezői közé tartozik a nem, a megnövekedett testtömegindex, a térdsérülés és a társbetegségek. A térdízületi arthrosisban szenvedő betegek fő panasza általában a fájdalom. A fájdalom szubjektív, és perifériás és központi neurális mechanizmusokat érint, amelyeket neurokémiai, környezeti, pszichológiai és genetikai tényezők modulálnak.

A teljes térdízületi arthroplasztikát gyakrabban végzik nőkön és idősebb korú egyéneken. Mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Királyságban a TKA műtétek többségét nőkön végezték. Az előrejelzések szerint a TKA műtétek drámai növekedése a fiatalabb, 60 év alatti TKA műtéten átesettek arányának növekedésével fog bekövetkezni.

Diagnosztikai eljárások

A TKA műtét előtt teljes körű orvosi vizsgálatot végeznek a kockázatok és az alkalmasság megállapítása érdekében. Ennek az értékelésnek a részeként képalkotó eljárást alkalmaznak az ízületi degeneráció súlyosságának felmérésére és egyéb ízületi rendellenességek kiszűrésére. A műtéti metszés bezárása előtt térdröntgenfelvételt végeznek a protézis igazításának ellenőrzésére.

Műtét előtti fizioterápia

A műtétet megelőzően rehabilitációs gyakorlatokat lehet tanítani, hogy a betegek közvetlenül a TKA műtét után hatékonyabban végezhessék a megfelelő gyakorlatokat. A műtét előtti edzésprogram a betegek funkcionális állapotának optimalizálására is használható a műtét utáni felépülés javítása érdekében. A műtét előtti edzésprogramoknak a tartásszabályozásra, az alsó végtagok funkcionális gyakorlataira és a kétoldali alsó végtagok erősítő gyakorlataira kell összpontosítaniuk.

A műtét előtti fizioterápia hatékonyságát alátámasztó bizonyítékok hiányoznak a teljes térdprotézis műtétet követően a betegek kimeneti pontszámaira, az alsó végtagok erejére, a fájdalomra, a mozgástartományra vagy a kórházi tartózkodás hosszára vonatkozóan.

TKA műtét után

A TKA műtét általában 1-2 órát vesz igénybe. Az egyének többsége a fizioterápiát a fekvőbeteg-ellátás alatt, a műtétet követő 24 órán belül kezdi meg. Általában mozgásterjedelmi és erősítő gyakorlatokat, krioterápiát és járástréninget kezdenek, és a kórházból való elbocsátás előtt otthoni edzésprogramot írnak elő. Alacsony szintű bizonyíték van arra, hogy a gyorsított fizioterápiás kezelések csökkentik az akut kórházi tartózkodás hosszát.

A betegeket általában néhány napos kórházi tartózkodás után elbocsátják, és az elbocsátást követő 1 héten belül ambuláns vagy otthoni fizioterápiában részesülnek.

A következő posztoperatív értékelési és kezelési irányelvek javasoltak azon személyek számára, akik cementezett protézissel végzett primer TKA műtéten estek át, standard sebészeti megközelítéssel. A sebészek utasításait mindig követni kell.

Műtét utáni fizioterápia

Subjektív értékelés

Az értékelésnek többek között a következőket kell tartalmaznia:

• Műtéti és műtét utáni szövődmények, ha vannak
• Térd és egyéb mozgásszervi panaszok, ha vannak
• Előzmények és releváns társbetegségek
• Szociális tényezők és otthoni beállítások
• A TKA műtét utáni otthoni gyakorlatok előrehaladása
• Fájdalom és egyéb tünetek/ kellemetlenségek (pl.pl. zsibbadás, duzzanat)
• A műtéttel és a rehabilitációval kapcsolatos elvárások
• Konkrét funkcionális célok

Objektív értékelés

Az értékelésnek tartalmaznia kell többek között:

• A műtéti seb vagy heg megfigyelése
• A fertőzés jeleinek ellenőrzése:
  • Vörösség, váladékozás (genny/szag), a bőr összenövései, rendellenes melegség és duzzanat, a műtéti bemetszés szélein túlnyúló bőrpír, láz vagy hidegrázás
  • A fertőzés gyanúja orvosi beutalót indokol
• Térdduzzanat (kerületmérés)
• Életjelek és releváns laboratóriumi leletek (szükség szerint/akut helyzetben)
• Mélyvénás trombózis (DVT) ellenőrzése:
  • Homan jelteszt
  • Mellkasi fájdalom, légszomj, vádlivörösség vagy elszíneződés, mély vádlimelegség, fájdalom vagy érzékenység jelei és tünetei
  • A trombózis gyanúja sürgős orvosi beutalást indokol
• Tapintás:
  • Fokozott melegség és duzzanat esetén
  • Izomaktiváció (pl. quadriceps; vastus medialis oblique) és hypertonia (pl. csípőadductorok)
• Alsó végtagi mozgástartomány:
  • Aktív és passzív térdmozgás tartománya fekvő vagy félig fekvő helyzetben (további részletekért lásd a kezelés mérföldköveit alább)
• Alsó végtagi izomaktiválás és erő
• Járás:
  • Használható időzített fel és alá teszt (TUG) vagy 10 méteres séta teszt (az egyén képességeitől és tűrőképességétől függően)
  • A térdhajlításban való óvatosság, a műtött lábra való teherviselés elkerülése, antalgiás minták stb. felmérése.

Kimeneti intézkedések

Műtét utáni fizioterápiás kezelési stratégiák & Célok

I. fázis: A műtét utáni 2-3 hétig

• Betegoktatás:
• Aktív és passzív térdflexió elérése 90 fokig, és teljes térdnyújtás
  • Az első 2 hétben a passzív térdflexiót 90 foknál kisebb mozgástartományban kell vizsgálni a műtéti bemetszés védelme és a szövetek gyógyulásának tiszteletben tartása érdekében
• Cél a minimális fájdalom és duzzanat elérése
• Teljes teherbírás elérése
• Cél a mobilitás és a mindennapi életvitel függetlenítése

A rehabilitáció korai szakaszában, fontos a terápiás szövetség kialakítása és a fájdalomkezelési stratégiákkal kapcsolatos oktatás. A fájdalomoktatás magában foglalhatja a fájdalomcsillapítók megfelelő használatát, a krioterápiát és a műtött végtag felemelését. Bizonyított, hogy a krioterápia rövid távon javítja a térd mozgásterjedelmét és a fájdalmat. Az edzés utáni jegelés hasznos lehet, de az alacsony minőségű bizonyítékok megnehezítik a krioterápia alkalmazására vonatkozó konkrét ajánlásokat. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy kerüljék a térd alatti párnával való pihenést, mivel ez kontraktúrákhoz vezethet.

Az első fizioterápiás kezelés során fontos a beteg otthoni edzésprogramjának áttekintése, mivel az otthoni gyakorlatok a gyógyulás kritikus elemei. A sebész és a fekvőbeteg-fizioterapeuta által adott műtét utáni gyakorlatokat felül kell vizsgálni. A korai szakaszban a betegeket meg lehet tanítani a lépcső használatára úgy, hogy a nem műtött lábukkal haladjanak felfelé, a műtött lábukkal pedig lefelé.

Gyakori ágy- és székgyakorlatok

• Boka plantarflexió/dorsiflexió
• Belső tartományban végzett quadricepsz erősítés párnával vagy a térd mögé tekert törülközővel
• Izometria. térdnyújtás a külső tartományban
• Térd- és csípőhajlítás/nyújtás
• Egyenes lábemelés
• Izometrikus fenékösszehúzódás
• Csípő abdukció/addikció
• Hídverés

II. fázis: 4-6 héttel a műtét után

• Cél, hogy ne legyen quadriceps lag, jó, akaratlagos quadricepsz izomkontroll
• 105 fokos aktív térdhajlítási mozgástartomány elérése
• Teljes térdnyújtás elérése
• Cél a minimális fájdalom és duzzanat hiánya

A fizioterápiás kezeléseket heti egy-két alkalommal lehet tervezni, Ez a gyakoriság az egyén fejlődésétől függően növekedhet vagy csökkenhet. A teljes térdnyújtás elérése elengedhetetlen az olyan funkcionális feladatokhoz, mint a járás és a lépcsőmászás. A térd hajlítási mozgástartománya szükséges a kényelmes járáshoz (65 fok), lépcsőmászáshoz (85 fok), üléshez és álláshoz (95 fok). Ebben a fázisban szövetmobilizációs technikák alkalmazhatók a heg mozgékonyságának javítására.

III. fázis: 6-8 héttel a műtét után

• Erősítő gyakorlatok a neurális adaptáción túli hipertrófia biztosítására
• Alsó végtagi funkcionális gyakorlatok
• Egyensúly- és propriocepciós tréning

Az elsődleges TKA-ról beszámoltak, hogy csökkenti az esések előfordulását és javítja az egyensúlyhoz kapcsolódó funkciókat, például az egy végtagon álló egyensúlyt, jól dokumentált a propriocepció, az érzékszervi tájékozódás, a poszturális kontroll és az operált végtag erejének szuboptimális helyreállítása a TKA után. A szakirodalom kiemeli a proprioceptív tréning és a műtét előtti, a nem műtött végtagot is bevonó tréning fontosságát. Az egyensúlygyakorlatok közé tartozhat az egylábú egyensúlyozás, a tárgyakon való átlépés, az oldalirányú felállás és az egyenetlen felületeken való állás. A műtét utáni egyensúly- és proprioceptív tréning, amely magában foglalja az egy végtagon való állást, akkor kezdhető el, amikor a műtött végtagon megfelelő térdkontroll érhető el, ami jellemzően a TKA-t követő 8 hét körül következik be.

A klinikai és erőnléti mérföldkövek elérésével a szárazföldi vagy vízi programokon keresztül végzett, erősítő és intenzív funkcionális gyakorlatokat tartalmazó, egyénre szabott rehabilitációs programokat lehet folytatni. E gyakorlatok erősen egyénre szabott jellemzői miatt előnyös a képzett fizioterapeuta általi felügyelet.

IV. fázis: 8-12 hét, legfeljebb 1 évvel a műtét után

• Cél az önálló testmozgás közösségi környezetben
• Folytassa a rendszeres testmozgást, beleértve az erősítő, egyensúly- és propriocepciós tréninget
• Integrálja a viselkedésváltoztatási stratégiákat az általános fizikai aktivitás növelése érdekében

Elbocsátási kritériumok

Az elbocsátás tervezésének egyénre szabottnak kell lennie, és a kritériumok közé tartozhatnak:

• Legalább 110 fokos aktív térdhajlítás és teljes térdnyújtás elérése
• A járási célok elérése
• Az otthoni mozgásprogramnak való megfelelés és kompetencia elérése
  • Önálló mozgásprogram melletti elkötelezettség 6 hónapig.12 hónapig a műtét után ajánlott
  • A mozgásprogramnak tartalmaznia kell heti 2-3 alkalommal erőnléti edzést

Komplikációk & Ellenjavallatok

TKA műtétet követően, ezek a szövődmények előfordulhatnak:

• Fertőzés
• Idegkárosodás
• Csonttörés (intraoperatív vagy posztoperatív).
• Tartós / krónikus fájdalom
• Fokozott esésveszély
• Mélyvénás trombózis (DVT)
  • Gyakori szövődmény térd- vagy csípőprotézis műtét után, amely jelentős morbiditást és mortalitást okozhat
  • A térd- vagy csípőprotézis után a DVT előfordulása 18%
  • Nagyobb vizsgálatok arról számoltak be, hogy a hyperkoagulábilis diagnózisú betegek / állapotú betegeknél nagyobb a DVT kockázata az ízületpótló műtétet követő 6 hónapon belül
• Stiffness
  • Leggyakoribb panasz az elsődleges TKA-t követően
  • A műtéten átesett betegek kb. 6-7%-át érinti
  • A kortárs irodalom támogatja a “szerzett idiopátiás stiffness” definícióját, amely a <90°-os mozgástartományt jelenti, és >12 hétig fennáll az elsődleges TKA után, komplikáló tényezők hiányában, beleértve a már meglévő merevséget is.
  • A merevség jelentős funkcionális fogyatékosságot és alacsonyabb elégedettséget okoz
  • Nőknél és elhízott betegeknél fokozott kockázatról számoltak be
  • A bizonyítékok nem javasolják a folyamatos passzív mozgás (CPM) rutinszerű alkalmazását, mivel a hosszú távú klinikai és funkcionális hatások jelentéktelenek, és nem jobbak a hagyományos mobilizációs technikáknál

• A protézissel kapcsolatos szövődmények: a protéziskomponensek meglazulása vagy törése, ízületi instabilitás és ficam, a komponensek elferdülése és szétesése
  • Míg a TKA-implantátumok hosszú távú meghibásodási aránya tekintetében további kutatásokra van szükség, a rendelkezésre álló arthroplastikai regiszteradatok azt mutatják, hogy a TKA műtétek 82%-a és az egyoldali térdprotézis műtétek 70%-a 25 évig tart osteoarthritisben szenvedő betegeknél
  • A polietilén kopása a revíziós műtétek gyakori oka
• Nagy kockázatú tevékenységek, amelyek a műtét után nem megengedettek, vagy az ortopéd sebésszel való egyeztetést igényelnek:
  • Egyéni tenisz, squash/rakettlabda
  • Kocogás
  • Nagy terhelésű aerobic
  • Hegyi kerékpározás
  • Labdarúgás, futball, röplabda, baseball/softball, kézilabda, kosárlabda
  • Torna
  • Vízisí/ vízi sportok
  • Síelés
  • Korcsolyázás

1. 1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 Evans JT, Walker RW, Evans JP, Blom AW, Sayers A, Whitehouse MR. Mennyi ideig tart egy térdprotézis? A több mint 15 éves követési idővel rendelkező esetsorozatok és nemzeti nyilvántartási jelentések szisztematikus áttekintése és metaanalízise. The Lancet. 2019 Feb 16;393(10172):655-63.
2. Palmer, S., 2020. Teljes térdízületi arthroplastika (TKA). Medscape. Elérhető a következő címen: <https://emedicine.medscape.com/article/1250275-overview#:~:text=The%20primary%20indication%20for%20total,pain%20caused%20by%20severe%20arthritis.> .
3. Jakobsen TL, Jakobsen MD, Andersen LL, Husted H, Kehlet H, Bandholm T. Quadriceps izomaktivitás az általánosan használt erőnléti gyakorlatok során röviddel a teljes térdízületi arthroplastika után: Implikációk az otthoni gyakorlatválasztásra. Journal of experimental orthopaedics. 2019 Dec 1;6(1):29.
4. Scott CE, Oliver WM, MacDonald D, Wade FA, Moran M, Breusch SJ. Az elégedetlenség előrejelzése teljes térdprotézisműtétet követően 55 év alatti betegeknél. The bone & joint journal. 2016 Dec;98(12):1625-34.
5. 5.0 5.1 5.2 5.3 Medscape. Teljes térdízületi arthroplastika (TKA). Elérhető a következő címen: https://emedicine.medscape.com/article/1250275-overview#:~:text=The%20primary%20indication%20for%20total,pain%20caused%20by%20severe%20arthritis. (hozzáférés: 2020. 07. 28.).
6. Maney AJ, Koh CK, Frampton CM, Young SW. Általában, szelektíven vagy ritkán a patella újrafelszínre hozása primer teljes térdprotézisek során: a legjobb stratégia meghatározása. JBJS. 2019 Mar 6;101(5):412-20.
7. 7.0 7.1 7.2 Nucleus Medicine Media. Teljes térdprotézis műtét. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=EV6a995pyYk
8. Berstock JR, Murray JR, Whitehouse MR, Blom AW, Beswick AD. Medialis subvastus versus medialis parapatellaris megközelítés a teljes térdprotéziseknél: randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintése és metaanalízise. EFORT nyílt áttekintések. 2018 Mar;3(3):78-84.
9. Parcells BW, Tria AJ. A keresztszalagok a teljes térdprotézisben. American Journal of Orthopaedics (Belle Mead NJ), 45(4), pp. E153-60. 2016;45(4):153-60.
10. Physiopedia. 2020. Részleges térdprotézis beültetés. Elérhető a következő címen: <https://physio-pedia.com/Partial_Knee_Replacement?utm_source=physiopedia&utm_medium=search&utm_campaign=ongoing_internal> .
11. 2020. Irányelv – Ízületpótlás (elsődleges): csípő, térd és váll. NATIONAL INSTITUTE FOR HEALTH AND CARE 2 EXCELLENCE, 5. o. Elérhető a következő címen: NATIONAL INSTITUTE FOR HEALTH AND CARE 2 EXCELLENCE, p.5. Available at: <https://www.nice.org.uk/guidance/ng157/documents/draft-guideline> .
12. Fan Y, Jin J, Sun Z, Li W, Lin J, Weng X, Qiu G. The limited use of a tourniquet during total knee arthroplastica: a randomized controlled trial. Knee. 2014; 21(6): 1263-1268
13. Panjwani TR, Mullaji A, Doshi K, Thakur H. Comparison of functional outcomes of computer-assisted vs conventional total knee arthroplastia: a systematic review and meta-analysis of high-quality, prospective studies. The Journal of arthroplastica. 2019 Mar 1;34(3):586-93.
14. Blagojevic, M., Jinks, C., Jeffery, A. and Jordan, K. Risk factors for onset of osteoarthritis of the knee in older adults: a systematic review and meta-analysis. Osteoarthritis and Cartilage. 2010;18(1):24-33.
15. Driban J, McAlindon T, Amin M, Price L, Eaton C, Davis J et al. Risk factors can classify individuals who develop accelerated knee osteoarthritis: Az osteoarthritis initiative adatai. Journal of Orthopaedic Research. 2017;36(3):876-880.
16. 16.0 16.1 Fu K, Robbins S, McDougall J. Osteoarthritis: a fájdalom genezise. Reumatológia. 2017;57(suppl_4):iv43-iv50.
17. Térdprotézis műtét a számok tükrében – A Központ . A Központ Ortopédiai és idegsebészeti ellátás & Kutatás. 2020 . Elérhető: https://www.thecenteroregon.com/medical-blog/knee-replacement-surgery-by-the-numbers/
18. 18.0 18.1 Singh J, Yu S, Chen L, Cleveland J. Rates of Total Joint Replacement in the United States: Future Projections to 2020-2040 Using the National Inpatient Sample. The Journal of Rheumatology. 2019;46(9):1134-1140.
19. Ravi B, Croxford R, Reichmann W, Losina E, Katz J, Hawker G. The changing demographics of total joint arthroplastia recipients in the United States and Ontario from 2001 to 2007. Legjobb gyakorlat & Kutatás klinikai reumatológia. 2012;26(5):637-647.
20. 20.0 20.1 Foran J. Total Knee Replacement – OrthoInfo – AAOS . Orthoinfo. 2020 . Elérhető: https://orthoinfo.aaos.org/en/treatment/total-knee-replacement/
21. Huber E, de Bie R, Roos E, Bischoff-Ferrari H. Effect of pre-operative neuromuscular training on functional outcome after total knee replacement: a randomized-controlled trial. BMC Musculoskeletal Disorders. 2013;14(1).
22. Kwok I, Paton B, Haddad F. Does Pre-Operative Physiotherapy Improve Outcomes in Primary Total Knee Arthroplasty? – A Systematic Review. The Journal of Arthroplasty. 2015;30(9):1657-1663.
23. Alghadir A, Iqbal Z, Anwer S. A műtét előtti és utáni fizikoterápia és a csak műtét utáni fizikoterápia hatásának összehasonlítása a fájdalomra és a funkciók helyreállítására a teljes térdízületi arthroplasztika után. Journal of Physical Therapy Science. 2016;28(10):2754-2758.
24. Husted R, Juhl C, Troelsen A, Thorborg K, Kallemose T, Rathleff M et al. The relationship between prescribed pre-operative knee-extensor exercise dosage and effect on knee-extensor strength before before and following total knee arthroplastia: a systematic review and meta-regression analysis of randomized controlled trials. Osteoarthritis and Cartilage. 2020;28(11):1412-1426.
25. Chesham R, Shanmugam S. Javítja-e a műtét előtti fizioterápia a teljes térdízületi arthroplasztikán átesett idősebb felnőttek posztoperatív, betegalapú eredményeit? Egy szisztematikus áttekintés. Fizioterápia elmélet és gyakorlat. 2016;33(1):9-30.
26. Henderson K, Wallis J, Snowdon D. Aktív fizioterápiás beavatkozások a teljes térdízületi műtétet követően kórházi és fekvőbeteg rehabilitációs környezetben: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Physiotherapy. 2018;104(1):25-35.
27. 27.0 27.1 27.2 27.3 McHugh, A, Rehabilitation Guidelines Following Total Knee Arthroplasty. Physioplus. 2021.
28. Gauthier-Kwan O, Dobransky J, Dervin G. Quality of Recovery, Postdischarge Hospital Utilization, and 2 Year Functional Outcomes After an Outpatient Total Knee Arthroplasty Program. The Journal of Arthroplasty. 2018;33(7):2159-2164.e1.
29. 29,0 29,1 29,2 29,3 29,4 Artz N, Elvers K, Lowe C, Sackley C, Jepson P, Beswick A. Effectiveness of physiotherapy exercise following total knee replacement: systematic review and meta-analysis. BMC Musculoskeletal Disorders. 2015;16(1).
30. Jiang Y, Sanchez-Santos M, Judge A, Murray D, Arden N. Predictors of Patient-Reported Pain and Functional Outcomes Over 10 Years After Primary Total Knee Arthroplasty: A Prospective Cohort Study. The Journal of Arthroplasty. 2017;32(1):92-100.e2.
31. 31.0 31.1 Bourne R. Measuring Tools for Functional Outcomes in Total Knee Arthroplasty. Klinikai ortopédia és kapcsolódó kutatások. 2008;466(11):2634-2638.
32. Meier W, Mizner R, Marcus R, Dibble L, Peters C, Lastayo P. Total Knee Arthroplastica: Muscle Impairments, Functional Limitations, and Recommended Rehabilitation Approaches. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy. 2008;38(5):246-256.
33. Bech M, Moorhen J, Cho M, Lavergne M, Stothers K, Hoens A. Device or Ice: The Effect of Consistent Cooling Using a Device Compared with Intermittent Cooling Using an Ice Bag After Total Knee Arthroplastica. Fizioterápia Kanada. 2015;67(1):48-55.
34. Adie S, Kwan A, Naylor J, Harris I, Mittal R. Cryotherapy following total knee replacement. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2012.
35. UnityPoint Health – Cedar Rapids. Térdprotézis-gyakorlatvideó az UnityPoint Health – St. Luke’s Hospital betegeinek . 2020 . Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=nM0K5MlQc3U
36. 36.0 36.1 36.2 González Della Valle A, Leali A, Haas S. Etiology and Surgical Interventions for Stiff Total Knee Replacements. HSS Journal. 2007;3(2):182-189.
37. 37.0 37.1 37.2 Si H, Zeng Y, Zhong J, Zhou Z, Lu Y, Cheng J et al. The effect of primary total knee arthroplastica on the incidence of falls and balance-related functions in patients with osteoarthritis. Scientific Reports. 2017;7(1).
38. 38,0 38,1 38,2 Moutzouri M, Gleeson N, Billis E, Tsepis E, Panoutsopoulou I, Gliatis J. The effect of total knee arthroplastica on patients’ balance and incidence of falls: a systematic review. Térdsebészet, sporttraumatológia, artroszkópia. 2016;25(11):3439-3451.
39. 39.0 39.1 Chan A, Jehu D, Pang M. Falls After Total Knee Arthroplastica: Frequency, Circumstances, and Associated Factors-A Prospective Cohort Study. Physical Therapy. 2018;98(9):767-778.
40. Husby VS, Foss OA, Husby OS, Winther SB. A maximális erőnléti edzés vs. standard rehabilitáció randomizált, kontrollált vizsgálata teljes térdízületi arthroplastika után. European Journal of Physical and Rehabilitation Medicine. 2017;54(3):371-379
41. Schache M, McClelland J, Webster K. Lower limb strength following total knee arthroplastia: A systematic review. The Knee. 2014;21(1):12-20.
42. Arnold J, Walters J, Ferrar K. Növekszik-e a fizikai aktivitás osteoarthritis miatt végzett teljes csípő- vagy térdízületi arthroplastika után? A Systematic Review. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy. 2016;46(6):431-442.
43. Hasegawa M, Tone S, Naito Y, Wakabayashi H, Sudo A. Prevalence of Persistent Pain after Total Knee Arthroplastica and the Impact of Neuropathic Pain. The Journal of Knee Surgery. 2018;32(10):1020-1023.
44. Kim M, Koh I, Sohn S, Kang B, Kwak D, In Y. Central Sensitization Is a Risk Factor for Persistent Postoperative Pain and Dissatisfaction in Patients Undergoing Revision Total Knee Arthroplastica. The Journal of Arthroplasty. 2019;34(8):1740-1748.
45. Zhang H, Mao P, Wang C, Chen D, Xu Z, Shi D et al. A mélyvénás trombózis (DVT) előfordulása és kockázati tényezői teljes csípő- vagy térdízületi arthroplastika után. Véralvadás & Fibrinolízis. 2016;28(2):126-133(8).
46. Bawa H, Weick J, Dirschl D, Luu H. A mélyvénás trombózis profilaxis és a mélyvénás trombózisok arányának tendenciái teljes csípő- és térdízületi arthroplastika után. Journal of the American Academy of Orthopaedic Surgeons. 2018;26(19):698-705.
47. Clement N, Bardgett M, Weir D, Holland J, Deehan D. A merevség fokozott tünetei 1 évvel a teljes térdízületi arthroplastika után rosszabb funkcionális eredménnyel és a betegelégedettség alacsonyabb arányával járnak együtt. Térdsebészet, sporttraumatológia, artroszkópia. 2018;27(4):1196-1203.
48. Tibbo M, Limberg A, Salib C, Ahmed A, van Wijnen A, Berry D et al. Acquired Idiopathic Stiffness After Total Knee Arthroplasty. The Journal of Bone and Joint Surgery. 2019;101(14):1320-1330.
49. Wirries N, Ezechieli M, Stimpel K, Skutek M. A folyamatos passzív mozgás hatása a teljes térdízületi arthroplasztikát követő rehabilitációra. Physiotherapy Research International. 2020;25(4).
50. Mayer M, Naylor J, Harris I, Badge H, Adie S, Mills K et al. Evidenciaalap és gyakorlati eltérések a térd- és csípőízületi műtétek akut ellátási folyamataiban. PLOS ONE. 2017;12(7):e0180090.
51. Trzeciak T, Richter M, Ruszkowski K. A folyamatos passzív testmozgás hatékonysága az elsődleges térdprotézis után . Chirurgia Narzadów Ruchu i Ortopedia Polska. 2011;76(6):345-9.