Background: A magzati alkohol spektrumzavarok (FASD) hatékony kezelése az érintett egyének időben történő és megbízható diagnosztizálásától függ. Jelentős diagnosztikai nehézségeket okoz az arcvonásoknak a gyermekek felnőttkorba érésével csökkenő kiemelkedése, valamint a legjellemzőbb alkoholszindrómás arcvonások lehetséges populációs vagy etnikai különbségei miatt.
Módszerek: Összesen 276 személyt toboroztak 4 helyszínről (Fokváros, Dél-Afrika; Helsinki, Finnország; Buffalo, New York; és San Diego, Kalifornia), és részletes diszmorfológiai vizsgálatot végeztek, hogy a személyeket vagy magzati alkoholszindrómás (FAS; 43%) vagy kontroll (57%) kategóriába sorolják. Számítógépes antropometriát alkalmaztak, hogy azonosítsák azokat az arcvonásokat, amelyek széles életkori tartományban és etnikailag eltérő vizsgálati populációkban meg tudják különböztetni a FAS-betegeket a kontrollcsoportoktól.
Eredmények: A vizsgálati alanyokat származásuk alapján a 4 populáció egyikébe sorolták (Cape Coloured, finn-kaukázusi, afroamerikai vagy észak-amerikai kaukázusi). A 4 vizsgálati populáció mindegyikében elvégzett elemzésekkel sikerült azonosítani a változók olyan egyedi készletét, amely kiváló megkülönböztetést biztosított a 2 csoport (FAS, kontroll) között. Minden vizsgálati csoportban legalább egy, a szemmel kapcsolatos mérés, a megrövidült szájpadhasadék, a csökkent külső kantálszélesség vagy a csökkent belső kantálszélesség szerepelt a végső osztályozási modellben.
Következtetések: Úgy találtuk, hogy a szemüreg csökkent méretét tükröző mérések konzisztens jellemzőnek bizonyultak, amely megkülönbözteti az FAS-t és a kontrollcsoportokat az egyes vizsgálati populációkban. Ugyanakkor minden populációban egyedi, bár gyakran átfedő változók voltak, amelyek megkülönböztették a 2 csoportot, ami fontos etnikai különbségekre utal a FAS megjelenésében. Lehetséges, hogy ezeket a különbségeket a vizsgálati alanyok széles életkori megoszlása is kiemelte.