Cory Booker (D-NJ) amerikai szenátor, akinek elnökválasztási kampánya a múlt héten ért véget, törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai esélyszámlák vagy “babakötvények” létrehozásáról, mint merész megoldás a faji vagyonkülönbség megszüntetésére. Ezt a javaslatot azonban még nem próbálták ki teljes mértékben és széles körben. Itt az ideje, hogy beruházzunk ennek az ötletnek a bemutatásába és értékelésébe.
A faji vagyoni különbség nemcsak a tudósok, hanem a média, a gazdasági biztonság szószólói és a 2020-as elnökjelöltek által is széles körben megvitatott kérdéssé vált.
A faji vagyoni különbség a fehér családok és a színesbőrű családok nettó vagyona közötti különbség. Az Urban Institute kutatása szerint a fehér családok átlagosan 10-szer nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint az afroamerikai családok, és 8-szor nagyobb vagyonnal, mint a latin-amerikai családok. Hasonlóképpen, a 18 és 24 év közötti fiatal fehér felnőttek vagyona 15-ször nagyobb, mint az afroamerikai fiatal felnőtteké.
- A vagyon nem csak a gazdagoké
- Hogyan működik a babakötvény?
- A gyermekkötvények nagyobb összegű átutalásokat biztosítanának a színes bőrű fiatal felnőttek számára
- Mennyibe kerülne a babakötvény, és hogyan engedhetnénk meg magunknak?
- A babakötvények megszüntetnék a vagyoni szakadékot?
- Egy terv a jövőbeli tanulmányokhoz
A vagyon nem csak a gazdagoké
A vagyonból fizetik a főiskolai tandíjat, indítanak kisvállalkozást és fizetnek előleget egy otthonra – ezek a befektetések ugródeszkát jelenthetnek a középosztályba. A faji vagyoni különbségek egy részét az ajándékok és örökségek átvételében mutatkozó egyenlőtlenségek magyarázzák.
A fekete és spanyolajkú családok ötször kisebb valószínűséggel kapnak nagy összegű ajándékot és örökséget, és ha kapnak is, kisebb összegeket kapnak. Az ilyen jellegű magánvagyon-transzferek jelenthetik a különbséget aközött, hogy egy család mikor fizet előleget az első lakásra, vagy hogy egy főiskolát végzett embernek mekkora adósságai vannak, amikor belép a munkaerőpiacra.
Booker javaslata Darrick Hamilton, a Kirwan Institute for the Study of Race and Ethnicity ügyvezető igazgatója által kidolgozott koncepción alapul, amely szerint minden újszülöttnek közpénzből finanszírozott alapítványt biztosítanának, és az alacsony vagyonnal rendelkező családokba születő csecsemők több tízezer dollárral többet kapnának, mint a jómódú családokba születők.
Hogyan működik a babakötvény?
Booker szenátor törvényjavaslata szerint minden újszülött 1000 dolláros kezdeti alapítványt kapna. Ezután minden család éves jövedelmét használnák – tekintettel a kormány által a családi vagyonról gyűjtött adatok hiányára – a csúszóskála alapjául, hogy meghatározzák a gyermek alaptőkéjéhez való éves hozzájárulás összegét.
Az amerikai esélyszámlákat az amerikai pénzügyminisztérium kezelné, amíg a gyermek fiatal felnőtté nem válik. Ekkor a fiatal felnőtt felhasználhatná az alaptőkét arra, hogy valamilyen eszközbe, például oktatásba vagy lakásba fektessen.
A gyermekkötvények nagyobb összegű átutalásokat biztosítanának a színes bőrű fiatal felnőttek számára
A szándék az, hogy minden fiatal olyan alaptőkével lépjen be felnőtt életébe, amely a jövőbeni gazdasági biztonsághoz vezet. Becsléseink szerint (2 százalékos éves kamatos kamatlábat használva), ha a szegénységben élő családokból származó mai 18 évesek babakötvényt kapnának, akár 42 253 dolláros dotációval indulhatnának felnőttkorukba.
Az alacsonyabb jövedelmű családokból származók magasabb babakötvény-alapokkal rendelkeznének, mint a magasabb jövedelmű háztartásokból származók, mivel a Booker szenátor által javasolt konstrukció szerint minden évben magasabb éves transzfereket kapnának a dotációjukba gyermekkoruk alatt.
Az alábbi ábra a 18 évesek 2017-es arányát szemlélteti az egyes faji és etnikai csoportokban, akik abba a jövedelmi sávba estek, amelyet Booker törvényjavaslata a gyermek által kapott éves hozzájárulás meghatározásához használ.
Minden faji és etnikai csoportban jelentős a 18 évesek aránya, akiknek a családi jövedelme eléri vagy nem éri el a szövetségi szegénységi szintet. A színesbőrű 18 évesek között azonban jóval több olyan van, aki ebbe a jövedelmi sávba esik. Booker törvényjavaslata szerint azok a gyerekek, akiknek a családi jövedelme ezen a szinten marad, 18 éves korukig évi 2000 dolláros hozzájárulást kapnának.
Az ábra ezzel szemben azt is mutatja, hogy a színesbőrű 18 évesek a fehér 18 éveseknél jóval kisebb arányban vannak jelen a szegénységi szint 500 százalékát meghaladó jövedelemmel rendelkező családokban. Egy olyan családba született gyermek, akinek a jövedelme ebbe a sávba esik, születésekor még kapna 1000 dollárt, de a következő években, amikor a háztartás jövedelme ilyen magas, nem kapna éves kiegészítést a dotációjához.
Mennyibe kerülne a babakötvény, és hogyan engedhetnénk meg magunknak?
Booker szenátor irodája évi 60 milliárd dollárra becsüli a költségeket, a Committee for a Responsible Federal Budget pedig egy évtized alatt 650 milliárd dollárra. Bár ez jelentős összeg, Booker szenátor törvényjavaslata egy sor, a leggazdagabb háztartásoknak szánt adóemelést kínál a költségnövekedés kifizetésére. A Felelős Szövetségi Költségvetési Bizottság becslései szerint ezek az adóemelések bőven ellensúlyoznák a Baby Bonds költségeit.
Egy alternatív “fizetős” megközelítés, amelyet meg kell fontolni, a meglévő adótámogatások méltányosabb kezelése, amelyeket a kormány a családoknak fizet a vagyonépítés ösztönzésére. 2013-ban a kormány évente mintegy 385 milliárd dollárt költött vagyonfejlesztési támogatásokra, például lakáshitel-kamatok levonására, ingatlanadóra és nyugdíjcélú megtakarítási tervekre.
Ezeknek az adókiadásoknak azonban mintegy 70 százaléka a jövedelemmel rendelkezők legmagasabb 20 százalékát illeti meg. Ezen adótámogatások kialakításában néhány méltányos kiigazítással a keletkező megtakarításokat a fiatal felnőttek gazdasági biztonságát megalapozó alapítványok finanszírozására lehetne fordítani.
A babakötvények megszüntetnék a vagyoni szakadékot?
A New York-i City University of New York (korábban a Columbia Egyetem) munkatársa, Naomi Zewde tanulmánya szerint igen. Azt szimulálta, hogy a babakötvények a fiatal fehér felnőttek vagyonát 15-ről 1,6-szorosára csökkenthetik a fiatal fekete felnőttek vagyonának.
Ezek az eredmények nagyon ígéretesek. Egy ilyen mértékű politikai változás azonban demonstrációt és értékelést igényel, hogy jobban megértsük, mi szükséges egy ilyen innovatív program megvalósításához, valamint a babakötvények hatásainak és költségeinek méréséhez.
Egy terv a jövőbeli tanulmányokhoz
Az eredmények olyan időkeretben történő megszerzése érdekében, amely megkönnyítheti a közeli politikai döntéshozatalt, a babakötvényekkel kezdetben a 18 és 24 év közötti korosztályon lehetne tesztelni a babakötvények hatásait és költségeit.
Egy hipotetikus vizsgálatban e korcsoport egy mintáját a háztartási jövedelmük alapján dotációval lehetne ellátni. A tanulmány nyomon követhetné, hogy ezek a fiatal felnőttek hogyan fektetik be a vagyonukat, mérhetné, hogyan változik a jövedelmi szintjük és a vagyonuk az idő múlásával, és megállapíthatná, hogy csökken-e a fiatal fehér felnőttek és a színes bőrű fiatal felnőttek közötti kezdeti vagyoni különbség.
Egy ilyen tanulmány jelentős vállalkozást jelentene a filantróp és a kutatási szektor számára, de elősegíthetné ennek a merész javaslatnak a megértését, hogy az országunkban egyre szélesedő faji vagyoni különbségeket alulról felfelé haladva kezeljük.