Ünnepnapok

A. Fizetett szabadságnaptár

A Harvard Humánerőforrás minden tavasszal közzéteszi a július 1-jén kezdődő tanévre vonatkozó fizetett szabadságnaptárt. Az egyetem által rendszeresen megtartott ünnepnapok a következők:

Újév napja (január 1.)

Martin Luther King, Jr.’s Birthday (január harmadik hétfője)

Presidents Day (február harmadik hétfője)

Memorial Day (május utolsó hétfője)

Juneteenth (június 19.)

Independence Day (július 4.)

Labor Day (június első hétfője). Szeptember első napja)

Kolumbusz napja (szövetségi) / őslakosok napja (Cambridge városa) (október második hétfője)

Veteránok napja (november 11.)

Hálaadás napja (november negyedik csütörtökje)

Hálaadás utáni péntek

Egy…fél nap Szenteste (december 24.)

Karácsony napja (december 25.)

A szombatra eső elismert ünnepnapot általában az azt megelőző pénteken tartják meg; a vasárnapra eső ünnepnapot az azt követő hétfőn tartják meg.

A karácsony és újév közötti héten az egyetem téli szünetet tart. Ez a hét a munkaszüneti és a fizetett szünnapok kombinációja.

Az aktuális munkaszüneti naptár

B. Alapvető alkalmazottak

Az alapvető alkalmazottak, akiknek a meghatározott téli szüneti napokon dolgozniuk kell, az adott pénzügyi év során máskor is kivehetik ezeket a napokat személyes szabadságként.

C. Munkaszüneti napon történő munkavégzés

Egyes ünnepnapokon bizonyos hivatalok vagy részlegek nyitva tartanak, és az ott dolgozó alkalmazottaknak dolgozniuk kell. Az ünnepnapon munkavégzésre kötelezett, túlórára jogosult alkalmazottak az ünnepnapon történő munkavégzésért díjazásban részesülnek, és egy másik szabadnapot kapnak fizetéssel (a szokásos heti munkarendjük egyötöde alapján). Ezt a szabadnapot a munkavállaló saját belátása szerint veheti ki, a személyzeti és munkaterhelési követelmények függvényében, és a következő pénzügyi év kezdete (július 1.) előtt kell kivenni.

D. Szabadságpolitika a mentesített alkalmazottak számára

a) A munkarendbe eső ünnepnapok

A mentesített alkalmazottak, akiknek rendes munkarend szerint olyan napra kell dolgozniuk, amelyre egy ünnepnap esik (és aznap nem dolgoznak), az adott napra a rendes fizetésüket kapják. Ez vonatkozik a rugalmas munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatottakra is. (pl, ha egy mentesített munkavállaló négynapos munkahéten dolgozik, és rendes munkarend szerint olyan napra van beosztva, amelyre munkaszüneti nap esik, és nem dolgozik aznap, akkor arra a napra a szokásos fizetését kapja).

b) A munkaidőn kívül eső munkaszüneti napok

A munkaszüneti napra be nem osztott munkaszüneti napokra beosztott mentesített munkavállalóknak az adott hétre a szokásos heti fizetésüket fizetik, és engedélyezik, hogy egy munkaszüneti napot (a heti rendes munkaidő egyötödét) más időpontban történő felhasználásra tartalékoljanak. Ezt a szabadnapot a munkavállaló saját belátása szerint veheti ki, a személyzeti és munkaterhelési követelmények függvényében, és a következő pénzügyi év kezdete (július 1.) előtt kell kivenni.

E. Túlórára jogosult alkalmazottak szabadságolási szabályzata

a) Részmunkaidős vagy rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak szabadságának elhatárolása

A szabadságpótlékot a jelen szabályzat 1. szakaszában leírtak szerint arányosítják.

b) A munkaidő-beosztáson kívül eső ünnepnapok

Ha az ünnepnap olyan napra esik, amely nem tartozik a munkavállaló részmunkaidős vagy rugalmas munkaidő-beosztásába, a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a megszerzett ünnepi időt átcsoportosítsa, és a megfelelő számú fizetett órát a rendes munkaidejéből egy másik időpontban vegye ki. Ezt a szabadnapot a munkavállaló saját belátása szerint veheti ki, a személyzeti és munkaterhelési követelmények függvényében, és a következő pénzügyi év kezdete (július 1.) előtt kell kivenni.

c) A munkarendbe eső ünnepnapok

Ha az ünnepnap olyan napra esik, amely a részmunkaidős vagy rugalmas munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkarendjében szerepel, a munkavállaló a fent ismertetett elvnek megfelelően megkapja a megfelelő mennyiségű fizetett szabadnapot. Ha a munkaszüneti napon rendes munkaidőben ledolgozott órák száma kevesebb, mint a megérdemelt fizetett szabadság, a többletórák a pénzügyi éven belül egy kölcsönösen egyeztetett időpontban vehetők ki. Ha a munkaszüneti napon a rendes munkaidő meghaladja a megérdemelt fizetett munkaszüneti időt, két lehetőség van:

• Ha a részleg munkaterhelése megkívánja, a felettes megkérheti a munkavállalót, hogy pótolja a kivett többletórákat

• Ha a munkaterhelés nem követeli meg a pótlást, a munkavállalónak még mindig engedélyezheti a kivett többletórák bepótlását, vagy beszámíthatja azokat a rendelkezésre álló szabadságba, a tartalékolt kompenzációs időbe vagy a személyes időbe

A fenti esetek bármelyikében, ha a többletórákat be kell pótolni, erre a szabadságot követő egy hónapon belül, kölcsönösen egyeztetett időpontban kerül sor. Például egy munkavállaló, aki heti 17-1/2 órát dolgozik, ünnepnaponként 3-1/2 óra szabadságpénzre jogosult. Ha egy ilyen munkavállaló hétfőn és kedden általában egész nap (7 órát), szerdán pedig fél napot dolgozik, akkor ha az ünnepnap hétfőre esik, akkor 3-1/2 óra fizetett ünnepi időt kap, és a további 3-1/2 órát, amelyet nem dolgozott az adott ünnepnapon, be kell pótolnia vagy más felhalmozott fizetett időből le kell vonnia.

F. A fizetett ünnepnapokra vonatkozó egyéb irányelvek

a) Fizetetlen szabadságok alatti ünnepnapok

A fizetés nélküli szabadságon vagy nyári elbocsátáson lévő munkavállaló nem jogosult fizetésre a szabadság vagy elbocsátás alatt megtartott ünnepnapokért, kivéve a hétfőn esedékes ünnepnapokat, ha a munkavállaló a következő napon (kedden) tér vissza a szabadságról.

b) Ünnepnapok a rokkantsági szabadság alatt

A rövid távú rokkantsági, hosszú távú rokkantsági vagy munkaképtelenségi szabadságon lévő munkavállaló nem jogosult a rokkantsági szabadság alatt megtartott ünnepnapokért fizetésre.

c) Ünnepnapok a fizetett szülői szabadság alatt

A fizetett szülői szabadságon lévő munkavállaló jogosult a szabadság alatt megtartott ünnepnapokra, és a fizetett időt a szabadságra beszámíthatja. Ez nem hosszabbítja meg a fizetett szülői szabadságot a szokásos négy hétnél, illetve a szülést vagy örökbefogadást követő 13 hétnél tovább.

d) Szabadság a betegszabadság vagy szabadság alatti távollét alatt

A szabadság ideje alatt eső szabadságot szabadságként kell kezelni, és nem kell szabadságnapként elszámolni.

Az a munkavállaló, aki betegszabadságon van, amikor a munkaszüneti nap bekövetkezik, az adott napra rendes munkaszüneti napidíjat kap, és a napot nem vonják le az őt megillető betegnapok teljes számából.

e) Az első munkanap előtt megtartott munkaszüneti napok

Az új munkavállaló általában nem jogosult az első munkanapja előtt megtartott munkaszüneti napok után járó fizetésre. Azon munkavállalók esetében azonban, akiknek kinevezési dátuma egy tanév vagy félév alapján történik, a hónap első napja akkor is jóváhagyásra kerül, ha a hónap hétvégén vagy ünnepnapon kezdődik

f) Az utolsó munkanap után megtartott ünnepnapok

Az a munkavállaló, akinek munkaviszonya bármilyen okból megszűnik, nem jogosult az utolsó munkanapja után megtartott ünnepnapok után járó fizetésre, kivéve, ha az ünnepnap a munkahét utolsó napján van, és a munkavállaló a munkahét első négy napján dolgozik.

g) Szombati vagy vallási szent napok miatti szabadidő

Az Egyetem ésszerűen eleget tesz a munkavállaló szombati vagy vallási szent napok miatti szabadidőre vonatkozó kérésének, feltéve, hogy minden olyan munkavállaló, aki a vallása által megkívánt esetben távol kíván maradni a munkából, legalább 10 nappal korábban értesíti az Egyetemet minden ilyen távollétről, és minden ilyen távollétet – amennyiben az Egyetem megítélése szerint megvalósítható – más, kölcsönösen megfelelő időpontban azonos mennyiségű idővel kell pótolni. A munkavállaló dönthet úgy, hogy a távollétet a szabadság vagy a személyes idő terhére, vagy fizetés nélkül veszi igénybe. Az itt használt “ésszerű alkalmazkodás” a munkavállaló vallási szokásaihoz vagy gyakorlatához való alkalmazkodást jelenti, amely nem okoz indokolatlan nehézséget az Egyetem “üzleti” tevékenységének ellátásában.

Utolsó frissítés: 12/10/2020