“Itt a női tél. A fagy a nyakunkon van” – figyelmeztet egy Game of Thrones-paródia a férfiak és nők irodai hőmérsékleti preferenciáiról.
Ha Y-kromoszómával rendelkezel, valószínűleg még nem tapasztaltad meg a “női telet”. Ahogy a videó elmagyarázza, a női tél az, “amikor a tavasz nyárba fordul, és virágzik a fa, az irodai levegő jéggé változik, és minden nő megfagy.”
Bár a jelenet már néhány éves, tökéletesen érzékelteti a nők mindennapi küzdelmét a túlságosan légkondicionált munkahelyekkel. Egyesek számára a termosztátra vonatkozó panaszok jelentéktelennek tűnhetnek. Egy új tanulmány szerint azonban a hideg irodák többre képesek annál, hogy a nőket megborzongassák. A férfiak kényelmét szolgáló termosztátbeállítások – jellemzően a hűvösebb hőmérséklet – valójában hátrányos helyzetbe hozhatják a nőket, mivel csökkentik bizonyos feladatok elvégzésének képességét.
A PLOS One című szaklapban közzétett tanulmány szerint a nők jobban teljesítenek a matematikai és szövegértési tesztekben, ha a helyiségek hőmérséklete melegebb. A vizsgálatban részt vevő nők több kérdésre válaszoltak helyesen, és összességében több választ adtak be az időzített tesztek során. A férfiak ezzel szemben ugyanezekben a tesztekben kismértékben jobban teljesítettek a hűvösebb szobahőmérsékleten, állapították meg a kutatók.
A tanulmány szerzője, Agne Kajackaite, a WZB Berlin Social Science Center viselkedési közgazdaságtan kutatója szerint a kutatás azt mutatja, hogy “a termosztátért folytatott harc nem csupán a komfortérzetre vonatkozó panasz”. Ha arról van szó, hogy a nők sikeresek legyenek az osztályteremben vagy a munkahelyen, a helyiségek hőmérséklete nagy különbséget jelenthet.”
Poláris ellentétek
A korábbi tanulmányok szerint a nők átlagosan inkább a 77 Fahrenheit-fokos helyiségeket kedvelik, míg a férfiak 71 fokon érzik jól magukat. A nők pedig fiziológiájuknak köszönhetően általában hidegebbnek érzik magukat, mint a férfiak azonos hőmérsékleten. Mostanáig azonban nem volt tisztázott, hogy a fizikai kényelmetlenség az egyetlen következménye-e a termosztát-háború elvesztésének.” Kajackaite és kollégája megfigyelte, hogyan teljesített több mint 500 német férfi és nő a különböző hőmérsékleten végzett teszteken. A szobahőmérséklet 61 Fahrenheit-fok (16 Celsius-fok) és 90 Fahrenheit-fok (32 Celsius-fok) között változott. A résztvevők a helyesen megválaszolt kérdések száma alapján pénzjutalmat kaptak.
A kutatók szerint a nők matematikai képességeire volt a legnagyobb hatással a hideg levegő. A kutatók szerint azonban a meleg felkapcsolása javította a tesztteljesítményüket. A hőmérséklet minden egyes egy Celsius-fokos (1,8 Fahrenheit-fok) emelkedésére a nőknél 1,76 százalékkal nőtt a helyesen megválaszolt matematikai kérdések száma.
A szoba hőmérséklete szintén befolyásolta, hogy a nők mennyire teljesítettek jól a szóbelin. Ezen a teszten – amelyben szavakat kellett összekevert betűkből alkotni – a nők teljesítménye 1 százalékkal nőtt a hőmérséklet minden egyes egy Celsius-fokos emelkedésével. Ahogyan a kutatók a matematikai teszten is megfigyelték, a nők szóeredményei akkor voltak a legmagasabbak, amikor a szoba hőmérséklete melegebb volt, és feltehetően kényelmesebb volt számukra.
A férfiak viszont a hűvösebb szobahőmérsékleten érzik magukat jobban. Úgy tűnt azonban, hogy a tesztteljesítményüket nem befolyásolta annyira a termosztátpreferenciájuk. A hőmérséklet minden egyes egy Celsius-fokos emelkedése esetén a férfiak 0,6 százalékkal kevesebb helyes választ adtak a matematikai és szavas teszteken – ez a különbség a kutatók szerint nem olyan jelentős.
“A megnövelt hőmérséklet pozitív hatása a nők teljesítményére sokkal erősebb, mint a férfiakra gyakorolt negatív hatás” – mondta Kajackaite egy e-mailben.
Munkájukkal azonban nem tudták megmondani, hogy létezik-e optimális szobahőmérséklet a férfiak és a nők számára.
A hidegháború
A tanulmány az úgynevezett szexista szobahőmérsékletről szóló médiamegjelenések nyomán született. Tavaly Cynthia Nixon színésznő és politikus megválaszolatlan kérése, hogy egy 76 fokos Fahrenheitre állított előadóteremben vitázzon Andrew Cuomo New York-i kormányzóval, újra fellobbantotta a nemek közötti vitát az irodai hőmérsékletről. A CBS News szerint kampányában megjegyezte: “Miért van az, hogy megint a nőknek kell lenniük azoknak, akik fáznak a munkahelyükön?”
Nos, kiderült, hogy az irodákban világszerte használt hőmérsékleti szabványokat nagyjából a férfiak számára találták ki. Az ideális munkahelyi hőmérséklet meghatározására szolgáló modellt az 1960-as években dolgozták ki az akkori átlagmunkás – egy 40 éves, 154 kilós, üzleti öltönybe öltözött férfi – alapján. Ezt a modellt még azelőtt állították fel, hogy a nők a munkaerő felét tették volna ki, és nem veszi figyelembe a nők fiziológiai különbségeit. A nők anyagcseréje körülbelül 35 százalékkal lassabb, mint a férfiaké, ami azt jelenti, hogy kevesebb testhőt is leadnak.
Figyelembe véve, hogy úgy tűnik, hogy a nők akkor működnek a legjobban, ha nem fáznak – míg a férfiakra kevésbé hatnak a hőmérsékletkülönbségek -, talán nem lenne rossz ötlet egy kicsit komolyabban venni a légkondicionálóval kapcsolatos panaszokat.