GERD és savas reflux

Mi a savas reflux?

A savas reflux vagy gastrooesophagealis reflux az, amikor a gyomorban lévő folyadékok visszaáramlanak a nyelőcsőbe.

Az étkezés során az étel a nyelőcsövön keresztül a gyomorba áramlik. A nyelőcső és a gyomor között van egy körkörös izom, az alsó nyelőcső záróizom (LES). Normális működése során az LES elernyed, hogy átengedje az ételt, majd összehúzódik, hogy megakadályozza a nyelőcsőbe való visszaáramlást.

A gyomorsav még egészséges embereknél is időnként visszamosódhat a nyelőcsőbe. Ezek általában rövid, tünetmentes időszakok.

Mi a GERD?

A savas reflux/GER akkor válik GERD-vé (gastrooesophagealis reflux betegség), ha a nyelőcső sérülését vagy zavaró tüneteket okoz. A nyelőcső károsodása valószínűbb, ha a savas reflux gyakori, hetente 2 vagy több alkalommal fordul elő.

GERD tünetei

  • Gyomorégés – égő érzés a mellkasban, leggyakrabban étkezés után. A gyomorégés rosszabb lehet éjszaka, amikor lefekszik.
  • Mellkasi fájdalom
  • Nyelési nehézségek
  • Étel vagy savanyú folyadék felböfögése
  • Az érzés, mintha gombóc lenne a torkában

A savas reflux éjszaka okozhat:

  • Köhögés
  • Gégegyulladás
  • Asztma
  • Alvászavar

Mikor kell orvoshoz fordulni: Ha mellkasi fájdalmat, légszomjat, vagy fájdalmat érez az állkapcsában vagy a karjában – azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a szívroham jelei lehetnek.

Tervezzen időpontot egy GERD-specialistához, ha:

  • A GERD gyakori vagy súlyos tünetei vannak
  • Heti két vagy több alkalommal szed vény nélkül kapható gyomorégető gyógyszereket

GERD okai

A gyakori savas reflux GERD-t okoz.

Az alsó nyelőcső záróizom (LES) megakadályozza, hogy a gyomorsav visszamosódjon a nyelőcsőbe. Ha az LES meggyengül, megnyúlik vagy kórosan ellazul, a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe (savas reflux).

A savas folyadék irritálhatja és károsíthatja a nyelőcső nyálkahártyáját, gyakran gyulladást és idővel súlyosabb állapotokat okozva.

GERD kockázati tényezők

A GERD kockázatát növelő állapotok közé tartoznak:

  • elhízás
  • Hiatalis sérv (gyengülés a rekeszizomban, melynek következtében a gyomor a rekeszizmon keresztül a mellkasba csúszik)
  • Terhesség
  • Kötőszöveti betegségek (pl. szkleroderma)
  • Gasztroparézis (késleltetett gyomorürülés)

Az életmódbeli tényezők növelhetik a savas reflux és a GERD kockázatát:

  • Dohányzás
  • Nagy étkezések fogyasztása
  • Késő este vagy evés után lefekvés
  • zsíros vagy sült ételek fogyasztása
  • Alkoholfogyasztás vagy kávézás
  • Egyes gyógyszerek szedése (pl.g. aszpirin)

GERD diagnózisa

Az orvos képes lehet diagnosztizálni a GERD-t vagy a savas refluxot az Ön kórtörténetének vizsgálatával, a tünetek és tünetek megbeszélésével, valamint fizikális vizsgálat elvégzésével.

A GERD diagnózisának megerősítése mellett fontos kizárni más betegségeket vagy szövődményeket.

Ezért orvosa javasolhatja:

  • Felső endoszkópia – Ez egy gyakori eljárás a nyelőcső vizsgálatára és értékelésére. Egy kis, hajlékony, fényt és kamerát tartalmazó csövet vezetnek át a nyelőcsövön, a gyomron és a vékonybélen. Ez lehetővé teszi orvosa számára, hogy értékelje a nyelőcső savas reflux vagy GERD okozta károsodását. Orvosa kis szövetmintát (biopsziát) vehet további vizsgálatok céljából.

A GERD és a savas reflux szövődményei

Fekélyek – A nyelőcsőben lévő gyomorsav fekélyeket okozhat. Ezek a fekélyek vérzésre hajlamosak. A vérző fekélyek ellenőrzésére orvosa javasolhatja a hemokultnak nevezett székletminta-vizsgálatot.

Szűkület – A savas reflux okozta károsodás a nyelőcső hegesedését és szűkülését okozhatja. Ezt nevezzük szűkületnek. Idővel a szűkület a táplálék elzáródását okozhatja, és kezelést igényelhet. A hegszövet a kialakuló és idővel gyógyuló fekélyek következménye.

Tüdő- és torokproblémák – A savas reflux a torokban a hangszalagok irritációjához vagy gyulladásához, illetve torokfájáshoz vezethet. Ha a sav a tüdőbe kerül, aspirációs tüdőgyulladást vagy asztmás tüneteket okozhat. Ha a savas reflux krónikus, végül maradandó tüdőkárosodást okozhat, beleértve a tüdőfibrózist vagy hörgőgyulladást.

Barrett-nyelőcső – A Barrett-nyelőcső akkor alakul ki, amikor a sejtek a nyelőcső alsó részén átalakulnak. Az átalakulást általában a nyelőcső nyálkahártya károsodása okozza, leggyakrabban krónikus savas reflux vagy GERD következtében. Van egy kis esély arra, hogy ezek a sejtek rákká alakulnak. A Barrett-nyelőcsőben szenvedő betegeknek rendszeresen felső endoszkópiát kell végezniük, hogy a rák korai jeleit keressék.

nyelőcsőrák – A Barrett-nyelőcső a nyelőcsőrák kialakulásának egyik fő kockázati tényezője. A nyelőcsőrák aránya emelkedik, de viszonylag kevés GERD-ben szenvedő embernél alakul ki Barrett-nyelőcső, és még kevesebb Barrett-nyelőcsővel rendelkező embernél alakul ki nyelőcsőrák.

GERD kezelése

A GERD és a savas reflux kezelésének célja a nyelőcsőben lévő sav csökkentése. Orvosa először valószínűleg életmódbeli változtatásokat és vény nélkül kapható gyógyszereket fog javasolni. Ha ezek nem használnak, orvosa a GERD kezelésére vényköteles gyógyszereket vagy műtétet javasolhat.

Antacidok

A savas reflux rövid távú enyhülését biztosíthatják. Ezek recept nélkül kaphatók, és olyan termékeket foglalnak magukban, mint a Tums®, a Maalox® és a Mylanta®.

Hisztamin antagonisták

A hisztamin antagonisták csökkentik a gyomor savtermelését, de nem biztos, hogy olyan hatékonyak, mint a protonpumpa-gátlók.

Az USA-ban kapható hisztaminantagonisták közé tartozik a ranitidin (Zantac®), a famotidin (Pepcid®), a cimetidin (Tagamet®) és a nizatidin (Axid®).

Élmódváltás

A diéta és az életmód megváltoztatása egyeseknél hatásos lehet. Úgy dönthet, hogy ezeket kipróbálja, mielőtt orvosi kezelést kérne a savas reflux enyhe tünetei miatt. Ha súlyos tünetei vannak, a kezelés érdekében orvosnak kell megvizsgálnia.

Fogyás – A túlsúlyosaknál a súlycsökkentés hatására csökkenhet a savas reflux. A fogyásnak számos más egészségügyi előnye is van, többek között csökken a cukorbetegség és a szívbetegség kockázata.

Felhúzza az ágy fejét 6-8 hüvelykkel – Egyeseknek, akik éjszakai savas refluxot tapasztalnak, előnyös lehet, ha az ágy fejét 6-8 hüvelykkel megemelik. Ez segíthet megakadályozni, hogy a gyomorsav a nyelőcsőbe kerüljön.

Kerülje a dohányzást – A nyál segít semlegesíteni a gyomorsavat, de a dohányzás hatással lehet a nyáltermelésre és a kémiai egyensúlyra. A dohányzás emellett nyomáscsökkenést okozhat abban az izomban, amely megakadályozza, hogy a gyomorsav a nyelőcsőbe jusson. Ezt az izmot alsó nyelőcső záróizomnak vagy LES-nek nevezik.

Rágógumi vagy szájcsepp – Ezek segíthetnek a nyáltermelés fokozásában, ami segíthet megtisztítani a nyelőcsövet a gyomorsavtól.

Kerülje a zsíros ételeket – A zsíros ételek emésztése hosszabb ideig tart a gyomorban, és további savtermelést okoz. Ettől még fogyaszthat sovány húsokat, halat, baromfit stb.

Kerülje a koffeint – A túl sok koffein ellazíthatja a LES-t, amely megakadályozza a gyomorsav bejutását a nyelőcsőbe.

Kerülje a csokoládét – A kakaópor savassága, a koffeintartalom és a LES lazulását okozó összetevők miatt a csokoládé hármas veszélyt jelent. Sokaknál a csokoládé mértékletes fogyasztása nem okozhat tüneteket. A csokoládé nagyobb valószínűséggel okozhat problémákat, ha más lehetséges kiváltó okokkal, például közvetlenül lefekvés előtti étkezéssel párosul.

Kerülje a borsmentát – A borsmentás cukorkák, olajok és teák jellegzetes ízének nagy részét a mentol tartalmuk adja. A mentol zsibbasztó/nyugtató hatása ellazíthatja a LES-t és savas refluxot okozhat. Próbálja ki alternatívaként a lándzsásmentát, amelynek lényegesen kevesebb a mentoltartalma.

Kerülje a túlevést – Ha a gyomra túlságosan tele van, a LES nehezen záródik teljesen, ami savas refluxot okozhat.

Kerülje az evést lefekvés előtt – A fekvés közbeni evés vagy az evés utáni rövid lefekvés fokozhatja a savas refluxot. Amikor felegyenesedik, a teste a gravitáció segítségével megakadályozza, hogy a gyomorsav a nyelőcsőbe kerüljön. A fekvés megkönnyíti a gyomorsav beáramlását a nyelőcsőbe, ami savas refluxot okoz. Próbáljon meg lefekvés előtt két-három órával enni.

Kerülje a szűk ruházatot – A szűk ruházat savas refluxot okozhat, mivel összeszűkíti a gyomrot és a savat a nyelőcsőbe kényszeríti. Ilyenek például az övek, szűk nadrágok, alakformáló ruhadarabok (pl. Spanx) vagy más szűkítő ruhadarabok.

Kerülje a nehéz emelést – A hasat beszűkítő, megerőltető gyakorlatok, beleértve a nehéz emelést vagy a gyomorgyűrődést, savas refluxot okozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a testmozgás és a testsúlycsökkentés jót tesz a GERD és a savas reflux szabályozásának. Orvosa segíthet az Ön céljainak legmegfelelőbb edzésprogramot javasolni.

Protonpumpa-gátlók

A legtöbb közepes vagy súlyos savas refluxban szenvedő embert protonpumpa-gátlókkal (PPI) kezelik. A PPI-k közé tartozik az omeprazol (Prilosec®), az eszomeprazol (Nexium®), a lansoprazol (Prevacid®), a dexlansoprazol (Kapidex®), a pantoprazol (Protonix®) és a rabeprazol (Aciphex®).

Egy tipikus PPI-kezelés 8 hétig tart. Ezeknek a gyógyszereknek a lehető legkisebb adagja, amely kezeli a tüneteket vagy megelőzi a szövődményeket, a legjobb stratégia.

Ha a tünetei nem kezelhetők PPI-vel, orvosa javasolhat más PPI-t vagy erősebb adag alkalmazását. További vizsgálatokra lehet szükség a következő kezelési mód meghatározásához.

GERD műtét

A GERD műtétje az orvosi terápia fejlődése miatt gyakran nem szükséges. Ha azonban állapota nem reagál más terápiákra, orvosa javasolhatja a műtéti lehetőséget.

A GERD műtét célja általában a hiatussérv helyreállítása vagy a nyelőcső alsó záróizomzatának megerősítése.

A laparoszkópos Nissen-fundoplikáció a GERD leggyakoribb műtéti kezelése. Ez az eljárás a gyomor alsó részét a nyelőcső alsó vége köré tekeri.

A kezelőorvosa megbeszéli a GERD műtét kockázatait és szövődményeit, amelyek közé tartozik a puffadás/gázérzet, a nyelési nehézség és a hasmenés.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.