Hello ismét!
A mai napon egy másik témát fogok átnézni, amely gyakran felmerül az orvosokkal folytatott konzultációk során: a penészes arcüreggyulladást. Amikor az eredményeket nézem és konzultációt tartok egy gyakorló orvosnak, gyakran látom, hogy az eredmények a kezelés első három-hat hónapjában javulnak. Ez nagyon gyakori, és valószínűleg a mikotoxinok lipofil (zsírban oldódó) kémiai tulajdonságai okozzák (1). Ez azért is lehet, mert a mikotoxinok nagyon érzékenyek a bélben az epesavreceptorokon keresztül történő reabszorpcióra(2). Az első hat hónap után azonban még mindig előfordulhatnak tartós kiugrások a mikotoxinok számában.
Megállapítottam, hogy ennek két gyakori oka van: az otthoni vagy munkahelyi újbóli expozíció (lásd a témával kapcsolatos blogbejegyzésemet), és a penész fertőzései/kolonizációja a szervezetben. Ami az utóbbit illeti, az egyik lehetséges helyszín a bélrendszer (lásd a blogomat arról, hogy a penész és a mikotoxinok hogyan hatnak a bélrendszerre), a másik fő helyszín pedig az orrmelléküregek és a légutak. Bár ismert, hogy a penész megfertőzi a szervezetet, meglepően kevés kutatást végeztek a mikotoxinok szerepéről. Szeretnék egy pillanatra arra koncentrálni, hogy a penész hogyan okozhat arcüreggyulladást, és mit mutattak ki a kezelésükre.
(Hadd emlékeztessek mindenkit, hogy nem vagyok orvos, ezért kérjük, kérjen orvosi tanácsot, mielőtt megpróbálja kezelni magát!)
A melléküregek gombás fertőzéseit gombás orrmelléküreggyulladásnak is nevezik. Ez az osztályozás valójában egy olyan betegségspektrumot foglal magában, amelyet jellemzően olyan organizmusok okoznak, mint – de nem kizárólagosan – a penicilliosis (ma már taloromycosis néven ismert), az aspergillosis és a fusariosis. Ezeket a fertőzéseket tovább bontják “invazív” vagy “nem invazív” fajtákra, attól függően, hogy a gombahifák a hámon keresztül behatolnak-e a szövetekbe (3). A fertőzések nem invazív típusai gyakran okoznak krónikus rhinosinusitist (más néven krónikus sinusitis), amely 12 héten át vagy annál hosszabb ideig tartó fájdalom, arcnyomás és orrfolyás jelenlétét jelenti (4). A krónikus orrmelléküreg-gyulladást (CRS) gyakrabban okozzák bakteriális források, ezért a gyakorló orvosok első megoldásként gyakran antibiotikumokat alkalmaznak. Gombás fertőzések esetén azonban az antibiotikumok nem segítenek, és számos olyan esetben konzultáltam már, amikor ezek valójában rontottak a beteg tünetein.
A penészfertőzések mellett a másik szempont, ami számos más problémához vezethet az egész szervezetben, a mikotoxinok jelenléte. A gombás fertőzések (gombás arcüreggyulladás), amelyek mikotoxinokat juttatnak a szervezetbe, olyan kutatási terület, amelyet a tudományos közösség eddig messzemenően figyelmen kívül hagyott. A témával foglalkozó kevés tanulmányok egyikét Brewer és munkatársai publikálták (5) (Közzététel: Dr. Dennis Hooper az RTL-től szerzőként vett részt ebben a tanulmányban). Ebben a tanulmányban két esettanulmányt vizsgáltak; az egyik esetben egy apa és egy lánya orrváladékában ÉS vizeletében is mikotoxinokat találtak. A tanulmány beszámolt továbbá egy nyolc CRS-betegből álló csoportról, ahol hétnél (87%) átlagon felüli mikotoxint találtak, és egy másik CRS-betegcsoportról, ahol a tizennyolc alanyból négy (22%) volt pozitív. Így meglehetősen biztosra vehető a következtetés, hogy a penészfertőzések több mint alkalmasak arra, hogy mikotoxinokat juttassanak a szervezetbe.
Hogyan kell tehát kezelni ezeket a fertőzéseket? Úgy tűnik, több lehetőség is van. A két leggyakoribb lehetőség a műtét és a gombaellenes szerek. Egyes gombatelepek, például a nem invazív gombagombák esetében a műtét tűnik a leggyakoribb eljárásnak; a gombás anyagot makroszkóposan ki kell tisztítani, és ki kell mosni a melléküregeket (6).
A többi típusú gombafertőzés – mind az invazív, mind a nem invazív – esetében a gombaellenes szereket kell megfontolni. A nem invazív fertőzések esetében hasznos lehet az intranazális gombaellenes szerek oldata, például az amphotericin B, a nystatin vagy az itrakonazol, és korábbi vizsgálatok jelentős javulást mutattak CRS-betegeknél e módszerek alkalmazásával (7). A gombaellenes orrspray-k mellett orális gombaellenes szerekre is szükség lehet. Amint azt Brewer és munkatársai bemutatták, egy vizsgálatban 25 olyan beteget, akiknek a vizeletében mikotoxinok voltak jelen, amfotericin B-vel kezeltek.
A betegek közül huszonkettőnek drámai mértékben csökkentek a tünetei, amelyek között remegés, ataxia és szédülés szerepelt (8.) Összefoglalva, bár a krónikus sinusitisek többségét baktériumok okozzák, a penészgombának való kitettség is vezethet krónikus sinusitishez. Módszerek annak megállapítására, hogy az Ön állapotát penész okozza-e, egy vizelet mikotoxin teszt vagy egy orrkenetből végzett Fungal DNA teszt lenne. Ha bármilyen kérdése van ezzel a témával kapcsolatban, kérjük, jelezze nekünk – munkatársaink rendkívül szívesen segítenek!