A statikus zsinór egy zsinór, amelynek egyik vége a repülőgéphez, a másik vége pedig az ugró “D-Bag”-jének tetejéhez van erősítve (az ernyőtartó zsák, amelybe az ernyő van csomagolva). Az ejtőernyős zuhanása a repülőgépről a statikus zsinórt megfeszíti, ami aztán kihúzza a D-Bag-et az ugró hátán lévő tartályból. A statikus zsinór és a D-Bag a repülőgépen marad, amikor az ugró elhagyja azt, és a diszpécser húzza vissza a repülőgépbe. Most, hogy a D-B-zsákból kiszabadult, az ernyő felfúvódhat, miközben az ugró tovább zuhan. Az ugró gyakorlatilag maga után húzza az ejtőernyőt, és a felfelé irányuló szél kinyitja és felfújja az ernyőt. Az ernyőnek 4 másodpercen belül fel kell fújódnia és támogatnia kell az ugrót. Meghibásodás esetén a tanulók megtanulják, hogyan kell levágni a fő ernyőt és kinyitni a tartalék ernyőt. A statikus kötélfejlődés célja, hogy megtanítsa a tanulókat a helyes, stabil testhelyzet megtartására a repülőgépből való kilépéskor, és megtanítsa, hogyan kell az ernyőt a pilótaernyő-mechanizmuson keresztül kinyitni.
Amint fentebb említettük, az ejtőernyősnek stabil testhelyzetet kell felvennie és fenntartania a teljes kinyitás során, hogy minimalizálja az ejtőernyő meghibásodásának esélyét. Az ejtőernyő kibontásának ezt a módszerét általában többféleképpen alkalmazzák:
- Ejtőernyős növendékek kiképzése, pl. a Ram Air Progression System
- Bázisugrás
- Katonai ejtőernyősök, akik nagyon alacsony magasságból 400 láb (120 m)
A statikus kötélugrás sérülésveszélyt hordoz, amely egy tanulmány szerint megduplázódik, ha harc közben végzik.
A polgári műveletekben részt vevő tanulók kiképzéséhez a műveletek egyszerűsítése érdekében módosításokat lehet végrehajtani a meglévő statikus kötél felszerelésen. Az egyik ilyen módosítás az, hogy a statikus kötél helyett az ejtőernyőhöz rögzítik a kibontó zsákot, ami szintén igényel némi módosítást a statikus kötél leválaszthatóságához, jellemzően egy tépőzáras rögzítést. Így sokkal kevesebb anyag marad “a szélben” a repülőgép mögött, miután az ugró elhagyta azt. Ez nem jelent problémát a katonai ugrásokban használt nagyobb teherszállító repülőgépeknél, de komoly problémát jelent a polgári üzemeltetésben használt kisebb repülőgépeknél. Ez a módosítás némileg lassabb nyitást is eredményez, ami a magasság rovására lágyítja a nyitási sokkot, ami kisebb gondot jelent a 2800 láb (850 m) magasságban kilépő ugrók számára.