Függetlenül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az évek során kirobbant vitáktól, maguknak az olimpiai játékoknak a szimbolikája még mindig sok emberben visszhangzik világszerte. Ez az oka annak, hogy az öt színű gyűrű kialakítása az a kitörölhetetlen első kép, ami eszünkbe jut, ha valaki az olimpiát említi. De mit jelképez ez az öt gyűrű, és hogyan jött létre?
A szimbólumot több mint 100 évvel ezelőtt, 1912-ben tervezte meg a francia Pierre de Coubertin, aki társalapítója volt a modern játékoknak, miután évtizedekig tartó harcot folytatott azok újjáélesztéséért. A fehér háttér és az öt különböző színű gyűrű – piros, fekete, zöld, sárga és kék – az akkori játékokon induló országok színeit jelképezte.
A szimbólum népszerűsége jóval később, 1936-ban nőtt meg igazán, amikor a berlini játékok szervezőbizottságának elnöke, Carl Diem egy olyan mérföldkő megépítését kérte, amelynek oldalába az olimpiai gyűrűket vésték. Kínos módon ezt a szimbólumot Adolf Hilter és társai a náci propagandában is szerepeltették.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint a gyűrűk jelenleg az öt kontinenst jelképezik, Észak- és Dél-Amerikát egy Amerikává egyesítve. “Azért fonódnak egymásba, hogy az olimpizmus egyetemességét és az egész világ sportolóinak találkozását mutassák az olimpiai játékok során” – áll a bizottság honlapján.
Furcsa módon a NOB mintha valóban megsértené Coubertint, amikor hozzáteszi: “Eleinte a gyűrűk összefonódásának módja néha kissé furcsa volt ahhoz képest, amit ma megszoktak”. Hozzátették: “Manapság az olimpiai szimbólumra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Grafikai szabványokat határoztak meg, amelyek például meghatározzák az egyes gyűrűk pontos helyzetét.”
1951 előtt a kék gyűrű Európát, a piros Amerikát, a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a zöld pedig Ausztráliát és Óceániát jelképezte. Ezt azonban elvetették, miután a NOB úgy találta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Coubertin eredetileg ezeket a konkrét gyűrűket szánta volna az adott kontinenseknek.