Mi a romlandóság?
A romlandóság leggyakrabban egy termékre vonatkozik, de vonatkozhat szolgáltatásokra is.
A gyümölcsöket és zöldségeket azért tekintik romlandónak, mert rövid az eltarthatósági idejük, és egy bizonyos időszak után nem értékesíthetők.
A gyümölcsök érését követő és a rothadás előtti időszakot tekintik az optimális értékesítési és értékesítési ablaknak.
A teljes termékellátási lánc úgy van kialakítva, hogy ezt az időszakot kihasználja.
A nagykereskedők például a gyümölcsök és zöldségek romlási ideje alapján határozzák meg a készletszinteket és az eladási árakat.
A boltok kiárusításokat tarthatnak a régi készletek kiürítésére, és akár veszteséggel is értékesíthetik a termékeket, hogy megtérüljön a beruházásuk egy része.
Az elvek a szolgáltatások romlandóságára is alkalmazhatók.
Míg a szállodai szobák és a repülőjegy-foglalások nem rohadnak el az idő múlásával, addig a hasznosságuk “elpusztulhat” vagy értéktelenné válhat, ha egy bizonyos időn belül nem használják ki.
Ha a szobák hosszú ideig kihasználatlanok maradnak, akkor a szállodának elfogyhat a pénze a fenntartásukra.
Hasonlóképpen, az üres ülőhelyek a légitársaságok számára is végzetesek lehetnek a légiközlekedési ágazatban.
Mint a termékek esetében, a romlandóság a szolgáltatások esetében is befolyásolja az árakat, a készletszinteket és a termékek marketingstratégiáit.
A szállodák és a légitársaságok például mély árengedményeket kínálnak, amikor a termékük iránti kereslet fogyóban van.
Az olyan oldalak, mint a TripAdvisor és az Expedia olcsó árakat kínálnak a szobák és repülőjegyek utolsó pillanatban történő foglalásához, hogy biztosítsák, hogy a készletükből származó áruk elkelnek, ahelyett, hogy veszteségként értékelnék őket.
Megfordítva, nagy kereslet és alacsony kínálat idején az árak magasak lesznek, és a szolgáltatók szövetségeket köthetnek egymás között a kínálat növelése érdekében.
A kisvállalkozások működését a romlandóság is befolyásolja.
A szerelők több hétre előre ütemezik az időpontokat, és lemondási díjat számítanak fel, hogy veszteségük egy részét megtérítsék.
Hogyan befolyásolja a romlandóság a szolgáltatásokat?
A fő különbség a termékek és a szolgáltatások romlandósága között az, hogy az utóbbiakat nem lehet tetszés szerint gyártani a kereslet kielégítésére. Más szóval, a vállalatok nem tervezhetnek további szolgáltatásokat a kereslet kielégítésére.
A termékgyártó üzemek részletes előrejelzéseket használnak a kézzelfogható termékek készletének megtervezésére.
A szolgáltatások iparágán belül azonban a romlandóság immateriális, azaz nem fizikai termék, amely mérhető és számszerűsíthető. Ezért nem lehet pontos előrejelzéseket készíteni.
Mondjuk egy tengerparti városban lévő szálloda esetét.
Fizikai korlátok korlátozzák a szobáinak számát.
Ha túlkereslet van a terméke iránt, ill, szobaszolgáltatás és szállás, a szálloda nem tud további szobákat gyártani kínálatként.
Ehelyett a szállodának úgy kell terveznie, hogy optimalizálja a meglévő szobakapacitását, hogy megfeleljen a kereslet változó időszakainak.
A szálloda nyáron, amikor a kereslet a csúcson van, és a turisták a tengerpartra tolonganak, teljes kapacitással rendelkezik.
Télen azonban a tömegek megfogyatkoznak, és a szobák kihasználtsága alacsony.
Még a szezonális utazások bizonyossága mellett is lehetetlen, hogy a szálloda pontos kereslet-előrejelzést készítsen, aminek számos oka lehet.
Egy turista például az utolsó pillanatban lemondhatja a foglalását. Mások eltolhatják a foglalás időpontját, vagy egy versenytársnál szállhatnak meg.
Ez a bizonytalanság a kereslet és kínálat kiegyensúlyozásában hatással van a szolgáltatás minőségére és az általános költségekre.
A csúcskereslet idején a szolgáltatás minősége szenvedhet, ha a szálloda vezetése nem tervez megfelelő személyzetet a kereslet kielégítésére.
Azzal egyidejűleg, hogy a szűkös téli hónapokban többlet személyzet áll rendelkezésre, a létesítmény működési költségei megnőnek.
A romlandóság készleteikre gyakorolt hatásának minimalizálása érdekében a vállalatok gyakran alkalmazzák a dinamikus árképzés vagy keresleti árképzés néven ismert árképzési megközelítést.
Ebben a megközelítésben a szolgáltatások árazása bizonyos tényezők, például a termékkereslet vagy a lejáratig eltelt idő alapján változik.
Egy légitársaság például a repülési időponthoz közel csökkentheti az ülőhelyek árát az útvonalain. Az ülőhelyek romlandóak. Semmit sem érnek, ha üresek, miután a járat felszállt.
A szállodák nagy árengedményeket adhatnak “romlandó” szobáikra, hogy biztosítsák a foglaltságot és a bevételt még az alacsony keresletű időszakokban is.
A termékek, a repülőjegyek és a szállodai szobák romlandó jellege miatt a vállalatoknak veszteséggel kell értékesíteniük.
A szezonális munkaerő-felvétel egy másik stratégia, amelyet a vállalatok a változó kereslettel szemben alkalmaznak.
A nyári időszakban a szálloda további ideiglenes alkalmazottakat alkalmazhat a kereslet kielégítésére. Télen a működési költségek csökkentése érdekében csontszemélyzettel dolgozhat.
Romlandóság és szolgáltatásmarketing
A romlandóság a szolgáltatásmarketing négy jellemzőjének egyike. A többi:
- Kezdhetetlen: Az a jellemző, hogy egy szolgáltatást kézzelfogható bizonyítékok alapján értékelnek, például kiváló élményt nyújtanak a telephelyükön belül.
- Elválaszthatatlanság: Az a jellemző, hogy minden egyes ügyfél számára ugyanazt a minőségi szintet biztosítják.
- Heterogenitás/Változékonyság: Az a jellemző, hogy egy tömegtermékhez egyedi szolgáltatást nyújtanak.
Ezeket a jellemzőket együttesen használják a szolgáltatási termékek stratégiáinak megtervezéséhez.