Az aerob és anaerob baktériumokat úgy lehet azonosítani, hogy tioglikolátlében tenyésztett kémcsövekben tenyésztjük őket:
1: Az obligát aeroboknak oxigénre van szükségük, mert nem tudnak erjedni vagy anaerob módon lélegezni. A cső tetején gyűlnek össze, ahol a legmagasabb az oxigénkoncentráció.
2: Az obligát anaerobokat megmérgezi az oxigén, ezért a cső alján gyűlnek össze, ahol a legalacsonyabb az oxigénkoncentráció.
3: A fakultatív anaerobok oxigénnel vagy anélkül is képesek növekedni, mert aerob vagy anaerob módon is képesek energiát metabolizálni. Többnyire a felső részen gyűlnek össze, mert az aerob légzés több ATP-t termel, mint az erjedés.
4: A mikroaerofiloknak oxigénre van szükségük, mert nem tudnak fermentálni vagy anaerob módon lélegezni. A magas oxigénkoncentráció azonban mérgezi őket. A kémcső felső részén gyűlnek össze, de nem a legfelül.
5: Az aerotoleráns anaeroboknak nincs szükségük oxigénre, mivel az ATP előállításához fermentációt használnak. Az obligát anaerobokkal ellentétben őket nem mérgezi az oxigén. A kémcsőben egyenletesen eloszolva találhatók.