© Tel Aviv University
Régészek egy 177.000 és 194.000 évvel ezelőtt élt ember maradványait tárták fel az izraeli Misliya barlangból.1 Ezt a felfedezést megelőzően az Afrikán kívüli emberre utaló legkorábbi bizonyítékok 90 000 és 120 000 évvel ezelőttről származtak, levantei lelőhelyekről.
A Misliya-barlang teteje nagyjából 160 000 évvel ezelőtt omlott be, lezárva egy kora újkori emberi maxilliát (felső állkapocscsont) és fogakat kőeszközök és más lakóhelyi maradványok mellett – állítja Israel Hershkovitz, a tanulmány vezető szerzője a Tel Aviv-i Egyetemről. “Magát a barlangot soha többé nem lakta más későbbi hominidacsoport, így teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a fosszília nem behatolás volt” – mondja Hershkovitz.
Hershkovitz szerint a példány datálása és azonosítása kihívást jelentett. “Lehetett volna neandervölgyi, modern ember, heidelbergensis, vagy ki tudja, mi”.
A csapat mikro-CT-vel szkennelte a fosszíliát, hogy 3D-s modellt készítsen, így össze tudták hasonlítani “a világ különböző részeiről és különböző hominidák hasonló korszakaiból származó állkapocscsontokkal” – magyarázza Hershkovitz.
A kutatók közvetlenül keltezték a kövületet, három különböző laboratóriumban vizsgálva az állkapcsot és annak patináját, valamint a kövület közelében talált égetett tűzkövet. Hershkovitz szerint az összes dátum “egy nagyon szűk tartományba, valahol 177 000 és 194 000 évvel ezelőtt közé esett”.
Christopher Bae, a University of Hawai’i at Mānoa paleoantropológusa, aki nem vett részt ebben a tanulmányban, azt mondja, hogy “a bizonyítékok elég szilárdnak tűnnek a tekintetben, hogy modern emberről van szó”.
Hasonlóképpen, Katerina Douka, a németországi Max Planck Institute for the Science of Human History régészkutatója, aki szintén nem vett részt a tanulmányban, meg van győződve a biológiai elemzésről, de figyelmeztet, hogy “e csontváz nagyobb darabjai nélkül óvatosnak kell lenni azzal, hogy mit lehet mondani.”
Egy kulcsdarab a kirakós játékban
Az Afrikából kivándorló modell elmélete szerint az emberek nagyjából 60 000 évvel ezelőtt egyetlen nagy lökéssel vándoroltak ki Afrikából. A 177.000-194.000 éves Misilya-barlangi állkapocs bizonyítékkal cáfolja ezt az elméletet.
Ez a lelet egy sor más felfedezés közé tartozik, amelyek visszatolják az emberi evolúció időpontját, például a 300.000 éves legkorábbi modern emberi fosszília a marokkói Jebel Irhoudból2 3, és az Afrikából való emberi vándorlás korábbi és változatosabb mintáját mutatják, mint például egy nemrégiben készült tanulmány, amely alátámasztja a modern ember 120.000 évvel ezelőtti ázsiai jelenlétét.4
Douka szerint ez a lelet “megerősíti a közösségben jelenleg uralkodó nézetet, miszerint nem egyetlen hullám indult Afrikából, hanem gyakori terjeszkedések voltak, amelyek gyakran kudarcba fulladtak”. Bae hozzáteszi: “Az olyan új adatok, mint a Misliya-barlangból és Ázsia más területeiről származó bizonyítékok valóban arra kényszerítenek minket, hogy újragondoljuk a modern ember eredetével kapcsolatos számos elképzelésünket.”
Ez a lelet Hershkovitz szerint összekapcsolja a közelmúltbeli felfedezéseket, így most már “minden kezd értelmet nyerni.”