Útmutató az indexalapos befektetéshez

Mi az indexalap?

Az indexalap egy olyan típusú befektetési alap vagy tőzsdén kereskedett alap (ETF), amelynek portfóliója egy pénzügyi piaci index, például a Standard & Poor’s 500 index (S&P 500) összetevőinek követésére vagy követésére épül. Az index befektetési alapról azt mondják, hogy széles körű piaci kitettséget, alacsony működési költségeket és alacsony portfólióforgalmat biztosít. Ezek az alapok a piacok állapotától függetlenül követik a referenciaindexüket.

Az indexalapok általában ideális portfólióalapnak számítanak a nyugdíjszámlák, például az egyéni nyugdíjszámlák (IRA) és a 401(k) számlák számára. A legendás befektető, Warren Buffett az indexalapokat az élet későbbi éveire szóló megtakarítások menedékeként ajánlotta. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy egyes részvényeket választana ki befektetésre, az átlagos befektetőnek több értelme van az S&P 500 összes vállalatát megvásárolni az alacsony költségek mellett, amelyeket egy indexalap kínál.

Főbb tanulságok

  • Az indexalap olyan részvény- vagy kötvényportfólió, amelyet úgy terveztek, hogy egy pénzpiaci index összetételét és teljesítményét utánozza.
  • Az indexalapok alacsonyabb költségekkel és díjakkal rendelkeznek, mint az aktívan kezelt alapok.
  • Az indexalapok passzív befektetési stratégiát követnek.
  • Az indexalapok a piac kockázatát és hozamát igyekeznek követni, azon elmélet alapján, hogy hosszú távon a piac bármelyik befektetésnél jobban teljesít.
4:07

John Bogle a világ első indexalapjának elindításáról

Hogyan működik egy indexalap

Az “indexálás” a passzív alapkezelés egyik formája. Ahelyett, hogy az alap portfóliómenedzsere aktívan részvényválogatást és piaci időzítést végezne – azaz kiválasztaná a befektetni kívánt értékpapírokat, és megtervezné, hogy mikor vásárolja és adja el őket -, az alapkezelő olyan portfóliót épít, amelynek állományai egy adott index értékpapírjait tükrözik. Az elképzelés szerint az index – a részvénypiac egészének vagy egy széles szegmensének – profilját utánozva az alap is annak teljesítményét fogja követni.

Majdnem minden létező pénzügyi piacra létezik index és indexalap. Az Egyesült Államokban a legnépszerűbb indexalapok az S&P 500 indexet követik. De számos más indexet is széles körben használnak, többek között:

  • Russell 2000, amely a kis kapitalizációjú vállalatok részvényeiből áll
  • Wilshire 5000 Total Market Index, a legnagyobb U.S. részvényindex
  • MSCI EAFE, amely Európa, Ausztrálázsia és a Távol-Kelet külföldi részvényeiből áll
  • Bloomberg Barclays US Aggregate Bond Index, amely a teljes kötvénypiacot követi
  • Nasdaq Composite, amely 3,000, a Nasdaq tőzsdén jegyzett részvényből
  • Dow Jones Industrial Average (DJIA), amely 30 nagyvállalatból áll

A DJIA-t követő indexalap például ugyanabba a 30 nagy és köztulajdonban lévő vállalatba fektetne, amelyek az indexet alkotják.

Az indexalapok portfóliói lényegében csak akkor változnak, amikor a referenciaindexük változik. Ha az alap súlyozott indexet követ, az alapkezelői időszakonként újra kiegyensúlyozhatják a különböző értékpapírok százalékos arányát, hogy tükrözzék a benchmarkban való jelenlétük súlyát. A súlyozás egy olyan módszer, amelyet arra használnak, hogy kiegyenlítsék az indexben vagy portfólióban lévő egyes részesedések befolyását.

Indexalapok vs. aktívan kezelt alapok

Az indexalapba történő befektetés a passzív befektetés egyik formája. Az ezzel ellentétes stratégia az aktív befektetés, ami az aktívan kezelt befektetési alapokban valósul meg – azokban, amelyekben az értékpapírokat kiválasztó, a piacot időzítő portfóliókezelő a fentiekben ismertetett módon működik.

Alacsonyabb költségek

Az indexalapok egyik fő előnye az aktívan kezelt társaikkal szemben az alacsonyabb kezelési költséghányad. Az alap költséghányada – más néven a kezelési költséghányad – tartalmazza az összes működési költséget, például a tanácsadóknak és a menedzsereknek fizetett díjakat, a tranzakciós díjakat, az adókat és a könyvelési díjakat.

Mivel az indexalap-kezelők egyszerűen egy referenciaindex teljesítményét replikálják, nincs szükségük kutatási elemzők és más, a részvényválasztási folyamatban segítő személyek szolgáltatásaira. Az indexalapok kezelői ritkábban kereskednek a részvényekkel, így kevesebb tranzakciós díjat és jutalékot kell fizetniük. Ezzel szemben az aktívan kezelt alapok nagyobb személyzettel rendelkeznek, és több tranzakciót hajtanak végre, ami megnöveli az üzleti költségeket.

Az alapkezelés többletköltségei az alap költséghányadában tükröződnek, és a befektetőkre hárulnak. Ennek eredményeképpen az olcsó indexalapok gyakran kevesebb mint egy százalékkal kerülnek kevesebbe-0,2%-0,5% a jellemző, egyes cégek még alacsonyabb, 0,05%-os vagy annál is alacsonyabb költséghányadot kínálnak, szemben az aktívan kezelt alapok sokkal magasabb, jellemzően 1-2,5%-os díjaival.

A költséghányadok közvetlenül befolyásolják az alap általános teljesítményét. Az aktívan kezelt alapok a gyakran magasabb költséghányaddal automatikusan hátrányba kerülnek az indexalapokkal szemben, és az összhozam tekintetében nehezen tartanak lépést a referenciaalapokkal.

Ha van online brókerszámlája, ellenőrizze a befektetési alapok vagy ETF-ek szűrőjét, hogy megtudja, mely indexalapok állnak az Ön rendelkezésére.

Előnyök

  • Nagyszerű a diverzifikációban

  • alacsony költséghányad

  • Hosszú távú hozamok

  • Passzívnak ideális, buy-and-hold befektetők

Hátrányok

  • Viszonylag érzékeny a piaci ingadozásokra, összeomlásoknak

  • Flexibilitás hiánya

  • Nincs emberi tényező

  • Korlátozott nyereség

Jobb hozam?

Az alacsonyabb költség jobb teljesítményhez vezet. A szószólók azzal érvelnek, hogy a passzív alapok sikeresen felülmúlták a legtöbb aktívan kezelt befektetési alap teljesítményét. Való igaz, hogy a befektetési alapok többsége nem üti meg a széles indexeket. Például a 2019 decemberével végződő öt év során a nagy tőkeértékű alapok 80%-a kevesebb hozamot ért el, mint az S&P 500, az S&P Dow Jones Indices SPIVA Scorecard adatai szerint.

Másrészt a passzívan kezelt alapok nem próbálják legyőzni a piacot. Stratégiájuk ehelyett arra törekszik, hogy megfeleljen a piac általános kockázatának és hozamának – azzal az elmélettel, hogy a piac mindig nyer.

A pozitív teljesítményhez vezető passzív kezelés általában hosszú távon igaz. Rövidebb időtávon az aktív befektetési alapok jobban teljesítenek. A SPIVA Scorecard szerint egy év alatt a nagy tőkeértékű befektetési alapoknak csak 70%-a teljesített rosszabbul az S&P 500-nál. Más szóval, több mint egyharmaduk rövid távon megverte azt. Más kategóriákban is az aktívan kezelt pénzek uralkodnak. Például a közepes kapitalizációjú befektetési alapok közel 70%-a egy év alatt megverte az S&P MidCap 400 Growth Index referenciaindexét.

Hosszú távon is, ha egy aktívan kezelt alap jó, akkor nagyon-nagyon jó. Az Investor’s Business Daily “Best Mutual Funds 2019” című jelentése tucatnyi olyan alapot sorol fel, amelyek 10 éves átlagban 15% és 19% közötti teljes hozamot értek el, szemben az S&P 500 13,12%-os hozamával. Egy-, három- és ötéves időszakokban is jelentősen felülmúlták a piacot. Igaz, ezt a teljesítményt a 8000 befektetési alapnak csak 13%-a mondhatja el magáról, amint azt a jelentés részletezi.

Az indexalapok valós példája

Az indexalapok az 1970-es évek óta léteznek. A passzív befektetés népszerűsége, az alacsony díjak vonzereje és a hosszú ideje tartó bikapiac együttesen a 2010-es években szárnyalásra késztette őket. A Morningstar Research szerint 2018-ban a befektetők minden eszközosztályban több mint 458 milliárd dollárt öltek indexalapokba. Ugyanebben az időszakban az aktívan kezelt alapok 301 milliárd dollárnyi kiáramlást tapasztaltak.

A Vanguard elnöke, John Bogle által 1976-ban alapított alap, amely mindezt elindította, továbbra is az egyik legjobb a hosszú távú összteljesítménye és alacsony költségei miatt. A Vanguard 500 Index Fund hűen követi az S&P 500-at, mind összetételében, mind teljesítményében. Egyéves hozama például 7,37%, szemben az index 7,51%-os hozamával, 2020 júliusától. Admiral részvényei esetében a költséghányad 0,04%, a minimális befektetés pedig 3000 dollár.

Gyakran ismételt kérdések

Mi az indexalap?

Az indexalap olyan befektetési termék, amelynek célja egy alapul szolgáló index teljesítményének elérése, nem pedig meghaladása. Az indexalapok által követett indexek típusaira példa a Standard & Poor’s 500 index, ismertebb nevén az S&P 500; vagy a Dow Jones ipari átlag (DJIA). Az indexalapok népszerűsége az elmúlt években nőtt, mivel egyre több befektető alkalmazza a passzív befektetési stratégiákat. Egyik fő erősségük az alacsony díjak, amelyeket az aktív befektetési alapokhoz képest felszámítanak.

Hogyan működnek az indexalapok?

Az indexalapok gyakran tőzsdén kereskedett alapként (ETF) vannak felépítve. Ezek a termékek lényegében egy professzionális pénzügyi cég által kezelt részvényportfóliók, amelyekben minden egyes részvény egy kis tulajdoni hányadot képvisel a teljes portfólióban. Az indexalapok esetében a pénzügyi cég célja nem az, hogy felülmúlja a mögöttes indexet, hanem egyszerűen csak az, hogy megfeleljen annak teljesítményének. Ha például egy adott részvény az index 1%-át teszi ki, akkor az indexalapot kezelő cég ugyanezt az összetételt igyekszik utánozni azzal, hogy portfóliójának 1%-a ebből a részvényből áll.

Vannak-e az indexalapoknak díjai?

Igen, az indexalapoknak vannak díjaik, de ezek általában sokkal alacsonyabbak, mint a konkurens termékeké. Sok indexalap kevesebb mint 0,20%-os díjat kínál, míg az aktív alapok gyakran 1,00% feletti díjakat számítanak fel. Ez a díjkülönbség nagy hatással lehet a befektetők hozamára, ha hosszú időn keresztül összevonják. Ez az egyik fő oka annak, hogy az indexalapok az utóbbi években olyan népszerű befektetési lehetőséggé váltak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.