Az ólom kémiai elem az egyéb fémek közé tartozik. Már az ókor óta ismert. Felfedezője és felfedezésének időpontja ismeretlen.
Adatok zónája
| Besorolás: | Az ólom “egyéb fém” |
| Szín: | kékes szürke |
| Atomtömeg: | 207.2 |
| Állapot: | szilárd |
| Olvadáspont: | 327,46 oC, 600.61 K |
| Fűtőpont: | 1750 oC, 2023 K |
| Elektronok: | 82 |
| Protonok: | 82 |
| Neutronok a leggyakoribb izotópban: | 126 |
| Elektronhéjak: | 2,8,18,32,18,18,4 |
| Elektronkonfiguráció: | 4f14 5d10 6s2 6p2 |
| Sűrűség 20oC-on: | 11.34 g/cm3 |
Mutasd még, többek között: Mutasd még, többek között:
| Atomi térfogat: | 18.17 cm3/mol | |
| Szerkezet: | fcc: face-centered cubic | |
| Keménység: fcc: face-centered cubic | ||
| Hardness: | 1,5 mohs | |
| Specifikus hőkapacitás | 0,13 J g-1 K-1 | |
| Fúziós hő | 4.77 kJ mol-1 | |
| Porlasztási hő | 196 kJ mol-1 | |
| Gőzölési hő | 177.9 kJ mol-1 | |
| 1. ionizációs energia | 715,6 kJ mol-1 | |
| 2. ionizációs energia | 1450.5 kJ mol-1 | |
| 3. ionizációs energia | 3081,5 kJ mol-1 | |
| Elektronaffinitás | 35,1 kJ mol-1 | |
| Minimális oxidációs szám | -4 | |
| Min. közös oxidációs szám | 0 | |
| Maximális oxidációs szám | 4 | |
| Max. közös oxidációs szám. | 4 | |
| Elektronegativitás (Pauling-skála) | 2,33 | |
| Polarizálhatósági térfogat | 6.8 Å3 | |
| Reakció levegővel | enyhe, w/ht ⇒ PbO | |
| Reakció 15 M HNO3 | enyhe, ⇒ NOx, Pb(NO3)2 | |
| Reakció 6 M HCl-lal | nincs | |
| Reakció 6 M NaOH-val | – | |
| Oxid(ok) | PbO (litharge), PbO2, Pb2O3, Pb3O4 | |
| Hidrid(ek) | PbH4 | |
| Klorid(ok) | PbCl2 & PbCl4 | |
| Atomsugár | 180 pm | |
| Ionsugár (1+ ion) | – | |
| Ionsugár (2+ ion) | 133 pm | |
| Ionsugár (3+ ion) | – | |
| Ionsugár (1+ ion) | – | |
| Ionsugár (1+ ion) | ||
| . ion) | – | |
| Ionsugár (2-ion) | – | |
| Ionsugár (3-ion) | – | |
| Hővezető képesség | 35. Iónsugár (2-ion) | – |
| Hővezető képesség | 35.3 W m-1 K-1 | |
| Elektromos vezetőképesség | 4,8 x 106 S m-1 | |
| Fagyás/olvadáspont: | 327.46 oC, 600,61 K |
Az ólom felfedezése
Az ólom már az ókor óta ismert. Nem tudjuk, ki fedezte fel.
Az ércei széles körben elterjedtek, és alacsony az olvadáspontja, így könnyen olvasztható.
Az ókorban szobrok, érmék, használati tárgyak és írótáblák készítésére használták. A rómaiak az ólmot vízvezeték-szereléshez is használták.
A rómaiak az ólmot “plumbum nigrum”-nak, azaz fekete ólomnak nevezték, hogy megkülönböztessék a “plumbum album”-tól, ami fehér ólmot jelent. Ma a fehér ólmot ónnak nevezzük. Az ón közvetlenül az ólom felett helyezkedik el a periódusos rendszerben.
Az ólom kémiai jele Pb, ami a latin nevéből származik. Az elem elnevezésünk a fém angolszász szavából, az “ólom”-ból származik.
A lenti képen fényes, fénytelen ólomgolyók láthatók.
Nasa: A virginiai Jamestown eredeti kolóniájának ásatásai során ólomból készült rakománycímkét tártak fel. Feltehetően 1611-ben tette meg az utat Angliából.
Megjelenés és jellemzők
Ártalmas hatások:
Az ólom és vegyületei mérgezőek.
Jellemzők:
Az ólom kékes-szürke, puha, sűrű fém, amely frissen vágva fényes csillogású.
Nedves levegőn lassan mattul, és tompaszürke bevonatot képez.
A fém rendkívül képlékeny és alakítható.
Az ólom rendkívül ellenáll a korróziónak és rossz áramvezető.
Az ólom felhasználása
Nagy mennyiségű ólmot, mint fémet és mint dioxidot is, akkumulátorokban használnak.
Az ólmot használják még kábelburkolatként, lőszerként, elektródaként, forraszanyagként és tetőfedő anyagként.
A fémet sugárzás elleni árnyékolásra használják, pl. röntgentermekben és atomreaktorokban.
Ólom-oxidot használnak a finom kristályüveg gyártásához is.
Történelmileg az ólmot a vízvezeték-szerelésben használták.
A tetraetil-ólmot kopogásgátlóként használták a benzinben és festékek adalékanyagaként. Ezeket a felhasználási módokat a közelmúltban csökkentették a kumulatív ólommérgezéssel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok miatt.
Bőség és izotópok
Bőség földkéreg: 14 rész/millió tömeg, 1 rész/millió mól
Bőség naprendszer: 10 rész/milliárd tömeg, 70 rész/trillió mól
Költség, tisztán: 2,45 dollár/100 g
Költség, ömlesztve: 0,02 dollár/100 g
Forrás: Bt: Az ólom ritkán fordul elő a természetben, ércekben található, főként rézzel, cinkkel és ezüsttel együtt. A fő ólomásvány az ólomszulfid (galenit, PbS). Más gyakori ásványok a cerusszit (ólomkarbonát, PbCO3) és az anglesit (ólomszulfát, PbSO4). Az ólmot hevítéssel finomítják a galenitből (PbS). Nagy mennyiségű ólmot nyerünk vissza az újrahasznosításból is.
Izotópok: Az ólomnak 35 izotópja van, amelyek felezési ideje ismert, tömegszáma 181-től 215-ig. A természetben előforduló ólom négy izotóp keveréke, és ezek a feltüntetett százalékos arányban fordulnak elő: 204Pb (1,4%), 206Pb (24,1%), 207Pb (22,1%) és 208Pb (52,3%).
Cite this Page
Online hivatkozáshoz, kérjük, másolja be az alábbiak egyikét:
<a href="https://www.chemicool.com/elements/lead.html">Lead</a>
vagy
<a href="https://www.chemicool.com/elements/lead.html">Lead Element Facts</a>
Az oldal tudományos dokumentumban való idézéséhez, kérjük, használja a következő MLA-konform hivatkozást:
"Lead." Chemicool Periodic Table. Chemicool.com. 29 Dec. 2012. Web. <https://www.chemicool.com/elements/lead.html>.
.