How to Nail Your Book Cover Design (With Five Examples of What Not to Do)

Ha azt tervezed, hogy saját kiadásban jelenteted meg a könyvedet, le kell ülnünk és beszélnünk kell egymással.

A könyvborítóról van szó.

Tudom, valószínűleg még nincs borítód. De ez tulajdonképpen tökéletes. Itt az ideje, hogy meghallgasd, amit mondani akarok neked.

A keményen szeretetteljes igazság így szól:

Szeretlek. Hiszek a könyvedben. De két évtizednyi könyvkiadói munka után tekintélyt parancsolóan beszélek, amikor azt mondom:

Honnan tudom ezt? Mert újra és újra láttam, hogy okos, tehetséges, jó szándékú szerzők amatőr, önkiadásos, eladhatatlan borítóterveket választanak a könyveikhez.

És a legőrültebb az, hogy a legtöbbször fogalmuk sincs, mit csináltak.

Azt hiszik, hogy a borítótervvel nagyot ütöttek. Miközben bárki, aki a könyvkiadással foglalkozik, egy pillantást vethet rá, és láthatja, hogy ez egy szabálytalan labda.

A tudatlanságban nincs szégyen. Végül is, honnan tudnád, hogy mi kell egy profi borítóhoz?

Te nem vagy könyvkiadói hivatásos. Nem vagy profi könyvborító tervező. (Ha valamelyik vagy, akkor komolyan abbahagyhatod ennek a blognak az olvasását.)

A zseniális zónád egyértelmű. Valószínűleg az, amiről éppen írsz. De borítótervezés? Ez nem a te területed.

Még egyszer mondom: a borítótervezés nem a te területed.

Igen, azt akarom, hogy szeresd a könyved borítóját. (A következő néhány évben sokat fogod nézegetni.)

De – és ez őrültségnek fog hangzani – a borító tetszése másodlagos cél.

Van egy sokkal elsődlegesebb cél a borítóval kapcsolatban.

A könyvborító első számú célja, hogy eladja a könyvet.

A borítónak nem kell “szépnek” lennie ahhoz, hogy eladja. Nem kell “egyedinek”, “díszesnek” vagy “szokatlannak” lennie. És nem kell, hogy “magadénak érezd.”

Egyszerűen csak néhány kulcsfontosságú információt kell közölnie az olvasókkal:

  • Milyen műfajú könyvről van szó, és a konkrét témáról
  • Az olvasó végig magas szintű szakmai színvonalra számíthat
  • Ez az a könyv, amire vártak!

A jó könyvborítónak van egy “felismered, ha meglátod” tulajdonsága. Nem tudom szavakba foglalni a jó borítótervezés három alapelvét.

Ezért úgy döntöttem, hogy ezt képekben teszem meg.

Ezt szem előtt tartva megkerestem néhány iparági kollégát – hagyományos kiadók szerkesztőit, mind. Megkértem őket, hogy küldjenek egy példát egy olyan önkiadású könyvre, amelyet végül egy hagyományos kiadó vett át.

Ezt mondtam nekik: “Blogot írok, hogy megpróbáljam elmagyarázni a szerzőimnek, mi a különbség a jó és a rossz borítótervezés között.”

A kollégáim válaszai? “Ó, hála istennek.”

Mint ahogy én is, ők is törődnek veled. És hozzám hasonlóan ők is tudják, hogy a saját kiadású könyvek hírhedtek a fájdalmasan szakszerűtlen borítótervezésről.”

Mi azt akarjuk, hogy a könyveid eladjanak, ezért szeretnénk, ha megértenéd, amit nem értesz.”

A következő borítótervek mindegyikénél a bal oldali kép az a borítóterv, amelyet a szerző a saját kiadású könyvéhez választott. A jobb oldali kép a hagyományos kiadó által áttervezett borító, aki átvette a könyv jogait.

Azzal a két könyvvel kezdem, amelyeket én magam szereztem meg és adtam ki, amikor a Penguinnál, illetve a Hyperionnál dolgoztam.

Aztán olyan könyvekkel folytatom, amelyekhez nincs személyes kapcsolatom, de amelyek ugyanazokat az elveket szemléltetik.

Megjegyzés: Mindenképpen görgessen egészen a bejegyzés aljáig. Megadom az alapvető tippjeimet, hogyan válasszon olyan borítótervet a saját kiadású könyvéhez, amely megkülönböztethetetlen a hagyományosan kiadott kötetektől!

Cover Design Example #1: The Best Democracy Money Can Buy by Greg Palast

A The Best Democracy Money Can Buy volt az első New York Times-bestsellerem szerkesztőként. (Vicces, hogy az évek során mennyit változott a választott műfajom!)

A bal oldali borító a szerző eredeti terve volt, amelyet egy barátom kis kiadónál jelentetett meg.

Amikor újracsomagoltuk egy professzionálisabb, ipari szabványnak megfelelő dizájnnal, több hónapra a New York Times bestsellerévé vált.

Mit csináltunk?

  • Az Amerikára utaló palettát adtunk neki, mivel az amerikai politikáról szóló könyvről volt szó
  • Készítettünk egy karikatúrát a szerző által leginkább ócsárolt politikusról (George W. Bush), hogy az olvasó tudja, melyik oldalra tartozik a könyv
  • Rövidebbé és nagyobbá, és így olvashatóbbá tette az alcímet
  • Megjelenített egy, a márkán felüli nevet, ahelyett, hogy két olyan ember előszava lett volna, akikről a legtöbb olvasó soha nem hallott

A borítóterv célja, hogy jelezze az olvasónak: “Ez a könyv neked szól!”. A hagyományosan kiadott változat ezt sokkal hatékonyabban tette, mint az eredeti borító.

Borítótervezési példa #2: Glynis Has Your Number by Glynis McCants

A Glynis Has Your Number egy numerológiáról szóló könyv volt, amelyet én adtam ki, amikor a Hyperionnál dolgoztam.

A bal oldali, saját kiadású változat az Amazon bestsellerlistáján szerepelt, mivel a szerzők egy népszerű késő esti rádióműsorban szerepeltek. (Más szóval: a rádióban adták el, nem a borító miatt.)

Az “új” borító ugyan már 15 éves, de látszik, hogy mennyivel profibb.

Mit csináltunk?

  • A címet tettük a borító középpontjába, nem pedig a szerző fotóját (mivel kevesen ismerték fel vizuálisan a szerzőt)
  • Megdomborítottuk a betűtípust
  • Hozzáadtunk egy alcímet, a “numerológia” szót kiemelve a hangsúly érdekében
  • Lágyabbá tettük, “önsegítőbb” színpalettát lila és arany színben
  • Módosította a szerző fényképét
  • Eltávolította az “óceánhullám” képet, amelynek a numerológiával való kapcsolata nem volt azonnal nyilvánvaló

3. borítótervezési példa: A marslakó: A Novel by Andy Weir

A The Martian (A marslakó) talán ismerős lehet, mivel végül film is készült belőle Matt Damon főszereplésével.

A fenti példában az tetszik, hogy van egy hasonlóság a két borító között – a Mars narancsvörös színe. De itt véget is érnek a hasonlóságok.

Míg én a borító egyszerűségének híve vagyok, a bal oldali kép annyira csupasz, hogy már-már szakszerűtlennek tűnik.

A hagyományos kiadó néhány frissítése:

  • A szerifás cím betűtípust (ami inkább egy újságban lenne otthon) lecseréltem egy letisztultra, szinte robotikus, a könyv tartalmához jobban illeszkedő sans-serif betűtípusra
  • Növelte a szerző nevének méretét, így az “jobban játszott” a cím méretével
  • A Mars túlságosan realisztikus fotóját narancsvörös háttérrel cserélte le, amely a titokzatosság és a hangulat érzetét kelti
  • Hozzáadta a “Regény” szót, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy ez egy fikciós mű, nem tudományos könyv

Megjegyezzük azt is, hogy A marslakó címről apró zöld emberkék jutnak eszünkbe. Az eredeti borítóból nem derül ki kifejezetten, hogy a marslakó egy ember – ami a könyvet egy NAGYON más olvasóközönség számára nyitja meg, mintha földönkívüliekről szólna. Vegyük észre, hogy a hagyományos kiadó hozzáadta az űrhajós képét, ami tisztázza ezt a lehetséges félreértést.

Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy van valami a hagyományosan kiadott borítóban, ami egyszerűen “úgy néz ki, mint egy profi könyvborító”. Ismerősnek tűnik. Összekötöttnek tűnik. Van koherenciája, mind a borítón belül, mind a könyvespolc egésze szempontjából.”

Cover Design Example #4: How to Heal Hashimoto’s by Marc Ryan

Most már talán kezded látni a tendenciákat, amelyekre utalok. Mit veszel észre a bal oldali borítón, szemben a jobb oldali borítóval?

Azt veszem észre a jobb oldali új borítón:

  • A paletta világosabb és világosabb – az egészség és a gyógyulás “reményteli” érzését sugallja
  • A cím megváltozott, hogy sokkal konkrétabb legyen a Hashimoto-kórra, ahelyett, hogy ezt a nagyon fontos részletet az alcímbe helyeznénk
  • A sötét, nehéz fotót felváltotta a betűtípusra összpontosító design

Ez felveti a fényképezés fontos témáját. Figyeljük meg, hogy az eddig említett négy könyv közül három saját kiadású borítóterv teljes szélességű (szélétől széléig érő) fénykép volt.

És most vegyük észre, hogy a hagyományos újratervezések egyike sem egyenes fotó. Ez egy hatalmas információ.

Sok önkiadó szerző hajlik a fényképek felé, mert azok egyszerűek és kényelmesek. Sokkal kevesebbe kerül egy olyan fényképet használni, amelyet maga készített, vagy amelyet egy stockfotó-weboldalról licencelt, mint felbérelni egy profi tervezőt egy egyedi illusztráció elkészítésére.

És mégis, a hagyományos kiadók ritkán használnak teljes értékű fényképeket egyedüli tervezési elemként. Előfordul, de ez a kivétel, nem pedig a szabály.

Ha egy hagyományos kiadó fényképet használ, akkor gyakran a borító egy kis részét képezi, egy szegéllyel körülvéve, hogy a fotó csiszoltabbnak tűnjön.

Vagy pedig a fotót – vagy több fotót – átdolgozzák egy tipizált borítótervezés egyik elemévé. Ha már itt tartunk…

Cover Design Example #5: The Gift of Maybe by Allison Carmen

Úgy döntöttem, hogy erről beszélek utoljára, mert az összes saját kiadású borítóterv-példa közül, amit itt mutatok, szerintem ez állt a legközelebb a “profihoz”, hogy ezzel kezdjem.

De aztán a hagyományos ház fogta, és néhány nagyon finom tervezési finomítást hajtott végre rajta, jelentős eredményekkel.

Itt látom, mit csináltak:

  • A csíra képét a levelek pontos megdöntésével feldobták; milyen elképesztő példa arra, hogy egy apró finomítás mennyit számíthat! Ez egy profi könyvborító tervező zsenialitása!
  • Mozdítottam a csírát oldalra, így már nem osztja meg a címet
  • Megjavítottam a címet egy jobb betűtípussal, egységesebb betűmérettel, világosabb kékkel és egy kis színfoltot az i “pontján”
  • Megváltoztattam a címet valamiről, ami nem ígér semmit az olvasónak (The Book of Maybe), valamire, ami ajándékot ígér az olvasónak, i.azaz áldást, jó szerencsét
  • Növelte az alcím méretét és olvashatóságát
  • csökkentette a szerző nevének méretét és hangsúlyosságát

És most: Hat tipp, hogy biztosan nagyszerű borítótervet válasszon

Szóval most, hogy láttuk, “mit ne tegyen”, hogyan kerülhet a könyve rögtön a “jó design” oszlopba? Íme néhány a legjobb tippjeim közül.

1. tipp: Kutass, kutass, és még többet kutass!

Mielőtt felbérel egy könyvborítótervezőt, végezzen óriási mennyiségű kutatást a műfajához tartozó könyvborítókról. Menj fel az Amazonra vagy a BN.com-ra, és keress rá a műfajodra. Aztán nézd meg az adott kategória legkelendőbb címlapjait. Lapozd át több száz könyvborítót, és készíts 20-30 olyan képet, amelyik tetszik neked. (Ne gondolja ezt túl, csak mentse el azokat, amelyek tetszenek.) Ha már van legalább 20 képernyőfotója, nézze át őket, és vegye észre, mi a hasonló bennük. Milyen témák rajzolódnak ki abból a szempontból, hogy mi tetszik? Többnyire mindenféle típusú borítók? Vagy inkább fotók, illusztrációk szerepelnek rajtuk? Milyen színpalettákhoz vonzódsz? Szereted a nőies, kézzel írt betűtípusokat? Vagy az erős betűtípusok “erőteljes megjelenésére” vágyik? Az első fontos lépés annak megértése, hogy milyen formatervezési minták működnek már a piacon. Nincs jobb módja annak, hogy eladható borítót válasszon a könyve számára, mint hogy megértse, mi az, ami már eladható!

Tipp #2: Vegyen fel egy profi könyvborítótervezőt.

Nem úgy értem, hogy “egy grafikus, aki képes 6×9-es terveket készíteni”. Azt akarom, hogy olyasvalakit vegyél fel, aki megélhetésből tervez könyvborítókat. Ha nem is kizárólagosan, de legalább többnyire. Ideális esetben olyasvalakit, aki korábban dolgozott hagyományos kiadónál. Olyasvalakit, aki tervezett már olyan könyvborítókat, amelyek aztán a piacon is megállták a helyüket. Ez körülbelül 2500 dollárba fog kerülni, szemben mondjuk 250 dollárral, amit egy grafikusnak kell összedobnia. A különbség a szakértelemben rejlik. Egyetlen igazi profi sem fog 250 dollárért dolgozni. Azt kapja, amiért fizet. Garantáltan. A baj csak az, hogy nem biztos, hogy tudja a különbséget. Ezért kell továbblépned a 3. pontra.

3. tipp: Vidd el a könyvborítótervet a helyi könyvesboltba. Kérj beszélni egy üzletvezetővel, és mutasd meg neki a könyvborítótervedet. Egy kis, független könyvesbolt vezetője tudja, hogy egy borítóterv el fog-e fogyni. Kérd ki az őszinte véleményüket: Tudnák-e ránézésre, hogy a könyv saját kiadású? Mi az, ami elriasztja őket? Szerintük ez a borító sikeres lenne a könyvesboltjukban? Milyen egyéb tanácsot adnának?

4. tipp: Ismételje meg a fenti gyakorlatot a helyi könyvtárossal.

5. tipp: Ismételje meg a fenti gyakorlatot bárkivel, aki a könyvkiadás területén dolgozó szakember.

Tipp #6: Aztán hallgass arra, amit a profik mondanak neked.

Az, hogy hajlandó vagy kikérni, majd meghallgatni a kapott szakmai tanácsokat, lehet a különbség aközött, hogy megnyered-e a borítótervezést – azaz sok könyvet adsz el – vagy sem.

Néhány évvel ezelőtt egy barátom megfogadta a tanácsom egy részét: Felbérelt egy profi borítótervezőt, hogy dolgozzon vele a regényén. Több kört is mentek, és előálltak néhány olyan tervezési lehetőséggel, amelyek koherensek, ismerősek, mégis érdekesek voltak, és illeszkedtek a műfajhoz, amelyben írt. Mondanom sem kell, hogy nagyon izgatott voltam érte.

Aztán megérkezett a könyvem postán.

Amíg nekem nem szólt, az összes profi borítótervet elvetette. A borítón egy “művészi” (értsd: elmosódott) fotó volt, amit a lányáról készített, amint egy országúton sétál. Amikor (óvatosan) rákérdeztem a borítóra, azt mondta, hogy úgy döntött, hogy a professzionális tervek közül egyik sem “illik a könyv szelleméhez”.

Úgy látszik, “a könyv szelleme” fontosabb volt, mint “a könyv eladása”. Életében kevesebb mint 500 példányt adtak el belőle.

Szóval kérem: Béreljen fel profikat, kérjen szakmai tanácsot, és aztán – minden jó és szent szerelmére – hallgasson rá.

Végső tipp: Kerüld a barátok és a családtagok megkérdezését, hogy mit gondolnak. Ők nem rendelkeznek olyan szakértelemmel, hogy tudják, hogy a könyved borítója saját kiadásúnak tűnik-e vagy sem, pedig ők a legnagyobb rajongóid. Tehát az ő vidám ragaszkodásuk, hogy “Én megvenném azt a könyvet!”, hiteltelen. Persze, hogy megvennék – hiszen szeretnek téged! A lelkesedésük kizökkent a küldetésedből: Olyan borítótervet találni, amely eladható azoknak az embereknek, akik még nem ismernek téged, és nem akarnak támogatni.”

Itt ér véget ez a fájdalmas beszélgetés

Tudom, hogy ez a borítótervezésedről szóló beszélgetés talán nem volt könnyű olvasmány. Nem volt könnyű megírni sem. A borítótervezés olyan érzékeny – és szubjektív – téma. Végül is mindannyian tudjuk, mi tetszik nekünk. Könnyű azt feltételezni, hogy mindenki más is így érez. De ez egyszerűen nem igaz.

A könyvkiadásban nem véletlenül vannak szabványok. Azért, mert ezek a szabványok újra és újra bebizonyították, hogy eladják a könyveket. Ezért ezekkel a kérésekkel hagylak itt:

  • Ismerd meg a jó könyvborítótervezés szabványait, mielőtt kiválasztod a tervedet (vagy a terveződet)
  • Légy hajlandó alázatosnak lenni a szakmai tapasztalatokkal és tanácsokkal szemben
  • Ne vedd magadra, ha a borítótervezési ötletedet nem fogadják el a szakemberek, akikkel beszélsz. Vegyél egy mély lélegzetet, és tedd azt, amit mondanak neked. Az olvasói hálásak lesznek érte!

Kiadott már könyvet, akár önkiadással, akár hagyományos módon? Milyen tapasztalatai voltak a könyvének megfelelő borítóterv megtalálásával kapcsolatban? Bárcsak másképp csináltál volna valamit? Szívesen meghallgatnám a történetedet! Írjon nekem egy megjegyzést az alábbiakban.


Kelly Notaras a kn irodalmi művészetek alapítója és a Hay House kiadónál megjelent THE BOOK YOU WERE BORN TO WRITE: Everything You Need to (Finally) Get Your Wisdom Onto the Page and Into the World című könyv szerzője. Húsz éve szerkesztő, dolgozott a HarperCollinsnál, a Penguinnál, a Hyperionnál és a Sounds True-nál. Rendszeresen tart előadásokat a Hay House írói műhelyeiben, és időpont egyeztetés alapján konzultációkat tart. Tudjon meg többet arról, hogyan tud segíteni a könyvével kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.