A chromogranin A (CgA) az összes endokrin és neuroendokrin sejtben expresszálódó savas szekréciós glikoproteinek granin családjának fő tagja. A graninoknak többféle szerepet is tulajdonítanak a szekréciós folyamatban. Intracellulárisan a graninok szerepet játszanak a peptidhormonok és neurotranszmitterek célba juttatásában a szabályozott útvonal granulumaiba, mivel képesek aggregálódni a transz-Golgi-hálózat alacsony pH-jú, magas kalciumtartalmú környezetében. Extracellulárisan a graninok proteolitikus feldolgozásának eredményeként képződő peptidek szabályozzák a hormonszekréciót. Az érett CgA fehérje néhány konzervált jellemzője a poliglutaminsavak, a kalciumkötő helyek és több bázikus aminosavpár. Az első 2 jellemző fontos az intracelluláris funkciói szempontjából, az utóbbi jellemző pedig arra utalt, hogy a peptideket a prekurzor-feldolgozó enzimek szabadíthatják fel a molekulából. A CgA molekulában kódolt számos biológiailag aktív peptid, mint például a vazosztatin, a béta-granin, a kromosztatin, a pankreastatin és a parasztatin túlnyomórészt autokrin vagy parakrin módon gátolja a hormon- és neurotranszmitter-felszabadulást. A CgA bioszintézisét számos különböző faktor szabályozza, beleértve a szteroid hormonokat és a különböző jelátviteli utakon keresztül ható szereket. A CgA bioszintézis és a rezidens hormon vagy neurotranszmitter bioszintézise eltérően szabályozható. A CgA széles körű elterjedtsége miatt a keringő immunreaktív CgA mérése értékes eszközzé vált a neuroendokrin neoplázia diagnózisában, és a CgA immunhisztokémia segíthet a tumorok neuroendokrin jellegének azonosításában. A legújabb molekuláris biológiai vizsgálatok azonosítják a CgA gén promóterében azokat az elemeket, amelyek felelősek a specifikus neuroendokrin sejtek kifejeződéséért.