A vízmolekulák dinamikus kölcsönhatásai. Az egyes H2O-molekulák V alakúak, két hidrogénatomból (fehérrel ábrázolva) állnak, amelyek egyetlen oxigénatom (pirossal ábrázolva) oldalához kapcsolódnak. A szomszédos H2O-molekulák hidrogénkötések révén átmeneti kölcsönhatásba lépnek egymással (kék és fehér oválisok formájában ábrázolva).
Az egyes H2O-molekulák hidrogén (fehér) és oxigén (piros) atomjait erős kötések – úgynevezett kovalens kötések – tartják össze. A kovalens kötések akkor jönnek létre, amikor két atom – ebben az esetben az oxigén és a hidrogén – megosztja egymással az elektronokat. Mivel az oxigén és a hidrogén egyenlőtlenül vonzza a megosztott elektronokat, a V alakú H2O-molekula mindkét vége kissé eltérő töltést vesz fel. Az oxigén körüli terület kissé negatív, szemben a molekula ellentétes, hidrogéntartalmú végével, amely kissé pozitív.
Az ellentétek vonzzák egymást, így ez az egyoldalú töltéskülönbség lehetővé teszi, hogy a szomszédos H2O-molekulák hidrogén- és oxigénatomjai között kötések alakuljanak ki. Minden H2O legfeljebb négy szomszédos molekulához tud kötődni ezeken az úgynevezett hidrogénkötéseken keresztül. Bár a hidrogénkötések rövid életűek és sokkal gyengébbek, mint a kovalens fajták, mégis jelentősen hozzájárulnak a víz kémiájához, mivel rendkívül gyakoriak a H2O-ban.
Hitel: Nicolle Rager Fuller, National Science Foundation