Szén-dioxid lézeres bőrfelszínmegújítás
A szén-dioxid lézeres bőrfelszínmegújítással kapcsolatos mellékhatások változóak, és a lézersebész szakértelmétől, a kezelt testtájéktól és a páciens bőrfototípusától függnek (38.2. táblázat). Bizonyos szöveti reakciók, mint például az erythema és az ödéma, a közvetlen posztoperatív időszakban várhatóak, és nem minősülnek mellékhatásnak. Az erythema intenzív lehet, és a beavatkozás után több hónapig is fennállhat. Az erythema mértéke közvetlenül korrelál az abláció mélységével és az elvégzett lézerátmenetek számával.3,57 Az erythema fokát súlyosbíthatja az alapjául szolgáló rosacea vagy dermatitis is. A műtét utáni eritéma spontán megszűnik, de csökkenthető helyi aszkorbinsav alkalmazásával, amely a gyulladás mértékének csökkentésére szolgálhat.58,59 Használatát az irritáció elkerülése érdekében az eljárást követő legalább 4 hétig kell fenntartani. Hasonlóképpen, más helyi szereket, például retinsavszármazékokat, glikolsavat, illatanyagtartalmú vagy vegyszertartalmú kozmetikumokat és fényvédő krémeket szigorúan kerülni kell a korai posztoperatív időszakban, amíg a jelentős gyógyulás meg nem következik.57
A megfelelő műtét előtti betegértékelés és felvilágosítás elengedhetetlenül fontos az alább tárgyalt buktatók elkerülése és a klinikai eredmény optimalizálása érdekében.
A lézeres felszínre hozás enyhe mellékhatásai közé tartozik a miliaképződés és az akne súlyosbodása, amelyet a posztoperatív időszakban használt okkluzív kötszerek és kenőcsök használata okozhat, különösen az aknéra hajlamos betegeknél.22,24,57,60. A miliák és a pattanások általában spontán megszűnnek, ahogy a gyógyulás előrehalad, és megszűnik a sűrű lágyító krémek és az okkluzív kötszerek alkalmazása. A helyi készítményekre nem reagáló akne fellángolása esetén szájon át szedhető antibiotikumokat lehet felírni.29,57,60 A műtét után alkalmazott különböző helyi gyógyszerek, szappanok és hidratálószerek hatására irritatív vagy allergiás kontaktallergia is kialakulhat. A legtöbb ilyen reakció irritatív jellegű az újonnan felszínre hozott bőr csökkent barrierfunkciója miatt.57,61
Az ablatív lézeres felszínre hozatalhoz kapcsolódó sebfertőzések közé tartozik a Staphylococcus, a Pseudomonas vagy a cutan candidiasis, és ezeket agresszívan kell kezelni megfelelő szisztémás antibiotikummal vagy gombaellenes szerrel.62 A profilaktikus antibiotikumok alkalmazása azonban továbbra is ellentmondásos.14 A leggyakoribb fertőző szövődmény az ajakherpes simplex vírus (HSV) reaktivációja, amelyet valószínűleg a lézer által okozott termikus szövetsérülés és epidermális bomlás okoz.22,57 A teljes arc vagy perioralis ablatív resurfacingon átesett betegeknek vírusellenes profilaxist kell kapniuk, még akkor is, ha a HSV előfordulását tagadják. Lehetetlen megjósolni, hogy ki fog HSV-reaktiválódni, mivel a negatív kórelőzmény nem megbízható módszer a kockázat meghatározására, mivel sok beteg nem emlékszik arra, hogy volt-e kitörése, vagy tünetmentes HSV-hordozó. A szén-dioxidos újrafelszínre hozatal után a betegek körülbelül 7%-ánál alakul ki a HSV lokalizált vagy disszeminált formája.57 Ezek a fertőzések a műtét utáni első héten belül alakulnak ki, és az újonnan lézeresített bőr denudált állapota miatt ép hólyagok nélküli erózióként jelentkezhetnek. Még megfelelő profilaxis mellett is előfordulhat herpeszes kitörés a betegek akár 10%-ánál, amit agresszívan kell kezelni.15 Az orális antivirális szerek, mint az aciklovir, famciclovir és valacyclovir hatékony szerek a HSV-fertőzés ellen, bár a súlyos (disszeminált) esetekben intravénás kezelésre lehet szükség. A betegeknek a profilaxist már a műtét napján el kell kezdeniük, és a műtét után 7-10 napig kell folytatniuk.
A legsúlyosabb komplikációk, amelyek az ablatív cutan lézeres felszínre hozáshoz társulnak, a hipertrófiás heg és az ektropium kialakulása.22,57 Bár a hegesedés kockázata jelentősen csökkent az újabb impulzusos rendszerekkel (a folyamatos hullámú lézerekhez képest), az impulzusok véletlen egymásra helyezése vagy az átfedések, valamint a kiszáradt szövetek nem teljes eltávolítása a lézermenetek között túlzott hősérülést okozhat, ami fokozhatja a fibrózis kialakulását. A fényes erythemás, viszketéssel járó fókuszos területek, különösen az állkapocs mentén, jelezhetik a közelgő hegképződést.24,63 Ultrapotenciális (I. osztályú) lokális kortikoszteroidkészítményeket kell alkalmazni a gyulladásos válasz csökkentésére. Impulzusfesték-lézer is alkalmazható a lézer okozta égési hegek megjelenésének és tüneteinek javítására.63
A periorbitális lézeres bőrfelszínrehozás után ritkán fordul elő az alsó szemhéj ektrópiája, de ha előfordul, általában sebészeti korrekciót igényel.24 Nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan betegeknél, akiknél korábban alsó szemhéjplasztika vagy a periorbitális régió más sebészeti beavatkozása történt. A műtét előtti vizsgálat elengedhetetlen a szemhéj lazaságának és a bőr rugalmasságának meghatározásához. Ha az infraorbitális bőr kézi lefelé húzás (snap-teszt) után nem tér vissza élénken a normál nyugalmi helyzetébe, akkor az alsó szemhéj peremének közelében végzett ablációs lézeres felszínrehozást el kell kerülni. Általában a periorbitalis területen alacsonyabb fluenciát és kevesebb lézeres áthaladást kell alkalmazni, hogy csökkentsük a szemhéj kifordulásának kockázatát.
A hyperpigmentáció a cutan lézeres resurfacing egyik leggyakoribb mellékhatása, és bizonyos mértékben minden sötétebb bőrszínnel rendelkező betegnél előfordul (ábra. 38.3).24,57 A reakció átmeneti, de a felszívódása felgyorsítható különböző helyi szerek, többek között hidrokinon, retinoin, azelinsav és glikolsav műtét utáni alkalmazásával. A gyógyulási folyamat alatt is fontos a rendszeres fényvédő használata a bőr további sötétedésének megelőzése érdekében. Ezeknek a termékeknek a műtét előtti profilaktikus használata azonban nem bizonyítottan csökkenti a kezelés utáni hiperpigmentáció előfordulását.13 A posztoperatív hipopigmentáció gyakran több hónapig nem észlelhető, és különösen nehéz, mivel hajlamos a kezeléssel szemben nehezen kezelhetővé válni. Az excimer lézer vagy helyi fotokemoterápia alkalmazása a repigmentáció serkentésére néhány betegnél sikeresnek bizonyult.64,65