Kiskorom óta a nagymamám sok történetet mesélt nekem az ókori Görögországból, amelyek generációról generációra szálltak. A görög drámák legérdekesebb típusa szerintem a Tragédia. Azért tartom a legérdekesebbnek, mert a Tragédia Arisztotelész szerint “egy jó ember bukását ábrázolja valamilyen végzetes hiba által , ami szenvedést és belátást eredményez a főszereplő részéről, és szánalmat és félelmet kelt a nézőkben”. A szánalom és a félelem a fájdalom és a szenvedés érzelmi reakciói. A tragédia hatása az, hogy a végén megkönnyebbülést érzünk, bár az érzelmek felszabadulása , és érzelmi feszültséget érzünk. Ez hasonló lenne ahhoz az érzéshez, mintha megkönnyebbülnénk egy ijesztő film megtekintése után.
Ha segítségre van szükséged az esszéd megírásához, professzionális esszéíró szolgálatunk segít!
Tudj meg többet
A Szophoklész által írt “Oidipusz rex” tekinthető a tragédia legjobb klasszikus példájának. Tény, hogy Arisztotelész tökéletesnek állította, és a Poétikában írt, a tragédiákról szóló elképzeléseit az Oidipusz Rex tragédiája alapján alakította ki. Arisztotelész szerint ahhoz, hogy egy darab tragédia legyen, a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: 1 – a darabnak nagyon jól felépített cselekménye van, amely a szánalom és a félelem érzelmeit serkenti, és katarzist ér el, 2 – a darab egy kivételes, magas értékekhez tartozó ember bukását mutatja be, 3 – a cselekmény a szerencse fordulatával (katasztrófa) és a történtek felismerésével jár, a főszereplő hamartia (tragikus hiba) miatt szenved, 4 – a főszereplő hibáját a hubris (Î-θβÏιϒ), a büszkeség egy formája okozza, amely bukás előtt jár. A tökéletes tragédia is 7 elemre osztható, ezek a cselekmény, a jellem, a gondolat, a dikció, az ének és a látványosság. Az Oidipusz Rex mindezen elemek mindegyikét sikeresen használja, ezért “tökéletes tragédiának” számít.”
A tragédiákat az tartotta újszerűnek, hogy egyetlen tragédia sem követte teljesen ugyanazt a szerkezetet. A maguk módján eltértek az ideális szerkezettől. Ezt azért tették, hogy a történetek egyediek és érdekesek maradjanak. Ennek bizonyítékát láthatjuk olyan mai filmekben, mint például Spike Lee “Helyesen cselekedni” című filmje.
Spike Lee az ókori görög tragédiák struktúráit használja fel “Helyesen cselekedni” című filmjében, és ezt Szophoklész “Oidipusz Rex” című művével való összehasonlítással lehet bizonyítani.
A görög tragédia szerkezetét követve Spike Lee “Tedd a jót” című filmje egy modern görög tragédia példája, mivel tartalmaz egy kórust, Arisztotelész 3 egységét, és tartalmaz egy tragikus hőst
1. érv – Az Oidipusz Rex és a Tedd a jót mindkettő Arisztotelész 3 egységét használja.
Aristotelész három egységet vagy szabályt dolgozott ki arra vonatkozóan, hogyan kell tökéletes tragédiát alkotni. Az 1. egység az “idő egysége”, amely kimondja, hogy a történet cselekménye nem haladhatja meg az egy napot. A következő, a “hely egysége” kimondja, hogy csak egyetlen helyszínnek kell lennie. Az utolsó a “cselekmény egysége”, amely kimondja, hogy csak egyetlen cselekménynek kell lennie, amelynek van eleje, közepe és vége, ok-okozati láncolattal, eseményekkel. Nem tartalmaz melléktörténeteket vagy mellékszálakat, amelyek nem járultak hozzá közvetlenül a történethez.
A 3 egység az Oidipus Rexbe van beágyazva. A történet a thébai palota előtt játszódik, egy napkorlátozáson belül, és a cselekmény Laiosz király gyilkosának kilétét keresi. Ott a cselekmény egyetlen szilárd mozgásban van, mellékszálak nélkül, és egy kórust használnak arra, hogy a közönségnek tudnia kell a darab helyes megértéséhez szükséges előismereteket és előismereteket. Nem az a tragikus, hogy megöli az apját, vagy elveszi az anyját, hanem az a felismerés, hogy rájön az általa elkövetett bűnökre, ami tragikus.
Hasonlóképpen Spike Lee is követi a 3 egységet a Do the Right Thingben. Az ív körülbelül 24 órán át tart, Kezdve azzal, hogy Mookie megszámolja a pénzét, egészen a következő reggelig, amikor Mooking megkapja a fizetését Sal-tól. A cselekmény a New York-i Bedford egy háztömbnyi területét öleli fel, utcai jelenettel, lakótelepekkel és a pizzériával. Még azt is megkockáztatnám, hogy a háztömböt színpadnak tekinthetjük. Van egy szolid akció, amely egy forró nap köré épül, ahol a faji feszültség éppúgy forr, mint a hőmérséklet. Ezt több ok-okozati láncolatos esemény mutatja be, amelyek fokozatosan épülnek fel a film során. (Pl. a Hall of Fame, és a pizzériás jelenetekben a boom-box)
Átmeneti mondat
2. érv – Mindkettő görög kórust használ
A görög kórust a drámában a közönség szórakoztatására, a cselekmény funkciójának fokozására, valamint a szereplők és események magyarázatára használják. A kórus egyes tagjainak szóbeli interakciói voltak a darab más szereplőivel. Kommentálják a karaktereket és helyzeteket, ahogy ezek a karakterek megjelennek, és ahogy ezek a helyzetek a darabban fejlődnek. Néha komikusan, megfigyelőként vagy melodramatikusan, a kórus alapvetően a színpadi eseményekre reagál. Reakcióikból kiderülhet, hogy a közönségnek hogyan kell vagy nem kell értelmeznie a látottakat. Ezek mind az Oedipus Rexben, mind a Do the Right Thingben láthatók.
Az Oedipus Rexben a kórus táncosokból és énekesekből áll. Ebben a konkrét darabban ők az öregek, akik Théba közösségét képviselik. A darabban 3 fő üzenetük van a közönségnek. Az elején a kórus imádkozik az istenekhez, hogy Théba megmeneküljön a pestistől. A közepén a kórus Laiosz gyilkosának kilétét firtatja. A végén a kórus kommentálja a dráma cselekményének menetét.
A kórus például a darab elején közli a közönséggel, hogy mi történt a darabban. “Théba, a halál városa, egy hosszú koszorú és a szenvedők felemelkednek felszáll a jajkiáltás kegyelemért és a vad himnusz a gyógyítóért lángol fel összecsattan zokogásunkkal gyászkiáltásunkkal- Ó, isten arany leánya, küldj mentést sugárzóan, mint a jóság a szemedben! – Kórus, 211-217 (Fagles)” A kórus tudatja a közönséggel, hogy Théba városa, bajban van. Nemcsak kommentárként szolgál, hanem a következő jelenetet is előkészíti.
Az öreg sarokfiúk és a 4 gyerek, és a narrátor a gyerekek.
A bölcs öregember a â¦.
A vak ember a â¦.
Sal a ? Protagonista
Mookie a főszereplő (ő egyfajta közvetítőt játszik mindenki más között – összekötő)
A görög kórus használata a Do the Right Thingben a társadalmi viszonyok illusztrálására szolgál. A szereplők, akik ebben a filmben a kórus, az a 3 férfi, akik az utcasarkon kommentálnak. Ők nem annyira egyéni karakterek, mint inkább három hang, akik a fehér rasszizmus/alsó osztálybeli kultúra közösségre gyakorolt hatását képviselik. DJ Mister Senor Love Daddy is narrátorként viselkedik, és naprakészen kommentálja az eseményeket, és megadja az alaphangot, hogy a közönségnek hogyan kell reagálnia. Például egy idézet a filmből: “Mookie: Te fokhagymás leheletű, pizzadobáló, spagettit hajlító, Vic Damone, Perry Como, Luciano Pavarotti, Sole Mio, nem éneklő anyaszomorító.”, “Pino: Te aranyfogú, aranyláncot viselő, sült csirkét és kekszet evő, majom, majom, pávián, nagy combú, gyorsan futó, magasra ugró, lándzsát dobáló, háromszázhatvan fokos kosárlabdát zsákoló, cicisun, ásó, Moulan Yan.”. Fogd a kibaszott pizza-pizzádat, és húzzál vissza a picsába Afrikába!”, “Stevie: Te kis ferdeszemű, én-nem-speak-amerikai, minden-gyümölcsöt-és-zöldséget-birtokló- New-York-i, szarházi, Sun Myung Moon tiszteletes, ’88-as nyári olimpia, koreai kick-boxoló szemétláda.”, “Long rendőr: Te Goya babevő, tizenöt az autóban, harminc a lakásban, hegyes cipőjű, vöröset viselő, menudo, meda-meda puerto ricói faszszopó. Igen, te!” “Sonny: Olcsó, jó árat kaptál, Koch polgármester, hogyan-csinálom, csokis tojáskrémet iszogató, bagel és lazacos, B’nai B’rith zsidó seggfej.”, “Mister Señor Love Daddy: Yo! Várjatok! Időt kérek! Időt kérek! Mindenki nyugodjon meg! Le kell higgadnotok! És ez a kettős igazság, Ruth!”
Ebben a jelenetben az összes különböző etnikum “, amelyben a fekete, fehér, koreai, spanyolajkú, zsidó és más közösségek képviselői keserű rasszista megjegyzéseket tesznek egymásra. A montázs retorikai sarkalatos pontként funkcionál, amely körül a történet többi része forog, és egyszerre hivatott demonstrálni, hogy a rasszizmus minden kultúrában létezik, és megmutatni annak abszurditását.
Akadémiai szakértőink készen állnak arra, hogy bármilyen írásbeli projektben segítséget nyújtsanak. Az egyszerű esszétervektől kezdve a teljes diplomamunkákig garantálhatjuk, hogy az Ön igényeinek tökéletesen megfelelő szolgáltatással állunk rendelkezésére.
Tekintse meg szolgáltatásainkat
A filmben sok zene szól, ami megváltoztatja a film hangulatát – dolgozza ki ezt tovább. Beszéljen arról, hogy Raheem Rádió hogyan szól a boom-boxából a “Fight the power” és miért fontos ez
– a zene a jelenetek között szól, és meghatározza a hangulatot a következő jelenethez,,,,,,
A kórus a jelenetek között szól, beszél arról, hogy mi történik, és hozzájárul a társadalmi kommentárhoz¦ rasszista… stb. – A társadalmi kommentátorok kifejtik a véleményüket, olyanok, mint a közösség véleménye.
Következtetés
Átmeneti mondat
3. érv – Mindkettőnek vannak tragikus hősei
A Kórus mellett a tragédia is tartalmaz tragikus hősöket. A hős általában a darab főszereplője. A szereplőnek jó embernek kell lennie ahhoz, hogy a tragédia hatása érvényesüljön. Arisztotelész szerint a tragikus hősnek 4 jellemzője van. 1. A hősnek emelkedett pozícióban kellett lennie (azaz magas rangú személy, mint például egy király) Jó ember, akit tisztelnek. Valójában minél “jobb” és “csodálatra méltóbb” a karakter, annál nagyobb katarzist és bánatot fog érezni a közönség a karakter bukása miatt. 2. A karakter hibát követ el, ami a megfordulását okozza, általában ez a karakter önhittségből fakad. 3. a tragikus hiba miatt a hős megtapasztalja a boldogból szomorúvá válás fordulatát, és végül 4. a karakter felismerte a saját hibáját, ami a fordulatát okozza, és mire ez megtörténik, már túl késő kijavítani. A hős bukása valamilyen személyes hiba vagy döntés következménye kell, hogy legyen. (A bukás nem lehet csak balszerencse, a hősnek mindig viselnie kell valamilyen felelősséget saját végzetéért.)
Oidipusz, Théba királya a darab főszereplője. Nagy tiszteletnek és elismerésnek örvend, amiért megmentette a Szfinx városát (idézet?) Erre láthatunk példákat abból, ahogy a kórus a darab elején dicséri őt. A legnagyobb hibája (Hamartia), amely szerencsétlenségbe sodorta, a túlzott büszkesége (hubris) volt. Erre az önhittségre láthatunk példákat, amikor Oidipusz megöli az apját, mert az csak összefutott vele a keresztúton, és akkor is, amikor Oidipusz megpróbálja megváltoztatni a sorsát a jósda által, hogy megöli az apját és feleségül veszi az anyját. Azt lehet mondani, hogy Oidipusz úgy érezte, hogy mindenki más fölött áll, beleértve az isteneket is. Sorsának megfordulása és felismerése akkor történik, amikor a hírnököktől megtudja, hogy őt valóban örökbe fogadták. Felismeri, hogy ő maga volt a gyilkos, akit egész idő alatt keresett, és a másik fele annak, amit a jóslat mondott, valóra válik, megtudja, hogy feleségül vette az anyját.
Ezután, hogy még rosszabb legyen, Joscota ezután felakasztja magát, és Oidipusz megvakítja a saját szemét, mert úgy véli, hogy szenvednie kell a szerencsétlenség miatt. Kirúgják a városból, és mindent elveszített, beleértve a gyermekeit is. A nézők nem tehetnek róla, hogy ne érezzék a szánalom és a félelem érzelmeit, hiszen a darab nagy részében Oidipusz karakterével vagyunk elfoglalva. A katarzis leginkább azért érezhető, mert a leleplezési jelenetig fogalma sem volt arról, hogy megölte az apját és feleségül vette az anyját. A közönség mindezt tudja, és van tragikus irónia, ami sokkal intenzívebbé teszi a darabot, ahogy a szereplők lassan rájönnek az igazságra.
A Tüske lees, hogy helyesen cselekedjünk karakterstruktúrája hasonlít egy ókori görög darabéhoz. Van egy tragikus hős, aki első ránézésre Mookie lenne, de Arisztotelész Poétikájának szemszögéből nézve a tragikus hős ebben a filmben Sal. Sal követi a tragikus hős tulajdonságait. Sal, a környéken köztiszteletben álló ember, aki több mint 20 éve tulajdonosa a helyi pizzériának, miközben a bedfordi közösség nagy részének még munkája sincs. Sokkal erősebb volt pénzügyileg és társadalmilag, mint a legtöbb szereplő.
Sal szeretné, ha a boltja a jövőben is működne. Még azt is mondta, hogy szeretné például az étterem nevét “Sal and Son’s”-ra változtatni. De a büszkesége “önhittsége” miatt bajba kerül, példákat láthatunk Sal önhittségére, amikor a túlságosan olaszos tulajdonságai révén, mint egy nagyon büszke pizzériatulajdonos. Senki nem lépi át a határát, például amikor Radio Raheem a Boom-Boxot bömbölteti a boltjában, és amikor Bugging Out, azt mondja Salnak, hogy tegyen egy “testvért” a Hírességek Csarnokába, mert jelenleg csak olaszok képei vannak rajta. Sal önhittségét olasz emberként visszautasította azzal, hogy ez a saját boltja, és azt csinál, amit akar. Ennek az önhittségnek a végzetes végeredménye a Radio Raheem halála és Sal pizzériájának leégése, ami ellenőrizhetetlen, és a nézők nem tudnak nem katarzist érezni. Sal jó embernek tűnt, és a jóból szomorúvá változott.
Másnap Mookie megtalálja Salt a lerombolt pizzériája előtt, és követeli a fizetését. Sal ezután Mookie-t hibáztatja a hely leégéséért. Azzal indokolja, hogy szemetet dobott, amivel betörte a kirakatot, és bejáratot vezetett a feldühödött közösség tagjainak, hogy az incidens megtorlásaként berohanjanak és lerombolják a pizzériát. Mookie válasza alapvetően az volt, hogy valaki meghalt, és ez nem hasonlítható ahhoz, hogy a pizzériát felgyújtották. Sal vállalja a felelősséget ezért a hibáért (Hamartia), és a két férfi tiszteletet mutat egymás iránt.
Konklúzió
Átmeneti mondat
Konklúzió
Összefoglalás
Thesis
zárszó