Az értékpapírok olyan befektetésre utalnak, amelyekkel a piacon szabadon lehet kereskedni, és amelyek jogot vagy követelést biztosítanak egy eszközre és az eszköz által generált összes jövőbeli cash flow-ra.
Az 1956. évi értékpapírszerződések szabályozásáról szóló törvény szerint “az értékpapírok közé tartoznak a részvények, részvények, részvények, kötvények, kötvények, kötvények, kötvénypapírok vagy más hasonló természetű forgalomképes értékpapírok bármely részvénytársaságban vagy más jogi személyben.”
Az értékpapírok osztályozása
Az értékpapírok a kibocsátás forrása alapján vállalati értékpapírokra és állampapírokra oszthatók.
Az 1956. évi értékpapírszerződések szabályozásáról szóló törvény szerint az állampapír “a központi kormány vagy az állami kormány által állami kölcsönök felvétele céljából létrehozott és kibocsátott, akár e törvény hatálybalépése előtt, akár azt követően kibocsátott olyan értékpapír, amely az 1944. évi államadósságról szóló törvény 2. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott formák valamelyikével rendelkezik.””. Míg a vállalati értékpapír olyan értékpapírra utal, amelyet egy bejegyzett társaság vagy jogi személy hoz létre és bocsát ki.
A hozam alapján az értékpapírokat fix jövedelmű és változó jövedelmű értékpapírokra lehet osztani.
Az értékpapírok fajtái
– Részvények – A társaság alaptőkéje meghatározott összegű, egyenlő és oszthatatlan egységekre oszlik, amelyek mindegyikét részvénynek nevezik. Azok a részvények, amelyek a tőke visszafizetése (tőkeösszeg kifizetése) és az osztalékfizetés (kamatfizetés) tekintetében nem járnak előjogokkal, saját részvények. Az osztalék mértéke nem rögzített, és a vállalat jövedelmezőségétől, pénzügyi helyzetétől és üzleti célkitűzéseitől függően változik. A részvénytulajdonosok a vállalat tulajdonosai, és szavazati joggal rendelkeznek a vállalat irányításában.
– Elsőbbségi részvények – Az osztalékfizetés és a tőke visszafizetése tekintetében elsőbbségi jogokkal járó részvények az elsőbbségi részvények. Ezek a részvények fix arányban osztottak és a részvényesekkel szemben elsőbbséget élveznek az osztalékfizetésben és a tőke kifizetésében a társaság felszámolásakor. Általában nem rendelkeznek szavazati joggal.
– Szavazati jog nélküli részvények – Ezek a részvények ugyanolyan előnyökre jogosultak, mint a saját részvények, de magasabb osztalékkal járnak, mivel nem rendelkeznek szavazati joggal. Ha 2 évig nem fizetnek osztalékot, automatikusan szavazati jogot biztosító részvényekké alakulnak át.
– Joga részvények – Ezeket a részvényeket az eredeti kibocsátás után további részvényekként ajánlják fel a vállalat meglévő részvényeseinek. A meglévő részvényesek meglévő részesedésük arányában jegyezhetik ezeket. Ezeket azért bocsátják ki, hogy szükség esetén a vállalat finanszírozási igényeit finanszírozzák. Általában kedvezményes áron kínálják őket. Ezeket csak a társaság alapításától számított két év elteltével vagy az első részvénykibocsátástól számított egy év elteltével lehet kibocsátani, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
– Sweat Equity Shares – Ezek olyan részvények, amelyeket a társaság kedvezményesen vagy készpénztől eltérő ellenérték fejében bocsát ki igazgatótanácsa és/vagy alkalmazottai részére, vezetői vagy technikai know-how, illetve bizonyos szellemi tulajdonjogok vagy értéknövekedés biztosítása/hozzáadása fejében; a társaság számára. Ezek a részvények a társaság meglévő saját tőkéjének részét képezik.
– Bónuszrészvények – A bónuszrészvényeket ingyen bocsátják ki a társaság meglévő részvényesei számára a társaság tartalékának/nyereségének alaptőkévé alakításával. Ez a társaság tartalékainak tőkésítésével jár. Ezeket azért bocsátják ki, hogy a részvényeseknek tőkenyereséget biztosítsanak a társaság nyereségéből, amikor a vállalkozás nyereséges helyzetben van.
– Kötvények & Kötvények – Ezek hosszú lejáratú adósságinstrumentumok, amelyek a kibocsátó ígéretéből állnak, hogy a jövőben meghatározott pénzáramlást fizet az értékpapírt birtokló személynek. Pl. állampapírok, takarékkötvények, PSU kötvények, magáncégek kötvényei. Ezeket arra használják, hogy közép- és hosszú távú tőkét vonjanak be a nyilvánosságtól. Az ilyen értékpapír az instrumentum futamideje alatt időszakos kamatfizetésekből és a visszaváltáskor az alapösszeg kifizetéséből áll.
– Share Warrant – Egy részvénytársaság által kibocsátott dokumentum, amely jogot biztosít a dokumentum birtokosának/tulajdonosának arra, hogy meghatározott számú részvényt vásároljon egy meghatározott időpontban. A birtokos nem élvezi ugyanazokat a kedvezményeket, mint a részvénytulajdonosok. A részvénywarrantokkal szabadon lehet kereskedni a piacon, de a kibocsátás előtt a központi kormányzat előzetes jóváhagyására van szükség.