Mennyi adat van a világon?

Ha nagyjából annyi idős vagy, mint én, akkor talán emlékszel, hogy a 2000-es években vettél egy laptopot, amihez körülbelül 40 GB adatmennyiség tartozott. ‘Hű, ez rengeteg tárhely!’ – gondoltuk akkoriban mindannyian.

Most már a legalapvetőbb okostelefon is körülbelül 30 GB adattárolóval rendelkezik, míg egy csúcs iPhone több mint 500 GB-ot kínál.

Azok az idők azonban, amikor még a gigabájtok lenyűgöztek, már rég elmúltak. Mivel a világ adatmennyisége exponenciálisan nőtt, új, ismeretlen szavakat kellett kitalálnunk az adatok számszerű leírására. Viszlát, gigabájtok! Manapság terabájtról, petabájtról, exabájtról és zettabájtról beszélünk.

A petabájtnál elvesztettem a fonalat…

A terabájt valamivel több mint 1000 gigabájt, és ez a legtöbbünknek ismerős címke az otthoni számítógépekről.

Innen felfelé haladva a petabájt valamivel több mint 1000 terabájt. Lehet, hogy ez messze meghaladja az átlagember adattárolási igényeit, de az ipar már jó ideje foglalkozik ilyen mennyiségű adatokkal. Valójában még 2008-ban azt mondták, hogy a Google naponta körülbelül 20 petabájtnyi adatot dolgoz fel (a Google ma már nem közöl információt arról, hogy mennyi adatot dolgoz fel). Hogy ezt kontextusba helyezzük, ha fognánk az összes amerikai tudományos kutatókönyvtár összes adatát, és összevetnénk őket, az 2 petabájtot tenne ki.

Ha újra felskálázzuk, megkapjuk az exabájtot (nagyjából 1000 petabájt) és a zettabájtot (valamivel több mint 1000 exabájt). Ebben a szakaszban már nehéz felfogni, hogy mindez mit is jelent a valóságban. Próbáljuk ki ezt: a Cisco becslése szerint a világ kollektív internethasználata 2016-ban elérte az egy zettabájtot. Ez rengeteg macskás videót jelent, amit megnéztek!

A világ adatforgalmának növekedésével tehát ma már zettabájtban kifejezett adatokról beszélünk.

Hány zettabájtot hoztak létre eddig?

A piackutató vállalat, az IDC szerint a “globális adatszféra” 2018-ban elérte a 18 zettabájtot. Ez az összes létrehozott, rögzített vagy replikált adat összessége. (Bár nem minden adatot tárolnak és őriznek meg.)

A világ adatainak túlnyomó többsége az elmúlt néhány évben jött létre, és ez az elképesztő adatnövekedés nem mutatja a lassulás jeleit. Sőt, az IDC előrejelzése szerint a világ adatmennyisége 2025-re 175 zettabájtra fog nőni.

Maradjunk el ezen egy pillanatra: 175 zettabájt. Mit jelent ez egyáltalán? Az IDC “Data Age 2025” című tanulmánya szerint:

  • Ha 175 zettabájtot DVD-n tárolnánk, akkor a DVD-halom elég hosszú lenne ahhoz, hogy 222-szer megkerülje a Földet.
  • Ha 175 zettabájtot próbálnál letölteni a jelenlegi átlagos internetkapcsolati sebességgel, akkor 1,8 milliárd évig tartana a letöltés. Még ha a világ összes emberét segítségül hívnád a letöltéshez, akkor is 81 napba telne.

Honnan származik ez a sok adat?

Elképesztő belegondolni, hogy az ember ennyi adatot hoz létre. Vagy mégsem? Gondolj bele, mennyi adatot generálsz egy átlagos napon. A számítógépeddel vagy a telefonoddal való minden egyes interakció adatot hoz létre. Minden egyes interakció a közösségi médiában adatokat hoz létre. Minden alkalommal, amikor az utcán sétálsz a telefonoddal a zsebedben, a GPS-érzékelőkön keresztül követik a helyzetedet – még több adat. Minden alkalommal, amikor érintés nélküli bankkártyával vásárol valamit? Adat. Minden alkalommal, amikor online olvasol egy cikket? Adat. Minden alkalommal, amikor streamel egy dalt, filmet vagy podcastot? Adat, adat, adat.

Példaként nézzük meg a közösségi média használatát 2018-ban. Egyetlen perc alatt:

  • A Twitter felhasználók 473 400 tweetet küldtek
  • A Snapchat felhasználók 2 millió fotót osztottak meg
  • Az Instagram felhasználók 49 380 képet posztoltak
  • A LinkedIn 120 új felhasználót szerzett

Röviden, a világ összes adata az egyre inkább digitalizált életmódunk eredménye. A modern intelligens eszközök – nemcsak az okostelefonok, hanem az okostévék, az intelligens termosztátok és így tovább – csatlakoztathatósága is óriási szerepet játszik. Ezek az eszközök folyamatosan adatokat gyűjtenek és továbbítanak.

Más észbontó adatstatisztikák:

  • A Google másodpercenként több mint 40 000 keresést dolgoz fel, ami napi 3,5 milliárd keresést jelent.
  • A Facebookon naponta 1,5 milliárd ember aktív. Ez a világ népességének egyötöde.
  • A világ népességének kétharmada rendelkezik már mobiltelefonnal.

Amikor ilyen statisztikákat nézünk, nem nehéz belátni, hogy a világ adatforgalma az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt, és továbbra is hihetetlen ütemben fog növekedni. Hogy 2025-ben elérjük-e ezt a hatalmas számot, a 175 zettabájtot, még nem tudni, de egy dolog biztos: sokkal több adatot fogunk generálni, mint amennyit már most is termelünk.

Hogyan tovább

Ha többet szeretne tudni az adatokról, nézze meg a következő cikkeimet:

  • Hány adatot hozunk létre naponta? Az észbontó statisztikák, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia
  • 6 gyakorlati példa arra, hogyan fogja megváltoztatni a kvantumszámítástechnika
  • Hogyan alakítja át a Big Data az üzleti életet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.