A koronavírus egy teljesen új fertőzés az emberekben.
Senki sem volt immunis a világjárvány kezdetén – és az immunitásról többet tudni kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, mi történik ezután.
- Hogyan válik immunissá a koronavírus ellen?
- Hogyan tart az immunitás?
- A megfázás immunitást ad a koronavírus ellen?
- Kétszer kapták el az emberek?
- Ha vannak antitestjeim, akkor immunis vagyok?
- Az antitestekkel rendelkező emberek megváltoztathatják a viselkedésüket?
- Mi a helyzet a védőoltásokkal?
- Miért számít az immunitás?
Az immunrendszerünk a szervezet fertőzés elleni védelme, és két részből áll.
Az első mindig készen áll, és azonnal akcióba lendül, amint bármilyen idegen betolakodót észlelünk a szervezetben. Ez az úgynevezett veleszületett immunválasz, és magában foglalja a gyulladást okozó vegyi anyagok felszabadulását, valamint a fehérvérsejteket, amelyek képesek elpusztítani a fertőzött sejteket.
De ez a rendszer nem specifikus a koronavírusra. Nem tanul és nem ad immunitást a koronavírussal szemben.
Ehelyett az adaptív immunválaszra van szükség. Ez magában foglalja azokat a sejteket, amelyek célzott antitesteket termelnek, amelyek megtapadhatnak a víruson, hogy megállítsák azt – és T-sejteket, amelyek csak a vírussal fertőzött sejteket képesek megtámadni, ezt nevezzük sejtválasznak.
Ez időbe telik – a tanulmányok szerint körülbelül 10 napba telik, mire elkezdenek olyan antitestek termelődni, amelyek képesek a koronavírust megcélozni, és a legbetegebb betegeknél alakul ki a legerősebb immunválasz.
Ha az adaptív immunválasz elég erős, akkor maradandó emléket hagyhat a fertőzésről, amely a jövőben védelmet nyújt.
Nem ismert, hogy azoknál az embereknél, akiknek csak enyhe tüneteik vannak, vagy egyáltalán nincsenek, kialakul-e elegendő adaptív immunválasz.
A T-sejtek szerepének megismerése még fejlődik, de egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint a koronavírus antitestekre negatívan tesztelt embereknél még mindig lehet némi immunitás.
Minden egyes, antitestekre pozitívan tesztelt személy esetében kiderült, hogy kettő rendelkezik T-sejtekkel, amelyek azonosítják és elpusztítják a fertőzött sejteket.
“Elég tartósnak tűnnek, és szinte minden kitett emberben termelődnek” – mondta Danny Altmann professzor az Imperial College Londonból.
- Új Covid-törzs: Mennyire kell aggódnunk?
Hogyan tart az immunitás?
Az immunrendszer memóriája inkább a miénkhez hasonlít – egyes fertőzésekre tisztán emlékszik, másokat viszont elfelejt.
A kanyaró nagyon emlékezetes – egy fertőzésnek élethosszig tartó védettséget kell adnia (ahogy az MMR-vakcinában lévő gyengített változat is teszi). Sok más betegség azonban eléggé felejthető. A gyerekek ugyanazon a télen többször is elkaphatják az RSV-t (légúti szinciális vírus).
Az új koronavírus, a Sars-CoV-2 még nem létezik elég régóta ahhoz, hogy tudjuk, meddig tart a védettség.
De a Public Health England (PHE) által vezetett friss tanulmány szerint a legtöbb ember, aki már elkapta a vírust, legalább öt hónapig (az eddigi elemzés időtartama) védett az újabb elkapástól.
Egy részük azonban újra megfertőződik, és még ha tünetmentesek is, akkor is nagy mennyiségű vírust hordozhatnak az orrukban és a szájukban, ami továbbadható másoknak.
A PHE továbbra is figyelemmel kíséri a vizsgálatban részt vevő embereket, akik mindannyian egészségügyi dolgozók, hogy kiderüljön, meddig tart a védettség.
Más nyomokat más koronavírusokkal végzett vizsgálatokból nyerhetnek.
Négy a nátha tüneteit okozza, és az immunitás rövid ideig tart. A vizsgálatok azt mutatták, hogy egyes betegek egy éven belül újra megfertőződhetnek.
A King’s College London kutatása azt is jelezte, hogy a koronavírust elpusztító antitestek szintje a három hónapos vizsgálat során csökkent.
De még ha az antitestek el is tűnnek, az azokat előállító sejtek, az úgynevezett B-sejtek, még mindig létezhetnek. A spanyolnátha B-sejtjeit 90 évvel a világjárvány után is megtalálták az emberekben.
Ha ugyanez igaz a Covidra, akkor egy második fertőzés enyhébb lenne, mint az első.
Azt sem értjük, hogy mi történik a T-sejtekkel hosszú távon. De az eredeti Sars (súlyos akut légúti szindróma) ellen 17 évvel később is találtak T-sejteket.
Meglehet.
A “keresztreaktivitás” területén még nem tudni, de lehetnek olyan fertőzések, amelyek eléggé hasonlítanak a Covidot okozó vírushoz ahhoz, hogy az emberek némi védelmet szerezzenek.
A laboratóriumi tesztek azt mutatják, hogy azok a T-sejtek, amelyeket egyes emberek a Sars vagy a közönséges megfázás koronavírusai ellen hoztak létre, az új koronavírus ellen is reagálhatnak.
Mennyire gyakori ez, és mekkora védelmet nyújt, még nem ismert.
Kétszer kapták el az emberek?
A korai jelentések szerint az emberek rövid időn belül több coronavírus-fertőzést kaptak.
De a tudományos konszenzus szerint a tesztelés volt a probléma, és a betegeknek tévesen azt mondták, hogy vírusmentesek.
A PHE folyamatban lévő, az egészségügyi dolgozók immunitásáról szóló tanulmánya 44 lehetséges újrafertőzést talált egy 6 614 fős csoportban, akik korábban már megfertőződtek a vírussal.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az újrafertőződés nem ritka, de még mindig lehetséges, és azt mondják, hogy az embereknek továbbra is követniük kell a jelenlegi útmutatást, függetlenül attól, hogy volt-e már ellenanyaguk vagy sem.
Hongkongi tudósok nemrégiben beszámoltak egy fiatal, egészséges férfi esetéről, aki felépült a Covid-19 betegségből, csakhogy több mint négy hónappal később újra megfertőződött. A vírus genomszekvenálásával be tudták bizonyítani, hogy kétszer kapta el, mert a vírustörzsek különbözőek voltak.
A szakértők szerint az újrafertőződés nem meglepő, de valószínűleg ritka, és nagyobb vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy ez miért fordulhat elő.
Ha vannak antitestjeim, akkor immunis vagyok?
Ez nem garantált, és ezért az Egészségügyi Világszervezet ideges attól, hogy az országok immunitási útlevelet használnak a zárlat alól kivezető útként.
Az elképzelés az, hogy ha átmész az antitestvizsgálaton, akkor biztonságosan visszamehetsz dolgozni. Ez különösen értékes lenne az idősotthonokban vagy kórházakban dolgozó személyzet számára, akik kapcsolatba kerülnek azokkal, akiknél fennáll a súlyos tünetek kialakulásának kockázata.
De bár majdnem minden betegnél találunk néhány antitestet, nem mindegyik egyforma. A semlegesítő antitestek azok, amelyek a koronavírushoz tapadnak, és képesek megakadályozni, hogy az más sejteket megfertőzzön. Egy Kínában 175 gyógyult betegen végzett vizsgálat kimutatta, hogy 30%-ban nagyon alacsony volt ezeknek a semlegesítő antitesteknek a szintje.
Ez az oka annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint “a sejtes immunitás is kritikus lehet a gyógyulás szempontjából.”
A másik probléma az, hogy csak azért, mert az antitestek védelmet nyújthatnak, ez nem jelenti azt, hogy még mindig nem hordozhatja a vírust és nem adhatja át másoknak.
Az antitestekkel rendelkező emberek megváltoztathatják a viselkedésüket?
Mindenki immunrendszere egyedi – egyesek sikeresebb védekező választ adhatnak, mint mások.
A PHE szerint pedig az embereknek továbbra is követniük kell a jelenlegi útmutatást, mivel egyesek újra megfertőződhetnek, és továbbadhatják a vírust másoknak.
Mi a helyzet a védőoltásokkal?
Azoknak, akiknek már volt Covid-19, továbbra is be kell oltaniuk magukat, ha felajánlják nekik a védőoltást, mondják a tisztviselők.
Dr. Julian Tang, a Leicesteri Egyetem munkatársa szerint: “Az oltás beadása a Covid-19-ből való felépülés után nem jelent problémát… és valószínűleg fokozza a természetes immunitást.”
“Ezt látjuk a szezonális influenza elleni vakcinánál is.”
A PHE tudósai a Siren tanulmányban résztvevők immunitását is figyelemmel fogják kísérni, akik oltást kapnak.
Miért számít az immunitás?
Kézenfekvő személyes egészségügyi okokból számít, valamint azért, hogy többször és milyen gyakran kapjuk meg a Covid-19-et.
Az immunitás azt is befolyásolja, hogy mennyire halálos a vírus. Ha az emberek megtartanak némi, akár tökéletlen védettséget, akkor az kevésbé teszi veszélyessé a betegséget.
Az immunitás jobb megismerése segíthet a lezárás megkönnyítésében, ha egyértelmű, hogy ki nincs kitéve a vírus elkapásának vagy terjesztésének veszélyének.
Ha nagyon nehéz hosszú távú immunitást előállítani, akkor ez megnehezítheti a vakcina kifejlesztését. Vagy megváltoztathatja a vakcina használatának módját – élethosszig tartó vagy évente egyszeri oltás lesz, mint az influenza elleni oltás.
A védettség időtartama pedig – akár fertőzéssel, akár immunizálással – megmondja, hogy milyen valószínűséggel tudjuk megállítani a vírus terjedését.
Ezek mind olyan nagy kérdések, amelyekre még mindig nincs válaszunk.
Kövesse Jamest a Twitteren
- Egyszerű útmutató: Hogyan védekezhetek?
- IMPACT: Mit tesz a vírus a szervezetben
- RECOVERY: Mennyi ideig tart?
- LOCKDOWN: Hogyan lehet feloldani a korlátozásokat?
- ENDGAME: Hogyan jutunk ki ebből a zűrzavarból?
