A régebbi, nagy futásteljesítményű járműveken gyakran ki kell cserélni az olyan forgó elektromos alkatrészeket, mint az indító és a generátor. Az üzemanyag-befecskendezés segített meghosszabbítani az indítók élettartamát azáltal, hogy a motorok indításkor gyorsabban indulnak. A generátorok esetében ez nem így van. A töltőrendszerekkel szemben támasztott nagyobb elektromos követelmények megnövelték a generátorok meghibásodását.
FREE Tech Hotline Directory…
A gyártók szakértői segítsége az okostelefonján
kyptechline.com
Starter Troubles
A meghibásodott indító túl lassan indítja a motort a gyors indításhoz, vagy egyáltalán nem indítja a motort. Gyakran nem az önindítóval van a probléma, hanem az akkumulátor alacsony töltöttségével vagy az akkumulátor kábelének laza vagy korrodált csatlakozásával. Ezért először az akkumulátor töltöttségét és állapotát ellenőrizze.
A jó akkumulátornak képesnek kell lennie arra, hogy akkumulátortöltővel feltölthető legyen, és legalább 75 százalékos töltöttségűnek (12,5 volt vagy magasabb). Ha az akkumulátor feszültsége alacsony, és nem veszi fel a töltést, akkor ügyfelének új akkumulátorra van szüksége. Az akkumulátor terheléspróbája vagy a töltésfelvételi és tárolási képességének ellenőrzése vezetőképességmérővel szintén megerősítheti az akkumulátor cseréjének szükségességét. Az autóakkumulátorok átlagos élettartama mindössze négy-öt év, meleg éghajlaton ez rövidebb is lehet. Ezért az akkumulátor állapotának értékelésekor vegye figyelembe az akkumulátor korát is.
Ha a barkácsoló ügyfél nem biztos benne, hogy mi okozhatja a gyújtásindítási problémát, ajánlja fel, hogy végezzen próbát a régi önindítójával. Ha az önindító átmegy a teszteken, akkor a lassú indítás vagy az indítás elmaradása nyilvánvalóan nem az önindítóval kapcsolatos probléma. Ellenőriznie kell az akkumulátort, az akkumulátorkábeleket, az indító relét, valamint az indító áramkört és a vezetékeket a lehetséges hibák szempontjából. Ha az önindító alacsony indítási fordulatszám, túlzott áramfelvétel vagy egyáltalán nem pörög, akkor nagy biztonsággal eladhat az ügyfélnek egy új vagy felújított önindítót.
Az önindítóban lévő nagy ellenállás, az elhasználódott kefék, vagy az armatúra vagy a tekercs tekercselésének földelése vagy nyitottsága okozhat túlzott áramfelvételt. Ez a megnövekedett belső súrlódásból is adódhat, amely az indítóban megrekedt tengelyperselyek, vagy az armatúra vagy a mágnesek súrlódása miatt alakulhat ki.
A laza indító lassan, zajosan vagy egyáltalán nem indítja be a motort. A laza csavarok gyenge földelési kapcsolatot eredményeznek. Az önindító is lötyöghet, csúszhat, csattoghat, vagy nem kapcsol be, attól függően, hogy mennyire laza. Előfordul, hogy a motor akkor sem indul be, ha az önindító pörög. Ez általában egy gyenge mágnesszelep vagy egy hibás indítóhajtómű miatt fellépő indítási probléma. A meghibásodás szélén álló indítóhajtómű rövid időre bekapcsolhat, de aztán megcsúszhat. Az indítóhajtás egy egyirányú túlfutó tengelykapcsoló mechanizmussal rendelkezik, amelyet ellenőrizhet, ha az indítót kiszerelte az autóból (és szükség esetén kicserélheti). A hajtóműnek szabadon kell forognia az egyik irányba, de a másik irányba nem, ha jó. A rossz hajtómű mindkét irányban szabadon forog, vagy egyáltalán nem forog. Ha a hajtómű beragad, túlpöröghet, és tönkreteheti az önindítót.
Feltöltési problémák
A generátor meghibásodásának első jele az alacsony vagy lemerült akkumulátor. Egy késői modellnél ez nemcsak indításképtelenséget okozhat, hanem a “tanult” adatok elvesztését is okozhatja a hajtáslánc-vezérlő modulban és más modulokban az egész járműben. Egyes esetekben előfordulhat, hogy bizonyos modulok az akkumulátor újratöltése után nem nyerik vissza normál működésüket, mert a modul speciális újratanulási eljárást igényel.
A jármű töltőrendszerének teljesítménye digitális feszültségmérővel ellenőrizhető, miközben a motor üresjáratban van. Egy megfelelően működő töltőrendszernek 13,5-14 volt körüli töltőfeszültséget kell produkálnia üresjáratban, kikapcsolt lámpák és tartozékok mellett (mindig olvassa el a jármű gyártójának előírásait). A motor első indításakor a töltőfeszültségnek gyorsan meg kell emelkednie körülbelül két voltra az alapakkumulátor feszültsége fölé, majd csökken, és a megadott feszültségen kell kiegyenlítődnie.
A pontos töltőfeszültség az akkumulátor töltöttségi állapotától, a jármű elektromos rendszerének terhelésétől és a hőmérséklettől függően változik. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál magasabb a töltési feszültség, és fordítva.
Ha a töltési teljesítmény alacsony, a generátor próbapadon ellenőrizhető, hogy jó vagy rossz a generátor. Győződjön meg róla, hogy a készülékhez megfelelő kábelezési adaptereket használ, és hogy minden csatlakozást megfelelően készített el. A próbapadi teszter ellenőrzi a generátor feszültségét és áramkimenetét, valamint keresi a “hullámfeszültséget” vagy a váltakozó áramszivárgást, amely a generátoron belüli rossz diódákra utalhat.
Ha a generátor nem felel meg a teszteken, az ügyfélnek új vagy felújított csere generátorra van szüksége. Használja ki a lehetőséget arra, hogy nagyobb teljesítményű generátort ajánljon, ha az ügyfél járműve megawattos utólagos hangrendszerrel vagy más nagy terhelésű elektromos tartozékokkal van felszerelve.
Ha a generátor átmegy a teszteken, a probléma nem a generátorral, hanem a vezetékezéssel vagy a töltőrendszer vezérlő áramkörével van. A magas áramköri ellenállás és a földelési csatlakozási ellenállás okozhat alacsony töltési teljesítményt. Az áramkör ellenállását úgy lehet ellenőrizni, hogy egy voltmérőt csatlakoztatunk az akkumulátor pozitív pólusához és a generátor pozitív pólusához. Járó motor és bekapcsolt fényszórók mellett kevesebb, mint fél voltos feszültségesésnek kell lennie, ideális esetben kevesebb, mint egy tized voltos feszültségesésnek. Egy magasabb érték túl nagy ellenállást jelezne. Ugyanezt a vizsgálatot meg lehet ismételni az akkumulátor negatív pólusával és a generátor házával, hogy ellenőrizzük, nincs-e túlzott ellenállás az áramkör földelt oldalán.
Ha a vezetékezés rendben van, a probléma a hajtáslánc-vezérlő modulban lévő feszültségszabályozó áramkörben lehet. Sok késői modell járművön a töltési teljesítmény az üzemi körülményektől, valamint az elektromos terheléstől függően változhat. Más érzékelő bemenetekkel kapcsolatos problémák vagy magának a vezérlőmodulnak a hibája megakadályozhatja, hogy a generátor megfelelően töltsön.
A hajtószíj csúszása szintén gyakori oka az alultöltésnek, különösen a régebbi járműveknél az ékszíj esetében. A szerpentin szíjak általában jobb tapadást biztosítanak, de ha az automata feszítő gyenge vagy beragadt, az lehetővé teheti, hogy a szíj terhelés alatt megcsússzon. Az ékszíjon megjelenő üveges csíkok vagy az ékszíj zaja, amikor a nagy terhelésű elektromos tartozékokat bekapcsolják a motor üresjáratánál, annak jelei lehetnek, hogy az ékszíj csúszik.
A generátor csúszását és az alultöltést a generátor rossz szíjtárcsája is okozhatja. A túlfutó generátor szíjtárcsákat (OAP) számos késői modellű import és hazai járművön használják. Az OAP szíjtárcsák a szíjtárcsa közepén egy egyirányú tengelykapcsolóval rendelkeznek, amely megcsúszik, és lehetővé teszi a szíjtárcsa szabadonfutását, amikor a motor fordulatszáma hirtelen lecsökken. Ez csökkenti az ékszíjhajtás zaját, rezgését és durvaságát, de töltési problémát okozhat, ha a tengelykapcsoló megcsúszik, amikor meg kellene fognia.
A másik típusú szíjtárcsa az OAD (Overrunning Alternator Decoupler) szíjtárcsa. Ez a típusú szíjtárcsa egy egyirányú tengelykapcsolót és egy torziós rugót kombinál a szíjhajtási rendszer torziós rezgéseinek leválasztására és elnyelésére. Ez sokkal csendesebb és simább működést biztosít, mint a tömör szíjtárcsa vagy az OAP, különösen alacsonyabb motorfordulatszámon (alapjárattól kb. 1500 RPM-ig). De csúszást és töltési problémákat is okozhat, ha a tengelykapcsoló vagy a tehermentesítő rugó hibás.
Alternátor csere
Néhány csere alternátor már beépített szíjtárcsával érkezik, némelyik viszont nem. Ha a csere-generátor csigakerékkel érkezik, győződjön meg róla, hogy a csigakerék megegyezik az eredetivel (azonos átmérő, szélesség és szíjtípus). Ha nincs szíjtárcsa, akkor az ügyfélnek kell kicserélnie a szíjtárcsát a régi generátorból a csere generátorba. A hagyományos tömör szíjtárcsa eltávolításához általában fogaskerékhúzóra van szükség, hogy a szíjtárcsát lehúzzák a generátor tengelyéről. Egyes alkalmazásoknál azonban előfordulhat, hogy menetes OAP- vagy OAD-szíjtárcsát használnak, amelynek leszereléséhez speciális szerszámra lehet szükség.
Az OAP- és OAD-szíjtárcsák bonyolultabbak és drágábbak, mint a hagyományos tömör szíjtárcsák, de nem véletlenül vannak felszerelve a generátorra. Az OAP vagy OAD szíjtárcsa cseréje egy olcsóbb tömör szíjtárcsára lehetséges, és néhány csere generátorhoz olcsóbb tömör szíjtárcsa van felszerelve, mint egy túlfutó tengelykapcsoló vagy tehermentesítő szíjtárcsa. Az OAP vagy OAD szíjtárcsa tömör szíjtárcsára való cseréje azonban meghiúsítja az eredeti szíjtárcsa célját, és megnövekedett NVH-hoz, a szíj és a feszítő élettartamának csökkenéséhez, valamint vásárlói panaszokhoz vezethet.
Ha új vagy felújított generátort szerelnek be egy nagy futásteljesítményű járműbe, javasoljon új hajtószíjat is. Az EPDM szintetikus gumiból készült eredeti felszerelésű szíjak nagy futásteljesítményű szíjak, amelyek akár 100 000 mérföldet is kibírnak. A kevésbé tartós gumiból készült régebbi szíjakkal ellentétben ezek nem repedeznek meg a kor előrehaladtával. De elhasználódnak. Nehéz észrevenni, hogy a szíj alján lévő barázdák mennyire lehetnek kopottak, ezért a szíjgyártók speciális szíjkopási eszközöket hoztak létre, amelyekkel ellenőrizni lehet a barázdák mélységét, hogy kiderüljön, mennyire kopottak.
Az automatikus szíjfeszítő működését is ellenőrizni kell, hogy meggyőződjön arról, hogy az megfelelően működik és képes fenntartani a megfelelő szíjfeszítést. A rozsda és a korrózió miatt a régi feszítők megakadhatnak, és egy gyenge vagy törött rugó megakadályozhatja, hogy feszesen tartsa az ékszíjat.