William Blackstone

Sir William Blackstone (1723. július 10. – 1780. február 14.) angol jogtudós és professzor volt, aki a Commentaries on the Laws of England című történeti és elemző értekezését a common law-ról írta, amely először 1765-1769 között jelent meg négy kötetben. Ez az első kísérlet arra, hogy az angol Common law-t egyetlen egységes rendszerré redukálja, rendkívüli sikert aratott, és Blackstone nagyszerű munkája elismeréseként lovaggá ütötték. A Kommentárokban szereplő fogalmak és elméletek később jelentős szerepet játszottak a Függetlenségi Nyilatkozat és az Egyesült Államok alkotmányának megalapozásában. A Kommentárok ma is fontos forrása a common law klasszikus nézeteinek és elveinek, és megjelenésük óta mind Angliában, mind az Egyesült Államokban az egyetemi jogi oktatás alapjául szolgálnak. Blackstone nem elemezte a jogot, és nem támogatta a reformot; úgy látta, hogy a jog célja, hogy a természet vagy Isten végső tekintélyét képviselő uralkodó magatartási szabályokat írjon elő. Célja tehát az volt, hogy pontosan leírja a törvényeket úgy, ahogyan azok léteztek, és ebben sikerrel járt, lehetővé téve, hogy mások, akiknek szükségük volt a jog reformjára, az ő munkájára építsenek. Valójában azonban, ha a törvények Isten által az emberiségnek adott kozmikus elvek lennének, nem lenne szükségünk reformra, csak megértésre, ahogyan azt Blackstone elképzelte.

Élet

William Blackstone a londoni Cheapside-ban született 1723 júliusában, egy jómódú selyemkereskedő fiaként. Korán árvaságra jutott, és nagybátyja gondozásába került. Tanulmányait a Charterhouse Schoolban kezdte, majd tizenöt évesen az oxfordi Pembroke College-ba küldték, hogy ott folytassa tanulmányait. 1744-ben az oxfordi All Souls’ College ösztöndíjasává választották.

A tanulmányai befejeztével, 1746-ban Blackstone-t a Middle Temple ügyvédi kamarába hívták. Szolgálatai jutalmaként 1749 májusában kinevezték annak stewardjává. Ez a lehetőség ráadásul a kollégium érdekeinek előmozdítását szolgálta. Mivel a jogi pályán nem járt sikerrel, 1753-ban visszatért Oxfordba, hogy előadásokat tartson az angol jogról. 1758-ban ő lett az újonnan alapított vineriai jogi professzori szék első várományosa.

Blackstone 1761-ben vette feleségül Sarah Clitherow-t, és együtt kilenc gyermekük született. Még ugyanebben az évben parlamenti képviselővé választották, és kinevezték a király tanácsadójává. Blackstone 1766-ban vonult vissza professzori és főpapi tisztségéből. Blackstone-t 1770-ben lovaggá ütötték. 1770-ben a Court of Common Pleas bírája lett, ahol hatékonyan gyakorolta a jogot, de előélete nem volt kiemelkedőbb, mint az ügyvédi karban eltöltött idő.

William Blackstone élete utolsó húsz évét családjával a Wallingfordban épített Castle Priory House-ban töltötte. Blackstone 1780. február 14-én, 57 éves korában halt meg, és a város Szent Péter-templomában temették el. A Castle Priory House ma is áll, jelenleg szállodaként működik. Bacon szép szobra az All Souls Könyvtárban úgy tűnik, uralja azt a pompás termet, amelynek polcainak gazdagításához nagyban hozzájárult. Ha igaz is, hogy későbbi életében ingerlékeny és nehézkes lett, az biztos, hogy a szeretett kollégiumában töltött tizennyolc év alatt a legzseniálisabb és legelragadóbb társ volt.

Munkák

Blackstone a tizennyolcadik században élt és dolgozott, olyan kortársaként, mint Adam Smith, David Hume és Benjamin Franklin. A jog a mindennapi életben gyökerezett, de az ügyvédek és a bíróságok eltávolították a legtöbb ember életétől. Blackstone feladata az volt – és ebben sikerrel járt -, hogy sokak számára megnyissa a jogot, akik előtt az addig zárva volt.

Kommentárok Anglia törvényeiről

Blackstone előadásait bevezetésnek szánta a common law egészébe, és azonnali sikert aratott diákjai körében. Ez volt az első alkalom, hogy az angol jogot a laikusok számára is könnyen olvashatóvá és érthetővé tették. Röviddel ezután az előadásokat Commentaries on the Laws of England címmel adták ki. A sorozat négy kötetből állt, amelyek mindegyike más-más témát dolgozott fel, hogy az angol jog egészét logikus és átfogó módon mutassa be. A kiadás nagy sikert aratott, és állítólag 14 000 fontot hozott Blackstone-nak, ami akkoriban igen jelentős összegnek számított.

Az 1765-ben megjelent első kötet címe “A személyek jogai” volt; a könyv nagy része az “Egyének abszolút jogaira” épült. Olyan témákat is érintett, mint a trónöröklés, az elöljárók kötelességei, a nemzethez való hűség, a házasság és a gyámság. A “Dolgok jogai” című második kötet az emberek tulajdonhoz fűződő jogait foglalta magába. A “Private Wrongs” (ma “torts” néven ismert) volt a harmadik könyv tárgyalási alapja. A negyedik és egyben utolsó kötet 1769-ben jelent meg, és a “Public Wrongs”, azaz a bűncselekmények és büntetések, köztük az Isten és a vallás elleni bűncselekményekkel foglalkozott.

A Commentaries on the Laws of England-et tekintélyként kezelték, és több mint egy évszázadon át uralta a jogrendszert. Emellett a Kommentároknak rendkívüli befolyása volt a jogi oktatásra mind Angliában, mind Amerikában. A Kommentárokat az egész világon kiadták, kezdve az Egyesült Államokban 1771-ben. Ez az 1400 darabos első kiadás elfogyott, és nem sokkal később egy második kiadás következett. Lefordították őket franciára, németre és oroszra. Blackstone a Magna Chartáról és az Erdők Chartájáról is publikált értekezéseket.

Blackstone és a tulajdonjogi joggyakorlat

Blackstone a tulajdonjogot úgy jellemezte, mint “egyedüli és despotikus uralmat, amelyet egy ember követel és gyakorol a világ külső dolgai felett, a világegyetem bármely más egyén jogának teljes kizárásával”, és amelyet gyakran idéztek a bírói véleményekben és a másodlagos jogi irodalomban, mint a tulajdon uralkodó nyugati felfogását. Annak ellenére azonban, hogy ezt a felfogást gyakran idézik, mára diszkreditálták vagy puszta formalizmusként értelmezik, mivel a valóságban a tulajdonjogot számos tényező terheli, többek között az állami akarat.”

Hagyaték

Munkássága késői sikereket hozott neki jogászként, politikusként, bíróként és tudósként. Blackstone azonban bőven megfizette sikerét; ő és könyve a “valaha egy ember vagy eszméi ellen intézett legvitriolosabb támadások célpontja volt.”

A Commentaries on the Laws of England nem sokkal az Egyesült Államok alkotmánya előtt íródott. Az alkotmányozók által használt kifejezések és kifejezések gyakran Blackstone műveiből származtak. A könyvet nemcsak jogi klasszikusnak, hanem irodalmi remekműnek is tartják.”

Blackstone munkája gyakran inkább szintetikus volt, mint eredeti, de írása szervezett, világos és méltóságteljes, ami nagy művét az általános irodalom kategóriájába sorolja. Volt hajlama a szép és csiszolt versekre is, amiről az Ügyvéd búcsúja a múzsájától című művében adott tanúbizonyságot.

Az Egyesült Államok bíróságai gyakran idézik Blackstone Kommentárjai az angol törvényekhez című művét, mint a Common law forradalom előtti meghatározó forrását; különösen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyakran idézett Blackstone művéből, amikor történelmi vitába bocsátkozott, például amikor az alkotmány alkotóinak szándékát tárgyalta.

Az Egyesült Államok és más Common law bíróságai nagy egyetértéssel említik a “Blackstone-féle megfogalmazást” (más néven Blackstone ratio vagy Blackstone ratio), amelyet a köznyelv a következőképpen fogalmaz meg: “Jobb, ha tíz bűnös megmenekül, mintha egy ártatlan szenvedne”. A Blackstone-ról elnevezett, a megfogalmazásban kifejezett elv sokkal régebbi, és szorosan kapcsolódik az ártatlanság vélelméhez a büntetőperekben.

Blackstone és műve megjelent az irodalomban és a populáris kultúrában. Blackstone említést kapott Herman Melville Moby-Dick című művében. Blackstone mellszobra a népszerű regényirodalomban az ügyvédi irodák jellegzetes dísze.

Publikációk

• Blackstone, William. 1862. Kommentárok Anglia törvényeihez: Négy könyvben. London: John Murray.
• Blackstone, William. 1959. Ehrlich Blackstone (A jog filozófiája és története, amely alatt élünk). Nourse Pub. Co.
• Blackstone, William. 1980. Blackstone és Oxford: Az oxfordi Bodleian Könyvtárban Sir William Blackstone kétszázadik születésnapja alkalmából rendezett kiállítás. Bodleian Library. ISBN 0900177756
• Blackstone, William. 1997 (eredeti 1759). An Analysis of the Laws of England: To Which Is Prefixed an Introductory Discourse on the Study of the Law. William S. Hein & Company. ISBN 1575884135

Biográfiák

• Boorstin, Daniel J. 1996. A jog titokzatos tudománya: Egy esszé Blackstone kommentárjairól. University Of Chicago Press. ISBN 0226064980
• Doolittle, Ian. 2001. William Blackstone: egy életrajz. Maney Kiadó. ISBN 1902653343
• Doublas, D. 1971. Sir William Blackstone életrajzi története. Fred B Rothman & Co. ISBN 0837720257

Jegyzetek

• Bailey, Greg. Blackstone Amerikában: Lectures by an English Lawyer Archiving Early America. Letöltve 2008. február 12.
• Cousin, John. 1910. Az angol irodalom rövid életrajzi szótára. New York: Dent/Everyman.
• Ford, David Nash. Sir William Blackstone Royal Berkshire története. Retrieved February 12, 2008.
• A Biography of William Blackstone (1723-1780) From Revolution to Reconstruction… and what happened afterwards. Retrieved February 12, 2008.

All links retrieved October 2, 2020.

• Royal Berkshire History: Sir William Blackstone
• Sir William Blackstone’s Commentaries on the Laws of England, from the Avalon Project at Yale Law School