A páfrányok közel 12 000 fajt foglalnak magukban a növények azon egyedülálló kategóriáján belül, amelyek nem a beporzó virágok által termelt magvakkal szaporodnak, mint gyakorlatilag az összes többi növényfaj. Ehelyett a páfrányok spórákkal szaporodnak, amelyek a páfránylevelek alján található apró pöttyöknek tűnő szaporító egységek. A páfránynövények több millió spórát képesek a talajra hullatni, de csak néhány talál ideális körülményeket a növekedéshez. A páfrányok már több mint 300 millió éve léteznek, és könnyen felismerhetők csipkeszerű leveleikről, az úgynevezett páfrányszőrökről.
A páfrányféléknek olyan sokféle fajtája van, hogy mindegyikhez külön-külön kell viszonyulni, hogy teljesen megértsük jellemzőiket és kulturális igényeiket. Egyesek óriási, fához hasonló növények, míg mások ritkán nőnek egy hüvelyknél magasabbra. A legtöbbjük szereti az árnyékos körülményeket, de néhányan szinte teljes napsütésben fejlődnek a legjobban. Néhányan szeretik a száraz talajt, míg a legtöbbjüknek állandóan nedvesen kell tartani. Van azonban néhány általános dolog, amit tudnia kell, ha páfrányt szeretne termeszteni a kertjében vagy otthonában.
Hogyan kell páfrányt termeszteni
A legtöbb népszerű kerti páfrányfajtát félárnyékos helyre kell ültetni, dús, nedves és jó vízelvezetésű talajba. A távolságnak a páfrány fajtájától kell függenie – egyes páfrányok szőnyegképzőek, és gyorsan elterjednek, hogy beterítsenek egy területet, míg mások önállósulnak, és példaértékű növényként használhatók vegyes ültetvények között.
A páfrányok termesztésére vonatkozó egyetlen ökölszabály, hogy nedvesen kell tartani őket – legalábbis a legtöbb fajtát. Sok páfrány olyan könnyen termeszthető, hogy kellemetlenséget okozhat, és ott is elterjedhet, ahol nem akarjuk, hacsak nem felügyeljük. Figyeljük a csigakárokat a szezon során. A páfrányszálakat a tél folyamán a helyükön lehet hagyni, hogy megvédjék a koronát, de tavasszal el kell takarítani őket.
Fény
A legtöbb páfrány az árnyékos helyet kedveli, de a mély árnyékban nem érzi jól magát. A faágak által nyújtott pettyes árnyék a legjobb feltételeket biztosítja. Gondoljuk végig, hogyan nőnek az erdőben, és próbáljunk meg hasonló körülményeket találni a kertünkben.
A páfrányok elviselnek némi közvetlen napfényt, azonban minél több napot kapnak, annál több nedvességre van szükségük. Csak néhány páfrányfaj, például a struccpáfrány (Matteucia struthiopteris) tűri a száraz, forró, napos helyeket.
Talaj
Nagyjából minden páfrány a nedves és jó vízelvezetésű talajt kedveli. A legtöbbjüknek az enyhén savanyú vagy semleges, 4,0 és 7,0 közötti pH-értékű talaj a legjobb, de néhányuk, mint például a leányhajú páfrány (Adiantum), lúgosabb talajt igényel.
Öntözés
A páfrányokat esőmentes időszakokban rendszeresen öntözzük, és ne hagyjuk, hogy a talaj teljesen kiszáradjon. Egy két hüvelyk vastag mulcsréteg segít hűvösen és nedvesen tartani a gyökereket. Beltéri termesztés esetén minden nap öntözzük meg kissé a növényt.
Hőmérséklet és páratartalom
A legtöbb (nem minden) páfrány szereti a párás környezetet, de a hőmérséklet-tűrésük meglehetősen széles skálán mozog. Szinte minden éghajlatra találunk páfrányt, feltéve, hogy a talaj és a páratartalom igényeit kielégítjük.
Trágyázás
Bár nem feltétlenül szükséges, kora tavasszal a talajba kevert, lassan oldódó műtrágyát használhatunk. A páfrányok érzékenyek a műtrágyára, ezért ne tápoldatozzuk túl őket.
Ültetés és átültetés
Ha szobanövényként páfrányokat használunk, válasszunk trópusi fajokat. A páfrányok a hagyományos virágföld helyett gazdagabb közegben fejlődnek a legjobban, mint például egy páfrányspecifikus kereskedelmi keverékben vagy tőzegmohával és homokkal kevert komposztban. Áttelepítésre akkor van szükség, ha a növény zsúfolni kezdi az edényt, ami kisebb hajtásokhoz vezethet.
Páfrányok szaporítása spórákból
A páfrányspórák gyűjtéséhez várjuk meg, amíg azok elsötétednek és hullani kezdenek a hajtásokról, ami jelzi, hogy érettek. Ennek egyszerű módja, ha levágunk egy páfránytörzset, amikor a spórák színe kezd sötétedni. Hagyja a hajtást egy nyitott papírzacskóban vagy egy papírlap tetején (beltérben, ahol a spórákat nem fújja el a szél), és várja meg, amíg a spórák lehullanak. Biztosra kell mennie, hogy teljesen kifejlődtek és maguktól lehullanak.
- Töltsön meg egy lapos vagy más edényt páfrányok számára kialakított steril, nedvesített virágkeverékkel. Rázza le a spórákat a papírról vagy zacskóról közvetlenül a keverék tetejére, és finoman nyomja meg, hogy a spórák jól érintkezzenek a talajjal.
- Párásítsa meg a virágkeverék felületét, hogy a spórákat megnedvesítse és a helyén tartsa.
- Fedje le a tartályt műanyaggal, és helyezze egy egy-két centiméternyi vízzel töltött tálcába. Helyezze meleg helyre, közvetett napfénnyel.
- Folyamatosan cserélje a vizet a tálcában, amíg nem látja a növekedés jeleit. Ez 6-12 hétig is eltarthat, ezért legyen türelmes, és ne hagyja, hogy a talaj kiszáradjon.
- Az első dolog, amit látni fog, kis szív alakú hajtások lesznek, amelyeket prothallinak neveznek. Ezeket óvatosan ki lehet emelni a konténerből, és át lehet helyezni a nedves, steril páfránypáfrány-cserépkeverékkel töltött egyedi cserepekbe. Hagyja az átültetett növényeket fedetlenül, de tartsa őket nedvesen.
- Mihelyt a prothalliak elkezdenek háncsokat fejleszteni, lassan megkeményedhetnek és átültethetők a szabadba.
Páfrányok szaporítása sztolonokból
A páfrányok szaporításának másik módja a sztolonok – a páfrányból kinövő hosszú, bolyhos, zsinórszerű struktúrák – ültetésével történik. Ezek a sztolonok vagy futók, és úgy szaporíthatod a páfrányokat, hogy a talajra rétegezed őket.
Tűzd a sztolonokat a közeli talajhoz egy U alakú tájképi kapoccsal vagy egy kis kővel. Tartsa nedvesen, és néhány héten belül a szárszálnak gyökeret kell eresztenie és új hajtásokat kell küldenie. Amikor ez megtörténik, vágja le a lopottat az anyanövényről. Ezt az új növényt most már ki lehet ásni és át lehet ültetni egy új helyre.
Páfrányok szaporítása osztással
Amikor a páfrányhajtások kezdenek kisebbek lenni, vagy ha egy csomóban csupasz közepet vesz észre, itt az ideje a páfrányok osztásának. Egyes páfrányok látható koronát képeznek, míg mások rostos gyökerekből álló szőnyegként nőnek. Az osztáshoz ássa ki az egész csomót, és vágjon hat hüvelykes négyzeteket a legerősebb növekedésből. Minden darabnak legalább egy növekvő csúcsnak kell lennie, ahol a hajtások kihajtanak. Ültesse át a darabokat ugyanolyan mélységbe, mint az eredeti növényt, majd alaposan öntözze be őket.
Páfrányok termesztése beltérben
A páfrányok szép szobanövények, de a lakások páratartalma gyakran túl alacsony ahhoz, hogy egyes páfrányok jól fejlődjenek. Ez különösen igaz télen, amikor be van kapcsolva a fűtés. A növények párologtatása segít javítani a páratartalom szintjét, ahogy az is, ha edényeiket kavicsokkal és éppen annyi vízzel teli tálcára helyezzük, hogy a páfránycserép aljáig érjen.
Az alacsony páratartalmat jobban viselik a következő páfrányok:
- Madárfészekpáfrány (Asplenium)
- Boston páfrány (Nephrolepis)
- Gombpáfrány (Pellaea)
- nyúllábpáfrány (Davallia)
- Páfránypáfrány (Cyrtomium)
- Sztaghornpáfrány (Platycerium)
- Kardpáfrány Páfrány (Polystichum munitum)
Gyakori problémák
A legtöbb páfránynak nincs komoly problémája, a csigákon kívül, amelyek a páfrányleveleken táplálkozhatnak. Küzdjünk ellenük kereskedelmi forgalomban kapható csigacsalival vagy a növények körüli talajra szórt diatómafölddel.
A túl sok napot kapó, vagy nem megfelelő talajban növő páfrányok gyengék lesznek, és nem fognak olyan erőteljesen terjedni.