Mi a rágalmazás?
A rágalmazás más néven szóbeli vagy szóbeli rágalmazás, a rágalmazás jogi kifejezés arra a cselekményre, amely egy személy jó hírnevét sérti azáltal, hogy egy vagy több másik embernek olyasmit mond, ami valótlan és káros az adott személyről. A rágalmazás per alapjául szolgálhat, és polgári jogi sérelemnek minősül (pl., deliktumnak minősül).
Főbb tudnivalók
- A rágalmazás egy másik személy vagy szervezet szóbeli rágalmazásának jogi kifejezése.
- A rágalmazás hasonló a becsületsértéshez, de a rágalmazás írásos formában jelenik meg.
- A rágalmazó állítás jellegétől függően, és attól függően, hogy valóban hamis állításról van-e szó, jogi következményekkel járhat a rágalmazó számára.
Hogyan működik a rágalmazás
A rágalmazás a rágalmazás szóbeli vagy szóbeli változatát jelenti. Rágalmazásról akkor van szó, ha valaki szavaival kárt okoz egy másik személy hírnevében vagy megélhetésében. A rágalmazás különbözik a becsületsértéstől (írásbeli vagy sugárzott rágalmazás). A rágalmazás ideiglenesebbnek tekinthető, mint a becsületsértés, mivel beszédről van szó, és nem írásos vagy közzétett formában történik. Bár a közvetítés jellemzően elhangzott szavakat foglal magában, rágalmazásnak minősül, mivel elméletileg ugyanúgy nagy közönséghez jut el, mint az írott szavak, így kevésbé ideiglenes.
A rágalmazás megvalósulásához az elhangzott állítást tényként kell feltüntetni, nem pedig véleményként. Ezenkívül a kijelentést harmadik személynek kell megtenni. Közszereplők esetében a rágalmazás bizonyítása azt is megköveteli, hogy a közszereplő bizonyítsa, hogy a kijelentés “rosszindulatúan” történt.”
Rágalmazás kontra rágalmazás
Tegyük fel, hogy írt egy blogkommentárt, amelyben azt állítja, hogy a szerzője méltatlanul elbocsátást kapott a hadseregtől. Ha az ebben a hozzászólásban megfogalmazott állítás hamis, akkor ez bizonyosan rágalmazásnak tűnik. Ha azonban az állítás igaz, akkor nem állítható, hogy rágalmazásról van szó.
Mégis, még ha az állítás hamis is, a blog tulajdonosát talán nem nagyon érdekli, hogy az emberek mit hisznek a hadseregből való kilépéséről. Ilyen esetben a közönségét is kevéssé érdekelheti, így a kijelentés potenciálisan nem rágalmazó.
Szigorúan jogi szempontból a rágalmazó megjegyzések nem minősülnek becsületsértésnek, kivéve, ha azokat megfelelően közzéteszik. Sajnálatos módon a rossz szándékú bloggerek számára a “közzétett” kifejezés az internetes kommunikációval összefüggésben jogilag azt jelenti, hogy csupán egyetlen személynek kell elolvasnia a szóban forgó sértő blogot.
Ezek következtében egy webmestert akkor is be lehet perelni a becsületsértésért, ha személyes blogján rontja valakinek a hírnevét, ha csak a legjobb haverja, egy kollégája vagy egy családtagja fogyasztja a rágalmazó szavakat.