Ha Ön a megnevezett kedvezményezett egy trösztben, nagyon zavaró lehet kitalálni, hogy jogosult-e valamit kapni a trösztből. Bár a bizalmi vagyont (például pénzt, részvényeket és ingatlanokat) az Ön javára tartják, jogilag valaki más – a vagyonkezelők – ellenőrzik azokat. A vagyonkezelők azok, akik a trösztvagyonnal kapcsolatos összes döntést meghozzák. Ez magában foglalhatja azt is, hogy Ön mikor és mennyit kap a vagyonkezelői vagyonból, és bizonyos esetekben azt is, hogy egyáltalán kap-e valamit. Az, hogy Ön mit kaphat a trösztből (és mikor), attól függ, hogy milyen típusú trösztről van szó.
Milyen típusú trösztök vannak?
A trösztöknek számos különböző típusa létezik, amelyek némelyike átfedi egymást, és attól függ, hogy hogyan és milyen céllal hozzák létre őket. A két fő gyakori trusttípus azonban a következő:
Puszta/abszolút trust
A vagyonkezelők egyszerűen a megnevezett kedvezményezettek számára tartják a vagyont, akik abszolút módon jogosultak a trustból származó összes tőkére és jövedelemre. A vagyonkezelők addig kezelik a vagyonkezelést, amíg a kedvezményezett nem válik jogosulttá a pénz átvételére, általában a 18. életévének betöltésekor, bár ez később is lehet, ha a vagyonkezelési szerződés más életkorról rendelkezik, például 21 évről.
A vagyonkezelőknek kevés beleszólásuk van abba, hogy kinek fizetik ki a vagyont, és a kedvezményezettek kategóriája általában rögzített. A kedvezményezettek kényszeríthetik a vagyonkezelőket, hogy a vagyontárgyakat átutalják nekik.
A trösztök gyakoriak a végrendeletekben, amikor egy személy a vagyont egyenesen a gyermekeknek akarja átadni, akik halála időpontjában még kiskorúak lehetnek.
Diszkrecionális tröszt
A vagyonkezelők több kedvezményezett számára tartják a vagyont, bár a kedvezményezettek egyike sem rendelkezik meghatározott érdekeltséggel a trösztben. Ők nem jogosultak arra, hogy a trösztből jogszerűen bármit is kapjanak. A vagyonkezelők hatalmas befolyással rendelkeznek a trösztvagyon felett, és végső soron ők dönthetik el, hogy ki, mikor és mennyit kap. A vagyonkezelőknek nem kell konkrét kedvezményezettnek semmit sem adniuk a trösztből.
Ezek a trösztök nagyon rugalmasak, és gyakoriak a végrendeletekben, különösen, ha sok pénzről vagy jelentős vagyontárgyakról, például földterületről van szó. Használhatók olyan családtagok támogatására, akiknek különböző szakaszokban pénzügyi segítségre lehet szükségük, vagy akiknek több segítségre lehet szükségük, mint másoknak. Olyan kedvezményezettek támogatására is felhasználhatók, akik nem képesek vagy nem elég felelősségteljesek ahhoz, hogy saját pénzügyeikről gondoskodjanak. Hasznos eszköz a hagyatéktervezésben. Mivel a kedvezményezettek egyikének sincs semmilyen garanciája arra, hogy bármit is kap a trösztből, az eszközök nem képezik a hagyatékuk részét halálukkor vagy válásuk esetén.
Hogyan igényelhet egy kedvezményezett pénzt egy csupasz/abszolút trösztből?
Ha egy csupasz tröszt kedvezményezettje elmúlt 18 éves, akkor egyszerűen kérheti a vagyonkezelőket, hogy fizessék ki neki a neki járó pénzt. Mindaddig, amíg nincs más kritérium, amelynek meg kell felelni, a vagyonkezelők nem utasíthatják el. Ha mégis megtagadják, akkor megszeghetik a bizalmat, és a kedvezményezett eltávolíttathatja őket mint vagyonkezelőket. Alternatív megoldásként, ha minden kedvezményezett felnőtt és egyetért, a vagyonkezelőt egyszerűen fel lehet számolni.
Ha egy kedvezményezett még nem jogosult az összes pénzre, akkor még mindig kérheti, hogy a vagyonkezelők fizessenek ki neki/gyámjának valamennyit, ha a pénzt az ő javukra kell fordítani, pl. iskolaköltséget fizetni, autót venni stb. A bizalom feltételeitől függően az elutasítás a bizalom megszegésének minősülhet, ha a vagyonkezelők a kérelem elutasításával nem a kedvezményezettek érdekében járnak el.
Hogyan igényelhet egy kedvezményezett pénzt egy diszkrecionális bizalomból?
A fentiek szerint a diszkrecionális bizalom kedvezményezettjének nincs rögzített érdeke a bizalomban vagy joga a bizalmi vagyon bármely részének átvételére. Van “reménye” arra, hogy pénzt kap, és joga van arra kérni a vagyonkezelőket, hogy az ő javukra gyakorolják mérlegelési jogkörüket. Csak korlátozott joguk van arra, hogy betekinthessenek a tröszt dokumentumaiba.
Végső soron, ha egy diszkrecionális kedvezményezett pénzt akar a trösztből, akkor azt a trusteesektől kell kérnie. A vagyonkezelők további információkat kérhetnek a kérés indokairól, esetleg ellenőrizhetik, hogy a pénzt a kívánságlevélben meghatározott célok valamelyikére kívánják-e fordítani (pl. egyetemi tandíj kifizetése, házvásárlás). A vagyonkezelőknek megfelelően meg kell vizsgálniuk egy kedvezményezett minden kérését, és a vagyonkezelőknek meg kell állapodniuk abban, hogy elfogadják vagy elutasítják-e azt. A vagyonkezelőknek jogukban áll elutasítani a kedvezményezett kérését, és döntésüket nem kell megindokolniuk, bár döntéseikről jegyzőkönyvet kell készíteniük, és megfelelő vagyonkezelői elszámolást kell vezetniük.
Ha azonban bizonyítható, hogy a vagyonkezelők nem megfelelően gyakorolták mérlegelési jogkörüket (pl. nem vettek figyelembe minden releváns információt), vagy nem járnak el pártatlanul mint vagyonkezelők, akkor a csalódott, mérlegelési jogkörrel rendelkező kedvezményezett követelést nyújthat be a vagyonkezelők eltávolítása érdekében.
A vagyonkezelői szerződések bonyolultak lehetnek, és a diszkrecionális kedvezményezettek számára nehéz lehet tudni, hogy mire jogosultak, és mit tehetnek, ha olyan vagyonkezelőkkel találják magukat szemben, akik megtagadják a velük való kommunikációt vagy megtagadják a felosztást. Nagy tapasztalattal rendelkezünk a vagyonkezelői ügyek kezelésében, mind a vagyonkezelők, mind a kedvezményezettek képviseletében eljárva, és képesek leszünk segíteni.