Kr

A kripton a legtöbb nemesgázhoz hasonlóan szagtalan, színtelen és inaktív. 1898-ban fedezte fel William Ramsey skót kémikus és segédje, Morris Travers. Ramsey már korábban is felfedezett nemesgázokat, hiszen ő fedezte fel a héliumot és az argont. Kialakított egy képet az azonos csoportban létező gázokról. A levegőből mint folyadékból mintát véve elkezdték elpárologtatni a gázokat. Miután a nitrogént és az oxigént rézzel és magnéziummal történő hevítéssel eltávolították, a visszamaradt gázokra nagyfeszültséget alkalmaztak, és olyan sárga és zöld színképet állítottak elő, amelyet korábban soha nem láttak. Az új gázt kriptonnak nevezték el, a görög “kryptos” szóból, ami azt jelenti, hogy “rejtett”. A kripton mint gáz 1960 és 1973 között tudományos hosszúságként használták, mivel a kripton-86 narancsvörös színképvonalának 1 650 763,73 hullámhosszaként határozták meg a métert. A kripton fő felhasználási területei a fényképészeti berendezésekben a világítás és a nagy teljesítményű lézerek. A 18. csoportba tartozik, mint nem fémes gáz, amely szagtalan és színtelen. Olvadáspontja -157°c, forráspontja -153°c.