Hol van a (hormonmentes) marhahús?

A múlt héten kezdtek érkezni a hírek arról, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között megállapodás született a marhahússal kapcsolatos, régóta húzódó vitáról. Úgy hallottuk, hogy az USA és az EU “elvi megállapodásra” jutott arról, hogy az USA garantáltan részesedhet az EU évi 45 000 tonnás, hormonmentes, kiváló minőségű marhahús importjára vonatkozó kvótájából.

Az EU és az USA hormonkezelt marhahús-vita háttere

Az USA és az EU között régóta tartó vita van a hormonkezelt hús betiltásáról szóló uniós döntés miatt. Ez a nézeteltérés számos vitarendezési eljáráshoz és a Kereskedelmi Világszervezettel folytatott vitához vezetett, és az USA vitatja az EU azon döntését, hogy betiltja a hormonkezelt húst annak ellenére, hogy elsöprő tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ez a termék a fogyasztók számára biztonságosan fogyasztható. Az EU jelenleg a legtöbb hús importját korlátozott mennyiségű, hormonok használata nélkül előállított marhahúsra korlátozza.

Az 1989-ben teljes mértékben bevezetett uniós tilalom hat olyan növekedésserkentő anyagra vonatkozik, amelyek használata és alkalmazása az USA-ban engedélyezett. A tilalom egy hormonra – 17β-ösztradiol – véglegesen vonatkozik, öt másik hormont pedig ideiglenesen tilt be. A tilalomra válaszul az USA megtorló vámokat vetett ki az EU-behozatalra, és 1996-ra mind az USA, mind az EU WTO-konzultációkat kért a vita megoldására. 1997 augusztusában a WTO vitarendezési bizottsága közzétette jelentését, amelyben egyetértett az USA-val abban, hogy a tilalom sérti a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi megállapodását, amelyet mind az EU-nak, mind az USA-nak be kell tartania. A WTO fellebbviteli szerve később megerősítette, hogy a tilalom sérti az EU kötelezettségeit, de lehetőséget adott az EU-nak arra, hogy kockázatértékelést végezzen a hormonkezelt húsról. Ezt a döntést követően az EU számos kutatást rendelt meg, amelyeket a tilalom indoklásaként használt fel, azt állítva, hogy alapos kockázatértékelést végzett a kérdésben. Az amerikai kereskedelmi és állat-egészségügyi tisztviselők azonban elutasították a tanulmányokat, megjegyezve, hogy a bemutatott bizonyítékok nem bizonyítják, hogy a hormonkezelt hús fogyasztása kockázatot jelentene a fogyasztókra nézve. Továbbá az USA szerint az EU figyelmen kívül hagyott számos olyan tudományos tanulmányt, amelyek bizonyították a hormonkezelt hús fogyasztásának biztonságosságát.

Az EU arra hivatkozva, hogy teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségeit, 2005-ben új WTO vitarendezési eljárást kezdeményezett az USA és Kanada ellen. A WTO egyik panelje 2008-ban mindhárom felet hibáztatta a vita különböző szempontjai miatt. A WTO-panel megállapította, hogy az EU továbbra sem nyújtott be elegendő tudományos bizonyítékot a tilalom indoklásához, míg az USA és Kanada eljárási szabálysértéseket követett el a bevezetett kereskedelmi szankciók fenntartása során. A fellebbviteli testület végül vegyes döntést hozott. Engedélyezte az USA és Kanada további megtorló intézkedéseit, de a tilalom fenntartását is engedélyezte. 2009 májusában az Egyesült Államok és az EU egyetértési megállapodást írt alá a vita rendezéséről. Az egyetértési megállapodás új vámkontingenst hozott létre az amerikai hormonmentes, kiváló minőségű marhahúsra vonatkozóan. Cserébe az USA nem emeli az USA-ba irányuló kiválasztott uniós exportra kivetett vámokat, és végül eltörli az összes megtorló vámot.

A jelenlegi helyzet

Az USA elsősorban két vámkontingens keretében exportál marhahúst az EU-ba: a kiváló minőségű marhahús-kontingens és a Hilton-kontingens keretében. Az EU-ba irányuló amerikai marhahúsexportot a nem hormonkezelt szarvasmarhák program keretében kell igazolni. Bár az egyik vámkontingens címe a termék, mindkét vámkontingens a kiváló minőségű, gabonatáplált marhahúsra vonatkozik.

A marhahúsra vonatkozó 0 százalékos vámtétellel a HQB-kontingens az előnyösebb a két kontingens közül az amerikai export számára. Jellemzően az amerikai marhahús a Hilton-kontingens keretében érkezik az EU-ba, végső megoldásként, amikor a HQB-kontingens kimerül, és az amerikai marhahúsra szükség van az EU-ban. A legtöbb darabolt hús esetében a kvótán kívüli vámtétel az importőrök számára költségtakarékos, és figyelembe véve az állatok uniós követelményeknek megfelelő előállításának magasabb költségeit, az amerikai marhahús behozatala az uniós végfelhasználók számára veszteséges lenne.

Az EU marhahúspiacát általában minőség szerint lehet szegmentálni; a magasabb minőségű marhahús piacát (gondoljunk a steakekre), amelyet általában húsmarhákból szereznek be, és az alacsonyabb minőségű marhahús piacát, amelyet nagyrészt a tejelő szarvasmarhák selejtezéséből és a feldolgozó ágazatnak szánt alacsonyabb minőségű brazil importból látnak el. A kiváló minőségű marhahús iránti kereslet növekedett, részben az élelmiszer-szolgáltatási ágazat erős keresletének köszönhetően, különösen Németországban és Olaszországban. E kereslet egy részét az Argentínából, Uruguayból, Ausztráliából és az USA-ból származó kiváló minőségű marhahús behozatala fedezi, de a behozatalt a HQB-kontingens és a Hilton-kontingens korlátozza.

A HQB-kontingens megnyitásával az USA-ban nőtt az EU-ba irányuló behozatal. Ez 2015-ben érte el a csúcsot 272 millió dollárral, és azóta minden egyes évben csökkent, a legélesebb, 23 százalékos csökkenés 2016-ban volt. Az amerikai behozatal 13 százalékos növekedése 2015-ben ellentétben állt a többi vezető országból származó csökkenő behozatallal. A másik oldalon, miközben az amerikai behozatal 2016-ban csökkent, az Argentínából és Uruguayból származó behozatal nőtt, Argentínában pedig 2018-ig minden évben nagyobb növekedést tapasztaltak.

Míg ezek a teljes behozatali számok, szemben a csak a HQB-kontingens szerinti behozatallal, az adatok tükrözik az amerikai marhahúsexportban érintettektől származó általános történetet: A kvóta hatálya alá tartozó amerikai terméket kiszorítják ezek a más országok. Mivel Argentína és Uruguay növekedése az amerikai beszállítók rovására megy, egyes becslések szerint az USA piaci részesedése a kontingensből kevesebb mint 30 százalék. A HQB-kontingens emellett egy nagyon versenyképes kontingens, ami súlyosbította az amerikai piaci részesedés csökkenését a kontingens keretében.

A HQB TRQ negyedéves elosztási rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy negyedévente egyszer nyílik meg. Ha a negyedéves allokáció betelt, az importőröknek más kontingens keretében vagy belföldön kell biztosítaniuk a terméket a következő negyedéves allokáció megnyitásáig. A 0 százalékos vámnak és a kiváló minőségű marhahús iránti növekvő uniós keresletnek köszönhetően a HQB TRQ negyedévente egyre rövidebb idő alatt töltődik fel (példák itt, itt, itt, itt és itt). Most a negyedéves allokáció néhány héten belül betelik, ami mind az Egyesült Államokban, mind az EU-ban hatalmas logisztikai kihívások elé állítja az ellátási láncot.

Brazília messze a legnagyobb marhahúsexportőr az EU-ba, különösen a mennyiséget tekintve. Brazília EU-ba irányuló exportjának nagy részét a feldolgozásra használt, alacsonyabb minőségű marhahús teszi ki. Ezzel szemben az Egyesült Államok, Argentína és Uruguay EU-ba irányuló exportja többnyire jó minőségű és nagy értékű darabolt marhahús, ami az országok közötti piaci részesedésbeli különbségekhez vezet, ha az értékalapú és a mennyiségi alapon történő behozatalt hasonlítjuk össze.

A 3. ábra az EU importját mutatja mind érték, mind mennyiség szerint. Látható a markáns különbség Brazília piaci részesedése között, amely a piaci részesedés 42 százalékát teszi ki volumen szerint, de csak 31 százalékát érték szerint. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a brazil import nagyobb része a gyengébb minőségű és olcsóbb marhahúsra irányul, szemben a más országokból a kvóta keretében érkező, nagy értékű darabolt marhahússal. Ezzel szemben az Egyesült Államokban fordított a kapcsolat: a behozatal 9 százaléka értékben, de csak 6 százaléka mennyiségben származik belőle. A többi ország hasonló tendenciát mutat, a legjelentősebb Argentína, amely a behozatal 19 százalékát képviseli mennyiségben, de 23 százalékát értékben.

Következtetés

Ez a pont talán a legjobb, ha nem spekulálunk az “elvi megállapodás” konkrétumairól, mivel az még változhat. Végső soron az EU vonzó piacot jelent az amerikai marhahústermelők számára. A kiváló minőségű marhahús iránt nagy a kereslet, és mivel a kínálat korlátozott, az amerikai marhahústermelők valószínűleg profitálnának a vámmentes hozzáférés növeléséből.