Három évtizeddel a berlini fal leomlása után az egykori Nyugat- és Kelet-Németországban élők túlnyomórészt pozitív fejleménynek tartják országuk egyesülését – derül ki a Pew Research Center új felméréséből. A nagy többség mindkét területen azt mondja, hogy az 1989 óta Németországban kibontakozott változások jó hatással voltak az életszínvonalra, az egészségügyi ellátásra és a nemzeti büszkeségre, és a legtöbben javulást látnak olyan területeken is, mint a családi értékek, a szellemi értékek és a törvény és rend.
A németek személyes szinten is boldogabbak az életükkel – derül ki a felmérésből, amelyet 2019 tavaszán végeztek az 1990 előtti Német Szövetségi Köztársaságban (Nyugat-Németország) és a volt Német Demokratikus Köztársaságban (Kelet-Németország) élő felnőttek reprezentatív mintái körében. A többség mindkét területen most a 7-es vagy annál magasabb szintre helyezi magát az élettel való elégedettség 10 pontos “létráján”, ahol a 10 a lehető legjobb életet jelenti. Amikor a Pew Research Center 1991-ben és 2009-ben feltette az élettel való elégedettség kérdését, egyik területen sem több mint a fele helyezte magát ebbe a felső kategóriába. A növekedés különösen drámai volt az egykori Keleten, ahol az 1991-es mindössze 15%-ról idén 59%-ra, majdnem megnégyszereződött azoknak az aránya, akik 7-es vagy annál magasabbra értékelték az életüket.
A németek körében az elmúlt 30 év változásaival kapcsolatban széles körben elterjedt pozitív vélemények ellenére az egykori Nyugat és Kelet lakosainak megítélése még mindig jelentős eltéréseket mutat. Az alábbiakban néhány olyan területet tekintünk át, ahol ezek a különbségek a legkifejezettebbek.
1A volt nyugaton élők elégedettebbek az országukban ma zajló dolgokkal, beleértve a német demokrácia teljesítményét is, mint a volt keleten élők. A volt Nyugat-Németországban élő felnőttek közül tízből hatan (61%) elégedettek azzal, ahogyan Németországban mennek a dolgok, szemben az elégedetlenek 37%-ával. Az egykori Kelet-Németországban egyenletesebben oszlik meg a vélemény, ahol 50% elégedett és 47% elégedetlen.
A németországi demokrácia működésével kapcsolatban a volt Nyugaton élők kétharmada (66%) elégedett, míg a volt Keleten élők szűkebb, 55%-os többsége.
2
A volt Nyugaton élők több szempontból is optimistábbak a jövőt illetően, mint a volt Keleten élő társaik. A volt Nyugaton többen mondják, hogy optimisták, mint pesszimisták az oktatási rendszerrel (57% optimista vs. 41% pesszimista) és az ország politikai rendszerének működésével kapcsolatban (53% vs. 45%). A volt keleti országrészben az emberek mindkét területen inkább pesszimistábbak, mint optimistábbak.
A volt nyugati országrészben élők nagyobb valószínűséggel mondják azt is, hogy a mai gyerekek felnőve anyagilag jobban fognak járni, mint a szüleik (50% vs. 42%).
3Az EU-hoz való viszonyulás a volt nyugati országrészben pozitívabb, mint a volt keleti országrészben. A németek általában Európa Unió-pártiak, de az EU-ról kedvezően vélekedő felnőttek aránya magasabb a volt nyugaton, mint a volt keleten (72% vs. 59%). Hasonlóképpen, a volt nyugaton élők háromnegyede szerint Németország EU-tagsága jó dolog, míg a volt keleten élők 62%-a.
4
A volt keleten élők kétszer olyan valószínűséggel vannak kedvező véleménnyel az ország jobboldali populista pártjáról, az Alternatíva Németországért (AfD) pártról, mint a volt nyugaton élők. Bár országos népszerűsége továbbra is viszonylag alacsony, az AfD az utóbbi időben választási nyereséget ért el, különösen a volt keleti országrészben. A Pew Research Center új felmérésében a keleti felnőttek 24%-a fejezi ki kedvező véleményét az AfD-ről, szemben a volt nyugati országrészben élők 12%-ával.
A két fő németországi centrista párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) megítélése nagyjából azonos a volt Nyugat- és Kelet-Németországban. A volt nyugati és keleti felnőttek körében egyaránt 45%-nak van kedvező véleménye a CDU-ról, míg az SPD-ről 42%-nak van kedvező véleménye.
A volt nyugat-németországi felnőttek mintegy kétharmada (66%) kedvezően vélekedik a Szövetség 90 / A Zöldek pártról, míg a volt keleti országrészben ez az arány 51%. Eközben a volt keleti országrészben élők nagyobb valószínűséggel (44% vs. 36%) vélekednek kedvezően A Baloldal pártról, a kommunista párt utódjáról a volt Német Demokratikus Köztársaságban, mint a volt nyugati országrészben élők (44% vs. 36%). A volt Nyugat-Németországban élők nagyobb valószínűséggel nem mondanak véleményt A Baloldalról, mint a volt Keleten élők.
5
A volt Kelet-Németországban élők negatívabban viszonyulnak bizonyos kisebbségi csoportokhoz, mint a volt Nyugaton élők. A többség mindkét területen kedvezően látja a muszlimokat és a zsidókat, de az egykori Keleten élők 14 százalékponttal nagyobb valószínűséggel vélekednek kedvezőtlenül a muszlimokról (36% vs. 22%), mint nyugati társaik (36% vs. 22%), és körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel vélekednek kedvezőtlenül a zsidókról (12% vs. 5%).
Egy másik kisebbségi csoport – a romák – megítélése mindkét területen határozottan negatívabb, de az egykori keleten élők ismét nagyobb valószínűséggel fejezik ki kedvezőtlen véleményüket, mint az egykori nyugaton élők (48% vs. 35%).
Hosszú távon mindkét területen történt néhány figyelemre méltó változás a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos nézetekben. 1991-ben például a volt Nyugat-Németországban élők körülbelül egynegyede (27%) fejezte ki kedvezőtlen véleményét a zsidókkal szemben – körülbelül kétszer annyian, mint a volt Kelet-Németországban (12%). Azóta a zsidókkal kapcsolatos nézetek mindkét területen sokkal kedvezőbbé váltak – különösen a volt Nyugat-Németországban, ahol ma már tízből kilenc ember (88%) kedvezően vélekedik, szemben az 1991-es körülbelül felével (51%).
6
A vallás fontosabb a volt Nyugaton élők számára, mint a volt Keleten élők számára. A volt Nyugat-Németországban élő felnőttek közül tízből hatan mondják, hogy a vallás nagyon vagy valamennyire fontos az életükben, míg a volt Kelet-Németországban élők azonos arányban mondják, hogy a vallás nem túl vagy egyáltalán nem fontos. Ebbe beletartozik a volt keleti országrészben élők 45%-a, akik szerint a vallás egyáltalán nem fontos az életükben.
A volt nyugati országrészben a felnőttek többsége (56%) egyetért azzal az állítással, hogy “Isten fontos szerepet játszik az életemben”, míg a volt keleti országrészben élők közel háromnegyede (72%) nem ért egyet ezzel az állítással.
Míg mindkét területen az emberek kevesebb mint fele ért egyet azzal az állítással, hogy “Az ima fontos szerepet játszik a mindennapi életemben”, az egykori Nyugaton élők nagyobb valószínűséggel értenek egyet vele, mint az egykori Keleten élők (42% vs. 25%).
Lásd a teljes topline eredményeket és módszertant.
Korrekció (2019. november 5.): A bejegyzés egy korábbi verziója rosszul jellemezte a különbségeket a volt Nyugat- és Kelet-Németországban élők hozzáállásában a következő generáció pénzügyi kilátásaival kapcsolatban.