A vetélés és a terhesség

A terhesség elvesztése szívszorító esemény, de nagyon, nagyon gyakori. Itt a vetéléssel kapcsolatos kérdéseire kaphat választ.

Mi a vetélés?

A vetélés – az orvosi szakzsargonban spontán vetélésnek nevezik – a terhesség váratlan befejezése a terhesség 20. hete előtt. A vetélés során az embrió vagy magzat spontán kilökődik a méhből, de a külvilágban még nem tud élni.

A 20. hét után a magzat elvesztését vetélés helyett halvaszületésnek nevezik.

Az, hogy gyakran a terhesség korai szakaszában következik be, nem jelenti azt, hogy a vetélés nem fájdalmas a várandós szülők számára. Amit fontos megjegyezni: A vetélés nem a te hibád. És bár sok szülő nem beszél nyíltan a vetélésről, tudd, hogy sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnád. Olvasson tovább, hogy többet tudjon meg az okokról és típusairól, valamint a kockázati tényezőkről.

Mi történik, ha vetélése van?

A vetélés során az embrió vagy magzat spontán kilökődik a méhéből, mielőtt Ön 20 hetes terhes lenne. Olyan tünetei lesznek, mint az erős vérzés és a hasi görcsök, néha néhány napig vagy hosszabb ideig.

Melyek a vetélés jelei és tünetei?

A vetélés tünetei nőnként eltérőek lehetnek, sőt teljesen eltérőek lehetnek, ha egy nőnek idővel több vetélése is van. De a leggyakoribb jelek közé tartoznak:

• Görcs vagy fájdalom a hát alsó részén vagy a hasban
• Elég erős vérzés, esetleg rögökkel vagy szövetekkel, amely hasonlít a menstruációhoz
• Három napnál tovább tartó könnyebb vérzés
• A korábban tapasztalt terhességi jelek eltűnése, mint például a hányinger és a mell érzékenysége

Ne feledje, a rövid, enyhe vérzés általában teljesen normális – és nincs ok azonnali aggodalomra. Ha azonban óránként egy betétnél több folyik, vagy a vérzés három napnál tovább tart, azonnal jelentkezzen be az egészségügyi szolgáltatójánál.

Mi okozza a vetélést?

A vetélést nem a mérsékelt testmozgás, az esések, a szex, a munkahelyi stressz, a házastárssal való veszekedés vagy a reggeli rosszullét okozza. A vetélés inkább egyszerűen a biológia módja arra, hogy véget vessen egy nem jól alakuló terhességnek.

Az embrió vagy magzat elvesztését és a méhből való kilökődését számos tényező okozhatja, a növekvő baba genetikai hibáitól kezdve az anya szervezetének immunreakcióiig. Valójában a korai vetélések mintegy fele rendellenes kromoszómákhoz köthető.

A vetélés okát gyakran egyáltalán nem lehet pontosan meghatározni. És szinte minden esetben az anya semmi olyat nem tett rosszul, ami a vetélést okozta, vagy amit másképp tehetett volna a vetélés megelőzése érdekében.

Milyen gyakoriak a vetélések?

Sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: A kutatók becslése szerint a terhességek körülbelül 10-20 százaléka végződik vetéléssel. De még ez a szám is alulbecsült lehet, mivel sok vetélés olyan korán következik be, hogy észrevétlen marad, és helyette normális menstruációnak tévesztik össze.

Még ha nem is hallottál arról, hogy a családodban vagy a baráti körödben bárkinek is volt vetélése, valószínű, hogy valaki a szűk környezetedből már átesett rajta. Ha tehát vetélést tapasztalsz, tudd, hogy biztosan nem vagy egyedül.

Ha hallottad is néhány embertől, hogy úgy tűnik, a vetélések manapság gyakoribbak, mint a múltban, valójában mindig is gyakoriak voltak – csak mostanában talán gyakrabban fedezik fel őket a megfizethető, korai otthoni terhességi tesztek megjelenése miatt.

Mikor következik be a legtöbb vetélés?

• A korai vetélések az első trimeszterben következnek be, és az összes vetélés 80 százalékát teszik ki. Ezek nagy része a terhesség első heteiben következik be, gyakran még azelőtt, hogy a nő egyáltalán tudná, hogy terhes. Az első trimeszterben sok minden történik a terhességében: Az embrió sejtjei osztódni kezdenek, hogy szerveket képezzenek, az embrió beágyazódik a méh oldalába, a méhlepénynek kapcsolatot kell teremtenie az Ön és a baba vérkeringése között, az immunrendszernek pedig hozzá kell szoknia az Önben lévő új magzathoz. Mindez azt jelenti, hogy rengeteg olyan lépés van, ami elromolhat, és vetéléshez vezethet.
• A késői vetélés sokkal ritkább, 1000 terhességből 6 esetben fordul elő, és az első trimeszter vége és a 20. hét között történik. Ezeket is nagyobb valószínűséggel okozzák méhlepény- vagy méhnyakproblémák, toxinoknak való kitettség vagy az anya egészségi állapota.

A terhesség elvesztésének típusai

A vetélésnek számos különböző típusa van, attól függően, hogy mikor és miért következik be. A leggyakoribbak közül néhány:

• Kémiai terhesség. Sok korai vetélés kémiai terhességnek nevezhető, ami azt jelenti, hogy egy petesejt megtermékenyült, de nem ült be a méhbe. Bár a kémiai terhesség a terhességi hormon hCG emelkedését okozza, ami pozitív terhességi tesztet eredményez, az ultrahang nem mutatna placentát vagy terhességi zacskót. Mivel azonban a kémiai terhesség olyan korán következik be, korai terhességi teszt nélkül általában észrevétlen marad az anya számára.
• Elrontott petesejt. A megtermékenyített petesejt, amely a méh falához tapad, és elkezdi kifejleszteni a méhlepényt (amely hCG-t termel), mielőtt megállna a növekedésben, az egy blighted ovum, vagy egy üres terhességi zsák, amely látható az ultrahangon.
• Fenyegető vetélés. Ha az egészségügyi szakember – a 20. hétig bármikor – arra gyanakszik, hogy az erős vérzés vetélés bekövetkezésének valószínűségére utal, fenyegető vetélést diagnosztizálhat. Ebben az esetben a vetélés valójában még nem következett be; a magzat szívverése még ultrahangvizsgálat során is hallható. Valójában a fenyegető vetéléssel küzdő nők több mint felének egészséges, teljes terhessége lesz, ha követi a kezelőorvos útmutatásait, aki pihenést vagy gyógyszeres kezelést javasolhat a vetélés megelőzésére.
• Elkerülhetetlen vetélés. Ha egy nő erősen vérzik, és a fizikális vizsgálat azt mutatja, hogy a méhnyak nyitva van, a vetélést “elkerülhetetlennek” nevezik. Ez azt jelenti, hogy már folyamatban van – a nyitott méhnyak miatt a szervezet természetes módon választja ki a terhesség szöveteit -, és sajnos nem lehet megállítani.
• Elvétett vetélés. Előfordul, hogy a nőknél vérzés nélküli vetélés következik be, ezt nevezzük elmaradt vetélésnek. Ezekben az esetekben a következő terhesgondozási időpontig nem tudja meg, hogy elvetélt, amikor az ultrahangvizsgálat nem talál magzati szívhangot.

A következő szövődmények ugyan technikailag nem számítanak vetélésnek, mégis terhességvesztésnek számítanak:

• Méhen kívüli terhesség. Méhen kívüli terhesség esetén az embrió beágyazódik, de nem a megfelelő helyre; általában a méh helyett a petevezetékbe vagy a méhnyakba telepszik be. A méhen kívüli terhesség okozta görcsök és vérzés hasonlóak a vetélés szokásos jeleihez, de még súlyosabb szövődményekhez vezethetnek, ha az embrió megreped, letörve a helytelenül beültetett területet. A méhen kívüli terhesség kizárása érdekében mindig vizsgáltassa ki a terhesség korai szakaszában jelentkező vérzést és görcsöket egy egészségügyi szakemberrel.
• Moláris terhesség. Amikor egy olyan petesejt, amelynek egyes részei – nevezetesen a genetikai anyaga – hiányoznak, spermiummal megtermékenyítve kerül a méhbe, cisztatömeggé kezdhet növekedni a méhben. Bár a sejtek soha nem kezdenek el magzattá fejlődni, a terhességi hormonok emelkedését okozhatják, ami miatt a nő rövid időre azt hiheti, hogy terhes, bár ezek a terhességek mindig vetéléssel végződnek.

Hogyan diagnosztizálják a vetélést?

Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, hívja fel kezelőorvosát. Ő kiértékeli a vérzést, majd esetleg megméri a hCG (hormon) szintjét, ellenőrzi, hogy a méhnyak nyitva van-e (a terhesség alatt zárva kell lennie), ultrahangvizsgálatot végez, hogy megnézze az egészséges terhességi zsákot és méhlepényt, és meghallgatja a magzat szívhangját. E vizsgálatok eredményei segítenek az egészségügyi szolgáltatójának megállapítani, hogy Ön elvetélt-e.

Ritkán előfordulhat, hogy a vetélést félrediagnosztizálják. Ha vérzik, és a kezelőorvosa nem talál magzati szívhangot – ami néha még egészséges terhesség esetén is trükkös lehet -, akkor van egy kis esély arra, hogy vetélést diagnosztizál, amikor az embrió még virágzik. Ha azonban eláll a vérzés, és továbbra is terhességi tünetei vannak, egy második ultrahangvizsgálat – ahol remélhetőleg hallható a szívverés – megerősítheti, hogy a baba még mindig jól fejlődik.

Mi történik vetélés után

Ha a méhnyak tágulni kezdett, de nincs vérzés vagy fájdalom, a kezelőorvosa inkompetens méhnyakot diagnosztizálhat, és cerclage-ot végezhet – azaz, a méhnyak összevarrását – a késői vetélés megelőzése érdekében.

Az elvetélt nők közül körülbelül háromból kettőnél teljes vetélés következik be. Más szóval a méh teljes tartalma, beleértve nemcsak a magzatot, hanem a méhlepényt és az összes felesleges méhnyálkahártyát is, magától, természetes úton távozik. Ez a folyamat akár két hétig is eltarthat.

A nők körülbelül egyharmadánál a terhesség egyes részei (amelyeket az egészségügyi szakemberek “visszamaradt fogamzási termékeknek” neveznek) a méhben maradnak. Ahhoz, hogy a szervezet felépüljön és újra normális menstruációs ciklusokba kezdjen, a méhet ki kell üríteni.

A kezelőorvosa valószínűleg azzal kezdi, hogy gyógyszert ír fel, amely segít a szervezetnek kiüríteni a méhet. Lehet, hogy ezt a gyógyszert többször is be kell vennie. Az esetek körülbelül 25 százalékában a gyógyszeres kezelés nem használ, és orvosának el kell végeznie egy műtétet, az úgynevezett tágítást és kürettálást, vagy D&C.

A vetélés után néhány extra óvintézkedést is meg kell tennie, például két hétig nem szabad semmit a hüvelybe helyezni a fertőzések megelőzése érdekében.

Rizikófaktorok

Noha a vetélés világszerte minden női populációban gyakori, van néhány tényező, amely növelheti a kockázatot:

• Életkor. Tanulmányok szerint az idősebb anyáknál nagyobb a vetélés valószínűsége – valószínűleg azért, mert petesejtjeik és partnerük spermiumai nagyobb valószínűséggel rendelkeznek rendellenes kromoszómákkal. A 40 éves kor után körülbelül minden harmadik terhesség vetéléssel végződik.
• Vitaminszint. Kutatók megállapították, hogy a D-vitamin és a B12-vitamin hiánya növelheti a nők vetélési kockázatát. Más vitaminok – például az A-vitamin – esetében éppen ellenkezőleg: a magas szintek veszélyesek lehetnek a terhesség alatt. A szülés előtti vitaminok szedése és az orvos által végzett vitaminszint-vizsgálat segíthet csökkenteni ezeket a kockázatokat. Megjegyzendő, hogy a szülés előtti vitaminokon kívül a legtöbb vizsgálat nem mutatta ki, hogy a vitaminpótlás egyáltalán befolyásolná a vetélés esélyét.
• Kezeletlen pajzsmirigy egyensúlyhiány. A pajzsmirigyhormonok az egész szervezetre hatással vannak, és megváltoztathatják más hormonok szintjét, beleértve azokat is, amelyek szerepet játszanak a terhességben. Mind a pajzsmirigy-alulműködést, mind a pajzsmirigy túlműködést összefüggésbe hozták a vetélés kockázatával. A legtöbb egészségügyi szolgáltató a terhesség alatt vizsgálja a nő pajzsmirigyszintjét, különösen, ha korábban már diagnosztizáltak pajzsmirigyproblémákat.
• Túlsúly vagy alulsúly. Az elhízott vagy 30-as vagy magasabb BMI-vel rendelkező nőknél jelentősen nagyobb a vetélés kockázata. Hasonlóképpen a 18 alatti BMI-vel rendelkező nőknél is nagyobb a vetélés valószínűsége.
• Dohányzás vagy alkoholfogyasztás. Mind a jelenlegi, mind a korábbi dohányosoknak megnövekedett a vetélés kockázata azokhoz képest, akik soha nem dohányoztak. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a fogantatás idején mind az anya, mind az apa által fogyasztott nagy mennyiségű alkohol növeli a vetélés esélyét. Ha terhes vagy próbál teherbe esni, akkor itt az ideje, hogy leszokjon a dohányzásról és visszaszorítsa az alkoholfogyasztást.
• Bizonyos nemi betegségek. A szexuális úton terjedő fertőzések, beleértve a szifiliszt és a vírusos hepatitisz egyes formáit, hajlamosabbá tehetik a nőt a vetélésre.
• Nagy méhmióma. Ezek a jóindulatú daganatok – amelyek az életkor előrehaladtával rendkívül gyakoriak a nőknél – terhességi komplikációkat okozhatnak, beleértve a megnövekedett vetélés kockázatát, ha különösen nagyok, a méh bizonyos területein helyezkednek el, vagy ha a terhességi hormonok hatására növekedni kezdenek.
• Krónikus betegségek. A vesebetegségben, autoimmun betegségekben, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) és cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél a szokásosnál nagyobb a vetélés kockázata. Ha Ön ezen betegségek valamelyikében szenved, terhessége magas kockázatúnak minősülhet, és a többi nőnél több találkozóra és ellenőrzésre lesz szüksége a betegség kezelése és a növekvő baba biztonsága érdekében.
• Gyógyszerek. Az orvosok azt javasolják, hogy a terhes nők kerüljenek számos vény nélkül kapható gyógyszert, beleértve a gyakori fájdalomcsillapítókat is a terhesség alatt. Ezek közül sok születési rendellenességet okoz, de néhányat vetéléssel is összefüggésbe hoztak.
• Környezeti mérgek és veszélyek. Az ólomnak, higanynak, szerves oldószereknek és ionizáló sugárzásnak való kitettségről megállapították, hogy növeli a vetélés kockázatát. Ezek a toxinok valószínűleg nem az Ön otthonában találhatók, de néha jelen vannak a mezőgazdasági vagy ipari gyártóüzemek munkahelyein. Bár a terhesség befolyásolásához szükséges szintek nagy valószínűséggel kedvezőtlen, észlelhető mellékhatásokat is okoznának, ha aggódik az expozíció miatt, beszéljen orvosával.
• A terhességek közötti időközök. Ha kevesebb mint hat hónappal az utolsó teljes terhesség után esik újra teherbe, az egy kicsit megnövelheti a vetélés kockázatát – bár a bizonyítékok vegyesek. Mivel ez a rövid időköz a terhességek között más komplikációkhoz vezethet, beleértve a koraszülést is, a legjobb, ha hosszabb időt adunk a méhnek a regenerálódásra.

Ne feledje persze, hogy a legtöbb ilyen kockázati tényező csak nagyon kis mértékben növeli a vetélés kockázatát – egy pohár bor, mielőtt megtudja, hogy terhes, vagy néhány napra kihagyja a terhesvitaminokat, nem olyan dolog, ami miatt aggódnia kellene. És sok olyan nőnek, akinek nincs ilyen kockázati tényezője, mégis van vetélése. Ne feledje azt sem, hogy sok hírhedt kockázati tényező valójában egyáltalán nincs összefüggésben a vetélés esélyével. Például, ha az édesanyádnak volt egy-két vetélése, az nem teszi valószínűbbé, hogy neked is lesz egy.)

A vetélés megelőzése

A legtöbb vetélés nem megelőzhető. Így hacsak az egészségügyi szolgáltatója nem diagnosztizált valamilyen konkrét kockázati tényezőt – például pajzsmirigy egyensúlyzavart vagy véralvadási rendellenességet -, akkor általában egyszerűen egészséges életmódot fog ajánlani, amely magában foglalja:

• Kontroll alatt tartani a krónikus betegségeket a fogantatás előtt
• A testsúlygyarapodás egészséges tartományban tartása
• Folsavat és más B-vitaminokat tartalmazó terhesvitamin szedése; kutatások kimutatták, hogy néhány nőnek folsav- vagy B12-vitamin-hiány miatt nehézségei vannak a fogantatással és/vagy a terhesség fenntartásával, ami megfelelő pótlással kezelhető
• Lépéseket tesz a fertőzések, például a nemi betegségek elkerülésére és kezelésére
• Távol tartja magát a cigarettától és az alkoholtól
• Kizárólag olyan gyógyszereket szed, amelyekre a kezelőorvosa zöld utat ad

Mi van, ha egynél több vetélésem volt?

Ha már két vagy három vetélésed volt, a szülész-nőgyógyászod valószínűleg kiterjedt vizsgálatokat fog végezni, hátha megtalálja az okot. Az esetek nagyjából felében az orvosod nem fog tudni egyetlen okot sem találni, ami miatt több vetélésed volt. Néha azonban felfedezhet egy kezeletlen egészségügyi problémát, például autoimmun betegséget – amikor az anya immunrendszere megtámadja az embriót -, pajzsmirigyproblémát, alakzavaros méhet vagy néhány nagyon ritka rendellenesség egyikét, amelyek miatt a szervezet elutasíthatja a terhességet.

Önt és partnerét is megvizsgálhatják véralvadási rendellenességekre; egyes nők olyan antitesteket termelnek, amelyek saját szöveteiket támadják, vérrögöket okozva, amelyek eltömíthetik a méhlepényt tápláló anyai ereket. Ultrahang-, MRI- vagy CT-vizsgálatot végezhetnek a méhén, a méh üregét hiszteroszkópiával vizsgálhatják, és magát a vetélt magzatot is megvizsgálhatják kromoszóma-rendellenességekre.

Ha kezelőorvosa pontosan megállapítja az említett okok valamelyikét, akkor kezelésekkel segíthet csökkenteni a jövőbeli vetélések esélyét, beleértve a méhnyak- vagy méhnyakproblémákat korrigáló műtéteket és a hormonális egyensúlyhiányt kezelő gyógyszereket.

A jó hír: A legtöbb nő, akinek volt már vetélése (akár egynél több is), végül egészséges terhességre számíthat, bár előfordulhat, hogy a jövőbeni terhességeket másképp kell kezelnie. Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) szerint még két vagy több egymást követő veszteség után is a nők mintegy 65 százaléka kihordja a következő terhességét.

Veszteséget támogató források

Függetlenül attól, hogy ez az első vagy az ötödik, a vetélés után fontos, hogy gondoskodjon a testéről és a lelkéről egyaránt. A vetélés után keresse fel egészségügyi szolgáltatóját, és hagyjon időt magának a gyászra. Aztán amikor készen állsz, keress valakit, akivel beszélhetsz, legyen az egy támogató csoport vagy egy barát, aki már átesett ugyanezen. Az is segíthet, ha nyíltan megosztja érzéseit a partnerével. Ne feledje: ezt együtt élik meg.