ADVERTIZENCIÁK:
A főbb faji csoportok népessége Indiában!
A mai népességünk különböző faji csoportokhoz tartozó emberek konglomerátuma, különböző etnikai háttérrel.
Image Courtesy : 3.bp.blogspot.com/-LICrycI8rrE/UgaKiYMgdzI/genetics_India.jpg
ADVERTISEMENTS:
Ezek az emberek a világ különböző részeiről, különböző időpontokban, különböző szárazföldi és vízi útvonalakon érkeztek Indiába.
Tény, hogy India ősidők óta a különböző fajok és törzsek olvasztótégelye. A világ majdnem minden jelentősebb faját látni Indiában, aminek eredményeképpen az országról azt mondják, hogy változatos és sokszínű etnikai összetételű. Az ország mai lakossága főként a következő faji csoportokból származik:
A négerek:
Hutton szerint India legkorábbi lakói a negritó fajhoz tartozó emberek voltak. S.K. Chatterjee és S.M. Katre azt a nézetet fogalmazták meg, hogy a negritó népek Afrikából vándoroltak Indiába, és nyelvüket India földjén honosították meg. A.C. Haddon úgy véli, hogy negritó vonásokkal különösen az Andamán-szigeteki lakosok és valószínűleg a Nilgiri hegyek uraljai, a Kochi Kadorjai, a Palni hegyek Pullayaijai stb. között találkozhatunk.
MEGJEGYZÉSEK:
Mellett néhány törzs, mint az Angami Nagák északkeleten és a Badgisok a Rajmahal hegyekben Jharkhandban, stb. a Negritóra emlékeztető fizikai vonásokkal rendelkeznek. A negrito fajra jellemző az alacsony termet, a sötét csokoládébarna bőr, a gyapjas haj, a gömbölyded homlok, a széles, lapos orr és az enyhén kiálló állkapocs.
A proto-Ausztraloidok:
Hutton azon a véleményen van, hogy a proto-Ausztraloidok a kelet-mediterrán térségből (Palesztina) érkeztek Indiába. Nem sokkal a negritók után érkeztek. Ma Közép- és Dél-India számos elszigetelt és félig elszigetelt részén ők alkotják a népesség nagy részét.
A veddák, malavedák, irulák és sholagák a protoausztraloidák igazi képviselői. A közép-indiai felföldön élő bhilek, kolok, badagák, korvák, kharvarok, mundák, bhumdzsik és malpaharik, valamint a dél-indiai csencsuk, kurumbák, malájok és jeruvák mind Proto-Ausztraloidoknak tekinthetők.
Egyes antropológusok úgy vélik, hogy a Proto-Ausztraloidok támogatták a mediterránokat az Indus-völgyi civilizáció felépítésében. Indiába érkezésükkor a Proto-Ausztraloidok kiszorították, szorongatták, kiszorították és kiszorították a negritókat, és arra kényszerítették őket, hogy nehezebben megközelíthető, távoli és kevésbé vendégszerető területekre költözzenek, ahol még ma is megtalálhatók.
ADVERTIZÁCIÓK:
A folyamat során a két faj némi keveredés történt, délen talán nagyobb mértékben, mint északon. Fizikai megjelenésüket tekintve az ős-ausztraloidák többé-kevésbé hasonlítanak a negritókra, azzal a fő kivétellel, hogy nincs gyapjas hajuk, mint a negritóknak. Egyéb fizikai jellemzőik a gömbölyded homlok, a széles, lapos orr és az enyhén kiálló állkapocs.
A mongoloid:
Risley szerint “India északi és keleti határán a Föld nagy mongoloid vidékével vonul”. Az antropológusok többsége úgy véli, hogy Kína a mongoloid faj őshazája, ahonnan dél felé a Maláj-félszigetre és Indonéziába szorultak.
Az északi vagy keleti hegységekben lévő hágókon keresztül jutottak be Indiába. Hutton azon a véleményen van, hogy Burma (Mianmar) nagy része mindenesetre elsősorban mongoloid, és minden nem mongoloid migrációs áramlat, amely Mianmaron keresztül elérhette Indiát, hatalmas mennyiségű mongol vért szívott magába.
Az Óceániából Tamil Nadu és Kerala felé irányuló mongoloid melanéziai behatolásra is van némi bizonyíték, és valószínűleg ez magyarázza az ezen államok népei között időnként észlelt mongoloid elemet. Jelenleg nagy területeket foglalnak el Ladakhban, Szikkimben, Arunachal Pradeshben és Kelet-India néhány más részén.
ADVERTÍZIÓK:
A mongoloid faj néhány alapvető fizikai jellemzője a kerek és széles fej, az arc nagyon magas arccsontokkal és hosszú, lapos orral, kevés vagy egyáltalán nincs szőr az arcon és a testen. A Garo, Khasi, Jaintia, Lipchas, Chakmas, Murmis, Naga és Daffla törzsek a mongoloid fajhoz tartoznak.
Az indiai mongoloid faji állomány két alcsoportra osztható a következőképpen:
(i) paleo-mongoloidok (ii) tibeto-mongoloidok.
(i) A paleo-mongoloidok széles fejű és hosszú fejű altípusokra oszthatók tovább. Főleg a Himalája peremvidékén, Assamban és a mianmari határ mentén telepedtek le.
ADVERTIZENCIÁK:
(ii) A tibeto-mongoloidok nevüknek megfelelően Tibetből származnak. Főként Bhutánban és Szikkimben, valamint a Himalája északnyugati és transzhimalájai régióiban élnek.
A mediterránok:
A mediterrán faji állomány a Földközi-tenger keleti térségéből vagy Délnyugat-Ázsiából érkezett Indiába. Úgy vélik, hogy a Kr. e. harmadik és a második évezredben vándoroltak be. Ez a faj nagyban hozzájárult India népeinek fizikai összetételéhez és kultúrájához is.
Az osztrák-ázsiai nyelvek korábbi formáit hozták magukkal, és úgy vélik, hogy ők a hinduizmus legkorábbi formájának hordozói Indiába. A paleo-mediterránokat tartják az összes mediterrán faj közül az első és legősibb Indiába érkezettnek.
Fizikai jellemzőik közé tartozik a közepes termet, a sötét bőr és a hosszú fej. Minden valószínűség szerint először Északnyugat-Indiában telepedtek le, és ott kezdtek el földműveléssel foglalkozni. A későbbi bevándorlók azonban Közép- és Dél-Indiába szorították őket.
ADVERTISZTRÁCIÓK:
Ma a paleo-mediterrán törzs alkotja Dél-India lakosságának nagy részét és Észak-India lakosságának jelentős részét. A mediterránok voltak az Indus-völgyi civilizáció fő építészei, amint az Mohanjo Daro és Harappa ásatásaiból kiderül.
A dravidák:
Risley-t idézve: “A dravida faj, az indiai típusok legprimitívebbike, India legrégebbi geológiai képződményét foglalja el, az erdőkkel borított hegyvonulatok, teraszos fennsíkok és hullámos síkságok vegyesét, amely nagyjából a Vindhyáktól a Comorin-fokig (Kanniyakumari) húzódik. A félszigeti terület keleti és nyugati részén a dravidák területe egybeesik a Ghatokkal; míg északabbra az egyik oldalon az Aravaliszokig, a másikon a Rajmahal-hegyekig terjed. Ahol az eredeti jellegzetességeket az indo-árja vagy mongoloid népekkel való érintkezés nem változtatta meg, ott a típus feltűnően egységes és jellegzetes.”
Brachycephalok:
Az indiai fajok brrachycephal csoportjait széles fej jellemzi. A coorgik és a parszik a brachycephalok képviselői Indiában. Ezeket a fajokat három fő csoportra osztják. Három különböző útvonalon jutottak be Indiába:
(j) alpinoidák, (ii) dináriák és (iii) armenoidák.
ADVERTISZTÁK:
(i) alpinoidák:
Az alpinoidák Indiába a Beludzsisztán, Szind, Kathiawar, Gujarat, Maharashtra, Karnataka és Tamil Nadu érintésével vezető úton érkeztek.
(ii) Dináriák:
A dináriák a Gangesz völgyét és annak deltáját követve jutottak be Indiába.
(iii) Armenoidák:
Chitral, Gilgit, Kasmír és Nepál képezte a harmadik útvonalat, amelyen a Brachycephal fajcsoportba tartozó Armenoidák Indiába jutottak.
A nordikusok:
A skandinávok alkotják az Indiába irányuló migráció utolsó hullámát. Árja nyelvet beszéltek, és valamikor az i. e. második évezredben vándoroltak Indiába.
ADVERTISZTÁK:
Ezek az emberek fő koncentrációja az ország északnyugati részén található.
ADVERTISZTÁK:
Pandzsáb, Haryana és Radzsasztánban uralkodó típus. Észak-India felső kasztjai között vannak leginkább képviselve, különösen Pandzsábban. E faj fő jellemzői a hosszú fej, a világos arcszín, a jól fejlett orr és a jól megtermett, erős test.