LeBron, Wade, Bosh. Három név, amely South Beachen kívül mindenhol félelmet keltett az NBA játékosok, általános menedzserek és szurkolók szívében. A “The Decision” óta, amikor LeBron James csatlakozott Dwyane Wade-hez és Chris Bosh-hoz, hogy megalakítsák a Miami Heat “Nagy Hármast”, a triót szinte biztosra vették, hogy több bajnoki címet fog nyerni.
Miután azonban két együtt töltött év után egyetlen bajnoki cím nélkül, valóban ez a trió az NBA történetének legdominánsabb Nagy Hármasa, akiket a Heatles-t vezető “szentháromságként” kellene ismerni? Vagy a triónak alig többnek kellene lennie, mint az alulteljesítő “Három Én Egóm”?
A következő diákon öt olyan jelenlegi “Nagy Hármast” fogok felsorolni, akik egyszerűen jobbak a Heat triójánál:
Kevin Durant, Russell Westbrook és James Harden talán nem egészen olyan neves, mint a Heat Nagy Hármasa, elsősorban azért, mert Harden még mindig a radar alatt repked, Westbrook inkább a szokatlan öltözködéséről válik ismertté, mint a kiemelkedő játékáról, és nos, mindhárman Oklahomában játszanak, és nem egy nagy médiapiacon.
Mindenesetre a Thunder triójának jobb jövője van, mint a Heat triójának, pont.
Sajnos a Heat triója egy 3 a 3 elleni meccsen nagyrészt Bosh méretének és posztjátékának köszönhetően legyőzheti a Thunder trióját, és igen, a Heat triója eddig több sikert tudhat maga mögött, mint a Thunderé, hiszen két konferenciabajnokságot is nyertek. Azonban úgy tűnik, hogy a Thunder Nagy Hármasa az, amely egy igazi NBA-dinasztia sarokköve lesz.
Az OKC Nagy Hármasa még több pontot és asszisztot is átlagolt meccsenként, annak ellenére, hogy valamivel kevesebb együttes játékidőt játszott meccsenként.
Míg a Miami Big Three együttes életkora 85 év, addig az OKC-é mindössze 68 év! Ha hozzávesszük, hogy a sztár erőcsatár és emberi légycsapó Serge “Air Congo” Ibaka is csak 22 éves, és szó szerint az OKC Nagy Hármasából hamarosan Nagy Négyes válhat, akkor láthatjuk, miért lehet az NBA a Thunderé a belátható jövőben.
Los Angeles Lakers: Kobe Bryant, Andrew Bynum és Pau Gasol
Az elmúlt öt szezonban a Lakers Nagy Hármasa, azaz Kobe Bryant, Andrew Bynum és Pau Gasol három konferenciabajnoki címet és két NBA-címet nyert.
A Heat Nagy Hármasa csak akkor tudja felülmúlni ezt a kiválóságot az első öt közös évükben, ha a következő négy NBA-címből hármat megnyernek, kezdve a favorit Thunderrel ebben a szezonban. Minden valószínűség szerint ez nem fog megtörténni, és a Heat Nagy Hármasa nem fog annyit elérni, mint Kobe, Drew és Pau az első öt együtt töltött évükben, pont.
Mi sokan azt fogják mondani, hogy bár a Lakers Nagy Hármasa biztosan többet ért el eddig, tény, hogy a Heat Nagy Hármasa jelenleg jobb, mint a kortalan Black Mamba, a fiatal Andrew the Giant és az öreg Pau. Én azonban nem értek egyet… határozottan…
Hiszem, hogy a Lakers volt a második legjobb csapat az idei rájátszásban, amikor kiestek, hogy megverték volna a Spurst, ha megússzák a Thundert, és hogy biztosan elverték volna a Boston ellen játszó Heat csapatát (a hiányzó és később gyengélkedő Bosh-sal).
A Lakers talán nem verte volna meg azt a Heat-csapatot, amelyet mindannyian látunk az idei NBA-döntőben, egy egészséges Bosh-sal, de ez nem az egyes csapatok Nagy Hármasának játékán múlt volna, pusztán a Lakers kispadjának borzalmas játékán, amely az egyik legrosszabb a ligában.
Ha az NBA rájátszása egy egyszerű 5 az 5 elleni, kispadok nélküli játék lenne, a Lakers könnyedén megnyerné a címet, nagyrészt a domináns Nagy Hármasuknak köszönhetően. A kispadok azonban engedélyezettek, és a Lakersnek esélye sem volt, pont.
Boston Celtics: Rajon Rondo, Kevin Garnett és Paul Pierce
Miami és Boston Nagy Hármasa egyenként két-két konferenciabajnokságot nyert. Azonban csak a Celtics Nagy Hármasa nyert NBA bajnoki címet.
Amíg a Miami Nagy Hármasa nem nyeri meg az első NBA bajnoki címét, addig egyszerűen nem érdemlik meg, hogy “jobb” Nagy Hármasnak nevezzük őket, mint a Celtics trióját. Valójában a Miaminak két bajnoki címet vagy legalább egy harmadik konferenciabajnoki címet kell nyernie egy NBA-cím mellé, hogy “jobbnak” lehessen tekinteni, mint a Rajon Rondo, Kevin Garnett és Paul Pierce alkotta dinamikus Celtics-triót.
Ami miatt a Boston triója nem csak azért jobb, mint a Heat triója, mert a Celtics triója tökéletesen összeillik. Egy labdakezelő és elosztó Rondo, egy szélső pontszerző Pierce és egy sokoldalúan tehetséges magasember Garnett személyében. A Boston Big Three-jának egyszerűen nincsenek olyan problémái, mint a Miaminak azzal, hogy két játékosuk közel azonos képességekkel rendelkezik.
Dwyane Wade egyszerűen egy kisebb, szegényebb LeBron James, pont. Ez az elsődleges oka annak, hogy én személy szerint azt szorgalmaztam, hogy a Heat a márciusi cserehatáridőben cserélje el Wade-et egy olyan játékoscsomagért, mint a sztárirányító Deron Williams, a fiatal tehetséges center Brook Lopez és a hárompontosok mesterlövésze, a dobóhátvéd Anthony Morrow.
Egyikük, Wade vagy James sem átlagon felüli hárompontos dobó, egyikük sem tekinthető centernek a szó bármelyik értelmében, és bár James megbízható labdakezelő és nagyszerű passzoló, mégsem igazi irányító a legkevésbé sem.
Minden olyan NBA-ügyvezetőnek, aki saját Big Three-t szeretne kialakítani, a Celtics trióját kellene használnia mintául, pont.
San Antonio Spurs: Tony Parker, Tim Duncan és Manu Ginobili
Tony Parker, Tim Duncan és Manu Ginobili együtt három konferencia- és három NBA-bajnoki címet szereztek. LeBron James, Dwyane Wade és Chris Bosh együttesen két konferencia-bajnoki címet és egyetlen NBA-címet sem szereztek. Őszintén szólva egy ilyen mondatot egy egyszerű “elég volt” mondattal lehetne követni.
A Kobe Bryant, Andrew Bynum és Pau Gasol alkotta Lakers Big Three talán a legtöbbet érte el a legkevesebb idő alatt: három konferenciabajnoki címet és két NBA-címet szereztek mindössze öt szezon alatt. A Celtics Nagy Hármasa lehet a tökéletes minta, amely alapján minden jövőbeli Nagy Hármasnak felépülnie kellene. A Thunder Big Three hamarosan vasököllel uralhatja az NBA-t. Azonban kétségtelenül a Spurs Nagy Hármasa az, amelyik a legtöbbet érte el!
Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Parker, Duncan és Ginobili a 2002-03-as szezonban először játszott együtt. Még abban az első szezonban megnyerték az első közös bajnoki címüket, és az elmúlt szezonban majdnem megnyerték a negyedik bajnoki címet csapattársként! Van mit mondani a tartós kiválóságról, az állandóságról és a hosszú élettartamról, és a Spurs nagy hármasa mindhárom kategóriában aranyat ér.
Chicago Bulls: Derrick Rose, Luol Deng és Joakim Noah
Derrick Rose, Luol Deng és Joakim Noah az elmúlt két szezonban a Bullsot a keleti konferencia legjobb mérlegére, és így a Miami Heatnél jobb mérlegre vezették.
A legutóbbi szezonban a Bulls az alapszakasz sorozatban megsemmisítette a Heatet, majd a konferencia döntő sorozatban is megsemmisítette a Heat. Az idei szezonban sokan a Bullsot favorizálták a keleti bajnokság és az NBA cím megnyerésére is, amíg Derrick Rose szezon végi sérülést nem szenvedett.
Igen, tudom, hogy Rose nem érdemelte meg az MVP-díjat az előző szezonban, és hogy LeBron Jamesnek inkább a negyedik zsinórban, mint a harmadik MVP-trófeáját kellett volna megnyernie ebben a szezonban. Igen, tudom, hogy a Bulls tavaly elszúrta a hazai pálya előnyét a Heat elleni vereséggel. És igen, tudom, hogy Rose-nak hosszú és fájdalmas felépülési folyamat vár rá, mire szupersztár irányítóként visszatérhet a formájába.
A tény azonban az, hogy a Bulls nagy hármasa a Celtics tervei szerint épül fel, egy remek labdakezelő és átütő irányítóval, egy szélső pontszerzővel és egy dinamikusan védekező magasemberrel. A chicagói Big Three ráadásul fiatalabb, mint a Miami triója, összesen nyolc évvel. Így nem lepődnék meg, ha a Bulls Big Three több konferencia-címmel és főleg NBA-gyűrűvel zárná a karrierjét, mint a Miami szupersztár triója.