Mi a zéróösszegű játék?
A zéróösszegű játék egy olyan helyzet, amelyben egy tranzakcióban a játékosok veszteségei keletkeznekÜzletek & Tranzakciók Források és útmutató az ügyletek és tranzakciók megértéséhez a befektetési banki, vállalatfejlesztési és a vállalatfinanszírozás más területein. Töltsön le sablonokat, olvasson példákat, és ismerje meg az ügyletek felépítését. Titoktartási megállapodások, részvényvásárlási megállapodások, eszközvásárlások és még több M&A források az ellenfél játékos nyereségének azonos mértékű növekedését eredményezik. Azért nevezik így, mert a nettó hatás a mindkét fél nyereségét és veszteségét követően egyenlő nullával.
A tőzsde zéróösszegű játék?
A befektetők együttes teljesítménye a tőzsdén egy indexhez képest zéróösszegű játék. Mivel egy index értéke magában foglalja az összes nyereséget és veszteséget, ezért definíció szerint zéróösszegű.
A piacot felülmúló teljesítményt tekintve például minden felülmúlás máshol alulteljesítést vagy veszteséget jelent.
A tőzsdei rendszer egészét azonban nem szabad zéróösszegű játéknak tekinteni, mert nem felel meg a versenyzőkkel folytatott játék kritériumainak. Csak az egyénnek a tőzsdeindexhez viszonyított teljesítménye számít játéknak.
Mi a nem zéróösszegű játék?
A nem zéróösszegű játék olyan helyzet, amelyben a játék kimenetele alapján a rendszer számára nettó haszon vagy nettó veszteség keletkezik.
Egy példa arra, amit nem zéróösszegű játéknak kell tekinteni, egy kereskedelmi hajó és egy kalózhajó közötti verseny, bár első pillantásra annak tűnik. Itt a kalózok győzelme a vagyon, az erőforrások és az emberek (valószínűleg fogolyként) nyereségét jelentené, míg a kereskedelmi hajó győzelme csak a kalózok kihívásának legyőzését jelentené. Itt a nyeremény és a veszteségek különbözősége mindkét vitázó fél számára nem minősíti az esetet a zéróösszegű játék példájának.
Egy másik példa lehet a pénzügyi piacokon, ahol a versengő cégek együttműködnek a piacuk teljes méretének bővítése érdekében. Egy iparági szintű szervezet létrehozása növelné az iparágba vetett bizalmat, és minden versenytárs számára nagyobb nyereséget eredményezne.
A nem zéróösszegű játékoknak nem kell nettó pozitív eredményt létrehozniuk – lehet negatív is. A fenti kalózos példában van olyan eset, amikor a kalózok nyernek, és ez nettó negatív az egész rendszer számára.
Eredet és jelentősége
A zéróösszegű koncepció abból az elképzelésből indult ki, hogy győzelmet csak az ellenfél elvesztésével lehet elérni. Az elképzelés valószínűleg a közgazdaságtan és a pénzügyek helytelen értelmezéséből született, ahol a versenyzőt fixnek és megváltoztathatatlannak tekintették. Ennélfogva nyereséget csak úgy lehetett elkönyvelni, ha biztosították a versenytársak elvesztését.
A közgazdaságtan modern felfogása azonban kiszélesíti a kört, és elmagyarázza, hogy nem minden verseny tartozik ebbe a kategóriába. Lehetséges, hogy minden érintett versenyző nyereményt könyvelhet el. Például a kereskedelem klasszikus (ricardiánus) elmélete szerint a kereskedelemben részt vevő minden fél hasznot húz belőle.
Kapcsolódó olvasmányok
A CFI kínálja a Pénzügyi modellezés & Értékelési elemző (FMVA)®FMVA® tanúsítástJoin 850,000+ diák, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az Amazon, a J.P. Morgan és a Ferrari 
tanúsítási program azoknak, akik a következő szintre szeretnék emelni karrierjüket. A folyamatos tanuláshoz és a karrierje előmozdításához a következő CFI-források hasznosak lesznek:
- Abszolút előnyAbszolút előnyA közgazdaságtanban az abszolút előny bármely gazdasági szereplő – akár egyén, akár csoport – azon képességére utal, hogy nagyobb mennyiséget tud előállítani
- Láthatatlan kézLáthatatlan kézA “láthatatlan kéz” fogalmát a skót felvilágosodás gondolkodója, Adam Smith találta ki. A láthatatlan piaci erőre utal
- Normatív közgazdaságtanNormatív közgazdaságtanA normatív közgazdaságtan egy olyan irányzat, amely szerint a közgazdaságtannak mint tantárgynak értékítéleteket, ítéleteket és véleményeket kell átadnia
- PiacgazdaságPiacgazdaságPiacgazdaság alatt olyan rendszert értünk, amelyben az áruk és szolgáltatások termelését a változó vágyak és képességek
szerint határozzák meg.