Your Guide to Diamonds, Rocks, and Minerals

Studying rocks and minerals can help you learn about Earth. Egy kőzet két vagy több ásványból áll. Egy ásvány tartalmazhat csak egy kémiai elemet vagy több elemet is. A tudósok becslése szerint a Földön körülbelül 4000 különböző ásvány található. A gyémánt a Föld legkeményebb ásványa. A gyémánt olyan kemény, hogy egy gyémántot egy másik gyémánttal lehet vágni.

Kőzetek

A kőzetek három különböző csoportra oszlanak aszerint, hogyan keletkeznek. A három különböző kőzettípus az üledékes, a vulkáni és a metamorf kőzet. Az üledékes kőzetek gyakran vízben alakulnak ki, ahogy az üledékrétegek idővel felhalmozódnak. Az üledékes kőzetek közé tartozik a homokkő, a tűzkő és a kréta. A vulkáni kőzetek magma lehűlésével, majd megszilárdulásával jönnek létre. Az ágneses kőzetek közé tartozik a bazalt, a gránit, az obszidián és a habkő. A metamorf kőzetek azért kapták ezt a különleges nevet, mert nyomás és hő hatására változnak. A metamorf kőzetek típusai közé tartozik a márvány, a granulit, a kvarcit és a pala.

A kőzetek kiváló támpontokat adhatnak az embereknek a Föld történetéről. A kőzetek olyan feljegyzések, amelyek fontos információkat közölhetnek a tudósokkal arról, hogyan nézett ki a Föld, és milyen volt a légkör régen. Ha a tudósok megértik a Föld történetét, jobban megérthetik, miért és hogyan lett a bolygó olyan, amilyen ma. A tudósok azt is megpróbálhatják megjósolni, hogy mi történhet a Földdel a jövőben. A kőzetek bizonyos körülmények között alakulnak ki, így amikor a tudósok bizonyos helyeken bizonyos kőzeteket találnak, akkor meg tudják találni, hogy milyen környezeti körülményeknek kellett fennállniuk ahhoz, hogy a kőzetek ott legyenek, ahol megtalálták őket.

• A mi világunk: A kőzetek körforgása (videó)
• Kőzetek, ásványok és talajjátékok
• Kőzetek festése
• Észak-Amerika geológiai térképe Forrásoldal
• Kőzetek és talajok
• Kőzetek: Kőzetek: Vulkáni, metamorf és üledékes kőzetek
• Junior Rockhounds
• The Dynamic Earth
• Geology Activities
• Rock-Hunters
• The Rock Cycle
• Why Should We Study Rocks?
• Learning About Rocks
• Earth: Kőzetrétegek
• Kőzetvadászat gyerekekkel
• Kőzetgyűjtés

Ásványok

A geológusok speciálisan definiálják az ásványokat. Ahhoz, hogy egy anyagot ásványnak nevezzenek, öt különböző tudományos szabálynak kell megfelelnie. Az ásványok a természetben fordulnak elő, és szervetlenek. A természetben előforduló tárgyak olyan dolgok, amelyeket nem az emberek készítettek. A szervetlen tárgyak olyan dolgok, amelyeket nem az élőlények alkottak. Például a fa természetes, de fákból származik. Ez azt jelenti, hogy a fa nem ásványi anyag. Az ásványoknak meghatározott kémiai összetételük van, és szilárd anyagot alkotnak. A meghatározott kémiai összetétel azt jelenti, hogy egy ásvány minden előfordulása olyan tartalommal rendelkezik, amely csak egy korlátozott tartományon belül változik. A szilárd anyagok tipikus hőmérsékleten és nyomáson nem gázok vagy folyadékok. Végül az ásványok rendezett belső szerkezettel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az ásványban található atomok meghatározott és ismétlődő mintázatban helyezkednek el. A körülötted lévő dolgok, amelyeket látsz és megérintesz, ásványok kombinációjából állnak. Az emberek rengeteg ásványi anyagot használnak mindennapi életükben. A tudósok becslése szerint az Egyesült Államokban élő emberek évente mintegy hárombillió tonna ásványi anyagot használnak fel. Ez körülbelül 10 tonna ásványi anyagot jelent minden egyes amerikai állampolgárra évente.

• Ásványok diavetítése
• Mi az ásvány?
• Kőzetek és ásványok
• Ásványok gyerekeknek
• Kőzetek és ásványok gyerekeknek
• Ásványcsoportok
• A Mohs-teszt: Hogyan lehet összehasonlítani az ásványok keménységét
• Kristályok: Ásványkristályok
• Ásványok gyerekeknek
• Ásványok és matematika
• Ásványok és drágakövek
• Ásványok és geológia
• Hogyan különböznek az ásványok a kőzetektől
• Kövek és ásványok

Gyémánt

Gyémánt, a Föld legerősebb ásványai, mélyen a földfelszín alatt találhatók. A gyémántképződéshez négy különleges dologra van szükség. Szénnek kell jelen lennie, majd idővel nyomásnak és hőnek kell történnie a szénnel. A hőnek legalább 752 Fahrenheit-fokosnak kell lennie, a nyomásnak pedig legalább 434 113 font/négyzethüvelyknek. A gyémánt keletkezéséhez a legjobb mélység körülbelül 100 mérföldre van a földköpeny alatt. Valamikor a vulkánkitörések az ilyen extrém mélységekben lévő gyémántokat feljebb vitték, így könnyebb volt megtalálni őket. Ha a földben találnánk egy gyémántot, az nem tűnne fényesnek és csillogónak. A gyémánt csak csiszolás és csiszolás után tűnik ragyogónak és csillogónak.

• A gyémánt: 15 csillogó tény
• A gyémánt tulajdonságai
• Diamant Fun Facts
• Miből készül a gyémánt?
• Tájékoztató a gyémántról
• A gyémántipar adatlapja (PDF)
• Tudnivalók a gyémántról
• A gyémánt és más drágakövek (PDF)

És ha az értékes ékszerek védelméről van szó, semmi sem veri luxus széfjeink sorát