A Verizon megállapodott a Yahoo fő működési üzletágának megvásárlásáról nagyjából 4,83 milliárd dollár készpénzért, egy olyan üzletben, amely véget vet a nehéz helyzetben lévő internetes csoport jövőjével kapcsolatos bizonytalanságnak.
Itt vannak a Yahoo elindításának és fejlődésének legfontosabb dátumai.
A világháló útmutatójának gyors felemelkedése
1994 januárja: Az internet kezdeti időszakában – amikor még senki sem tudja, milyen tartalmak vannak odakint – Jerry Yang és David Filo, a Stanford Egyetem két végzős hallgatója létrehozza a “Jerry and David’s guide to the world wide web” nevű, oldalakat katalogizáló weboldalt.
1994 tavasza: Yang és Filo úr átnevezik az oldalukat Yahoo-ra, ami a Yet Another Hierarchically Organized Oracle (Még egy hierarchikusan szervezett orákulum) rövidítése – mivel kategóriák és alkategóriák szerint van elrendezve.
1995 eleje: Létrehozzák a Yahoo.com domainnevet, a céget bejegyzik, és finanszírozást szereznek a Sequoia Capital-tól.
1996 áprilisa: A Yahoo tőzsdére megy, mintegy 33,8 millió dollárt gyűjtve, 13 dolláros nyitóárfolyammal és 848 millió dolláros értékeléssel.
1998 szeptembere: A Google-t Larry Page és Sergey Brin, a Stanford doktoranduszai alapítják. Egy évvel később a Stanfordon végzett társuk, Marissa Mayer 20. alkalmazottként csatlakozik a Google-hoz.
1999. december: A Yahoo részvényeinek árfolyama egy hónap alatt megduplázódik, és 2000 januárjában minden idők legmagasabb értékén, 108 dolláron zár.
Dotcom katasztrófa és a Google növekedése
2000-es évek eleje: A Yahoo webes keresését a Google hajtja.
2001 tavasza: A Yahoo-t a dotcom-csőd sújtja, a vállalatot 1995 óta vezető Tim Koogle vezérigazgatót a Warner Brothers vezetője, Terry Semel váltja le.
2001 szeptembere: A Yahoo részvényei minden idők legalacsonyabb szintjére, 4,40 dollárra süllyednek.
2002 nyara: Semel úr megpróbálja megvenni a Google-t körülbelül 3 milliárd dollárért, de visszautasítják. A Google társalapítói állítólag 5 milliárd dollárt akarnak.
2003: Miután a Yahoo felvásárolt kisebb keresőmotorokat, az ő webkúszó technológiájukat kezdi használni a Yahoo.com webes keresési funkciójának működtetéséhez.
2004: A Google tőzsdére megy, a vállalatot 27 milliárd dollárra értékelik, mivel a részvények árfolyama alig 100 dollár felett zár.
2005. augusztus: Yang úr elintézi, hogy a Yahoo 1 milliárd dollárért 40 százalékos részesedést vásároljon a kínai Alibaba e-kereskedelmi csoportban, és átvegye a Yahoo China irányítását.
2007 júniusa: Semel úr lemond, helyére Yang úr, a társalapító lép.
Három vezérigazgató és harc a jelentőségért
2008 februárja: Yang úr hónapokkal a hivatali ideje után szembesül a Microsoft kéretlen ajánlatával, hogy 44,6 milliárd dollárért megvásárolja a Yahoo-t. Azzal érvel, hogy az üzlet alulértékeli a vállalatot, és a Microsoft májusban visszalép.
2009 januárja: Carol Bartz, az Autodesk korábbi vezérigazgatója csatlakozik a Yahoo vezérigazgatói posztjához, miután Yang úr 2008 novemberében lemondott.
2011. szeptember: Bartz asszony távozik, mivel a bevételek tovább csökkennek, és a display hirdetések is szenvedni kezdenek: a Yahoo elnöke telefonon keresztül küldött egy e-mailt az alkalmazottaknak, amelyben közölte, hogy kirúgták.
2011. október: Dan Loeb aktivista befektető szerint a Yahoo-nak új vezetésre van szüksége, és módot kell találnia arra, hogy ázsiai eszközeinek értékét felszabadítsa: Alibaba és Yahoo Japan.
2012 januárja: Scott Thompsont, az eBay PayPal részlegének elnökét nevezik ki a Yahoo vezérigazgatójává, ami a vezetőség átszervezésével és több ezer elbocsátással rázza fel a vállalatot.
2012. május: Thompson úr lemond, miután Loeb úr megkérdőjelezi, hogy megszépítette-e tudományos bizonyítványát, és hogy a Yahoo igazgatótanácsa megfelelő körültekintéssel járt-e el a felvétele során. Loeb úr három helyet kap az igazgatótanácsban.
Marissa Mayer és a csoda reménye
2012. július: A Yahoo elhívja Marissa Mayert a Google-től, ahol a termékekkel, köztük a kereséssel foglalkozó felsővezetői pozíciót töltötte be, hogy a fordulatot vezesse.
2012. szeptember: A Yahoo befejezi az Alibaba részvények visszavásárlásának első szakaszát, és mintegy 3 milliárd dollárt ad vissza a részvényeseknek.
2013: Mayer asszony felvásárlási hullámba kezd, start-up cégeket vásárol – azzal érvelve, hogy az új emberek és a termékismeret újjáéleszti a vállalatot. Májusban a Yahoo 1,1 milliárd dollárt fizet a Tumblr blogoldalért.
2013. július: A Yahoo visszavásárolja Loeb úr részvényeit a kifizetett összeg kétszereséért, így a profitja 1 milliárd dollárra nő.
2014 januárja: A Yahoo kirúgja Henrique de Castrót, a Mayer asszony által a Google-től a hirdetések felügyeletére hozott operatív igazgatót, több mint 60 millió dolláros végkielégítést fizetve.
2014. július: A Yahoo megállapodást köt arról, hogy megtartja nagyobb részesedését az Alibabában, amikor a vállalat tőzsdére megy, és részesedésének csak 27 százalékát adja el.
Baj van, mert minden szem az Alibaba dollárjaira szegeződik
2014. szeptember: Az Alibaba lesz a világ legnagyobb tőzsdei bevezetése, több mint 230 milliárd dolláros értékkel.
2014. október: A részvényesek az Alibaba tőzsdei bevezetése után Mayer asszony ellen fordulnak, többet akarnak tudni arról, hogy mennyi készpénzt kapnak, mennyit költ felvásárlásokra, és mennyi kerülhet az adóhatóság zsebébe. A Starboard Value aktivista befektető felszólítja a Yahoo-t, hogy vizsgálja meg az AOL-lal való stratégiai összefogást az adóterhek csökkentése érdekében.
2015. január: A Yahoo bejelenti, hogy tervezi az Alibabában lévő részesedésének kiválását, ami szerinte adómentes tranzakció lesz. Működő üzletágának egy kis részét össze kell kötnie az Alibabával, és úgy dönt, hogy kivonja a Yahoo Small Business-t, amely weboldalakat hosztol.
2015. május: A Verizon megvásárolja az AOL-t, mivel a mobil videók és a reklámok terén szeretne növekedni.
2015. szeptember: Az amerikai adóhatóságok elutasítják a Yahoo kérését egy úgynevezett privát levélre, amely gyakorlatilag jóváhagyta volna a kiválási javaslatát. A befektetők aggódnak, hogy a vállalatot több milliárd dolláros adószámla sújthatja, ha folytatja.
2015. október: A Yahoo megállapodást köt a Google-lal, hogy megállítsa a keresési üzletág lejtmenetét, miután Mayer asszony az év elején újratárgyalta a Microsofttal kötött megállapodást. A Google az amerikai keresőpiac 72,4 százalékát birtokolja, szemben a Yahoo 4,8 százalékával.
2015 decemberében: A Yahoo lemond ellentmondásos spin-off terveiről, miután a Starboard Value követeli, hogy helyette inkább az alaptevékenységének értékesítésére térjen át.
2016 februárja: A Yahoo bankokat bíz meg a spin-offon túli lehetőségek vizsgálatával, közelebb kerülve az üzletág eladásához.
2016. március: A Starboard azt javasolja, hogy söpörjék le a Yahoo teljes igazgatótanácsát, és cseréljék le az aktivista befektető által kiválasztott jelöltekre, ezzel nyomást gyakorolva a vállalatra az eladás érdekében.
2016. április: Kérők jelennek meg a vállalatra, köztük az amerikai Verizon távközlési csoport, magántőkecsoportok és a Daily Mail brit napilap. A Yahoo megegyezik a Starboarddal, és a befektetők négy jelöltjét nevezi ki. Egy bejelentés szerint Mayer asszony 55 millió dolláros végkielégítést kaphat, ha a vállalatot eladják, és munkaviszonya indoklás nélkül megszűnik.
2016. július: A Yahoo veszteségei mélyülnek, mivel a bevételek 20 százalékkal csökkennek az előző évhez képest. A Verizon megerősíti, hogy mintegy 4,83 milliárd dollár készpénzért megvásárolja a Yahoo alapvető működési üzletágát, és integrálja azt az AOL-lal a Verizon régi vezetője, Marni Walden vezetésével. A Yahoo vezérigazgatója azt mondja, hogy nem tervezi a távozását.