Vizeletvizsgálat

Mi az a vizeletvizsgálat?

A vizeletvizsgálat olyan rutinvizsgálat, amely a vizelet fizikai és kémiai tulajdonságairól ad jelentést. Elsősorban a vesék és a húgyúti rendszer egészségének felmérésére használják, de más szervrendszerek problémáit is feltárhatja, és fontos az anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség diagnosztizálásában. Egészséges és beteg állatoknál egyaránt értékes vizsgálat, és a háziállat egészségi állapotának minden átfogó értékelésében szerepelnie kell.

Hogyan történik a vizeletgyűjtés?

A vizeletgyűjtésnek három fő módja van macskák és kutyák esetében.

Cisztocentézis. Steril tűt és fecskendőt használnak a húgyhólyagból történő vizeletgyűjtéshez. A tűt a hasfalon keresztül vezetik a teli hólyagba, és a vizeletet közvetlenül a steril fecskendőbe szívják ki. A cisztocentézis előnye, hogy a vizeletet nem szennyezik az alsó húgyutakból származó különféle törmelékek. Ez a mintatípus ideális a hólyag és a vesék állapotának felmérésére, valamint a bakteriális fertőzés kimutatására. A cisztocentézis hátránya, hogy a módszer kissé invazívabb, mint más módszerek, csak akkor hasznos, ha az állat hólyagja tele van, és nehezen kivitelezhető olyan betegeknél, akik nem együttműködőek.

Katéterezés. Egy nagyon keskeny steril katétert vezetnek fel az alsó húgyvezetéken (az úgynevezett húgycsövön) keresztül a hólyagba. A katéterhez egy steril fecskendőt csatlakoztatnak, és a vizeletet a hólyagból a fecskendőbe vezetik. Ez a technika kevésbé invazív, mint a cisztocentézis, és jó megoldás, ha önkéntes minta nem áll rendelkezésre, különösen kan kutyák esetében. A katéterezés enyhe irritációt okoz a húgycsőben, és baktériumokat juttathat a húgycsőből a hólyagba.

Mid-stream free flow. A vizeletet a háziállat önként üríti a szokásos módon, és a mintát steril tartályba gyűjtik, miközben a háziállat vizel. Ideális esetben a mintát a vizeletáramlás közepén, azaz a vizeletürítés felénél gyűjtik. Az ilyen típusú mintát gyakran “szabad áramlású” vagy “szabadfogású” mintának nevezik. Ennek a módszernek az az előnye, hogy teljesen invazív, és az állattartó otthon is gyűjtheti a vizeletmintát. Hátrányai közé tartozik, hogy egyes háziállatoknál nehéz lehet az áramlás közepén mintát venni, és a vizelet nagyobb valószínűséggel szennyeződik a húgycsőből vagy a környezetből származó különféle szennyeződésekkel.

Hogyan történik a vizeletvizsgálat?

A vizeletvizsgálat négy részből áll.

1. A megjelenés értékelése: szín és zavarosság (zavarosság).
2. A vizelet koncentrációjának (más néven sűrűségének) mérése.
3. Méri a pH-t (savasságot) és elemzi a vizelet kémiai összetételét.
4. Mikroszkóppal vizsgálja a vizeletben lévő sejteket és szilárd anyagokat.

A legtöbb elemzést a teljes vizeleten végzik (ahogy az állatból származik), de a sejtek és szilárd anyagok mikroszkópos vizsgálatához a mintát koncentrálni vagy ülepíteni kell. Ehhez a vizeletet egy csőbe helyezik, majd centrifugálják (nagyon nagy sebességgel körbeforgatják), hogy a sejtek és a szilárd anyag leülepedjen az aljára. Ezt a felhalmozódott anyagot vagy üledéket összegyűjtik és egy tárgylemezre terítik, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Mit jelentenek a szín és a zavarosság (zavarosság) változásai?

A normális vizelet színe a halványsárgától a világos borostyánsárgáig terjed, és általában tiszta vagy enyhén zavaros. A sötétsárga vizelet általában arra utal, hogy az állatnak vízre van szüksége, vagy esetleg dehidratált. A nagyon halványsárga vagy tiszta vizelet arra utal, hogy a háziállat sok vizet iszik és gyakran vizel; ez olyan vesebetegséget vagy rendellenességet jelezhet, amely zavarja a háziállat koncentrált vizeletürítési képességét. A sárgától eltérő színű vizelet (például narancssárga, vörös, barna vagy fekete) olyan anyagokat tartalmazhat, amelyek az egészséges vizeletben általában nem fordulnak elő, és sérülésre vagy alapbetegségre utalhat.

A fokozott zavarosság vagy zavarosság arra utal, hogy a vizeletben sejtek vagy más szilárd anyagok vannak. Az üledék vizsgálata fogja meghatározni, hogy mi van jelen, és hogy az jelentős-e. A megnövekedett zavarosság jellemzően vér, gyulladásos sejtek, kristályok, nyálka vagy törmelék jelenlétéhez társul.

Mi a fajsúly és hogyan segít a betegség felismerésében?

Segíthet, ha a vizelet fajsúlyára úgy gondolunk, mint a vizelet sűrűségére. Az egészséges vesének sűrű (koncentrált) vizeletet kell termelnie, míg a híg (híg) vizelet mögöttes betegséget jelezhet.

A vese egyik feladata, hogy a szervezet vízszintjét viszonylag szűk határok között tartsa. Ha a szervezetben vízfelesleg van, akkor a vesék hagyják, hogy a felesleges víz a vizelettel távozzon, és a vizelet hígabbá vagy hígabbá válik. Ha a szervezetben vízhiány van (mint kiszáradás esetén), akkor a vesék csökkentik a vizelettel elvesztett víz mennyiségét, és az állat koncentráltabb vizeletet ürít.

A normális állatok a nap folyamán időről időre híg vizeletet üríthetnek, és egyetlen híg vizeletminta nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Ha a háziállat folyamatosan híg vizeletet ürít, akkor vesebetegség vagy anyagcsere-betegség állhat a háttérben, és további vizsgálatok javasoltak.

Mi a vizelet pH-ja és miért mérik?

A vizelet pH-ja azt mutatja, hogy a vizelet mennyire savas vagy lúgos. A pH változhat a táplálkozással, de jelezheti fertőzés vagy anyagcsere-betegség jelenlétét is. A normális vizelet macskák és kutyák esetében az enyhén savas és az enyhén lúgos között mozog. A vizelet pH-értékének e tartományon túli szélsőségei nagyobb valószínűséggel állnak összefüggésben betegséggel.

Hogyan történik a vizelet kémiai elemzése?

A vizelet kémiai elemzése dipstick segítségével történik, amely egy kis műanyag csík, amely egy sor egyedi tesztpárnát tartalmaz. Minden egyes tesztpárna egy másik kémiai összetevőt mér, és megváltoztatja a színét, hogy jelezze az adott anyag mennyiségét a vizeletben. A tesztpálcát a vizeletbe mártják, és rövid várakozási idő után a tesztpárnák színét összehasonlítják egy táblázattal, amely a szín intenzitását tényleges méréssé alakítja.

Milyen anyagokat mutat ki a vizelet kémiai elemzése?

Protein. A fehérje jelenlétét a vizeletben proteinuriának nevezzük. A koncentrált vizeletben jelentkező enyhe proteinuria nem feltétlenül ad okot aggodalomra, de a híg vizeletben jelentkező proteinuriát meg kell vizsgálni, mivel az a kialakuló vesebetegséget jelezheti. A proteinuria jelentőségét gyakran egy második, fehérje:kreatinin aránynak nevezett vizsgálat elvégzésével határozzák meg (további információért lásd a “Vizeletfehérje” és a “Vizeletfehérje:kreatinin arány” című kézikönyveket).

Glükóz (cukor). Az egészséges macskák és kutyák vizeletében nem lehet jelen glükóz. A nagy mennyiségű glükóz jelenléte általában azt jelzi, hogy a háziállat cukorbetegségben szenved. Kis mennyiségű glükóz a vizeletben vesebeteg háziállatoknál is kimutatható.

Ketonok. A ketonok akkor jelennek meg a vizeletben, amikor a szervezet túlzott mennyiségű tárolt zsírt bont le, hogy kielégítse energiaszükségletét. Ez leggyakrabban cukorbetegségben fordul elő, de egészséges állatokban is kimutatható hosszan tartó koplalás vagy éhezés során.

Vér. A vizeletben lévő vér általában vérzést jelez valahol a húgyúti rendszerben. Ez néha a minta gyűjtésének módjából adódik; például a cisztocentézissel vagy katéterezéssel gyűjtött mintákban gyakran található kis mennyiségű vér. A vizeletben lévő vér olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint bakteriális fertőzés, hólyagkő, trauma vagy rák, ezért ha úgy tűnik, hogy a vizeletben lévő vér nem a mintavételi módszer miatt van, további vizsgálatok javasoltak.

A vérre vonatkozó pozitív érték egy hemolitikus anémia nevű betegség esetén is megjelenhet, amelyben a vörösvértestek elpusztulnak, és a hemoglobin nevű fehérje felszabadul. A hemoglobin a vizeletbe kerül, és a vérvizsgálati lap pozitív értéket mutat, még akkor is, ha a vizeletben nincs tényleges vérzés.

Egyszer előfordul, hogy izomgyulladás vagy sérülés esetén a vérvizsgálati lap pozitív értéket mutat vérre. Ennek az az oka, hogy a sérült izomrostok egy myoglobin nevű fehérjét bocsátanak ki, amely nagyon hasonlít a hemoglobinhoz. A mioglobin akkor is okozhat pozitív eredményt a vérvizsgálati lapon, ha nincs tényleges vérzés a húgyúti rendszerben. Izomsérülés gyanúja esetén speciális myoglobin-tesztet lehet végezni.

Urobilinogén. Az urobilinogén jelenléte a vizeletben azt jelzi, hogy az epevezeték nyitva van, és az epe az epehólyagból a bélbe áramolhat. A negatív urobilinogén eredménynek nincs értelmezése, és nem jelenti az epevezeték elzáródását.

Bilirubin. A bilirubin egy olyan anyag, amely a májban termelődik és általában az epével ürül. A bilirubin nem található meg az egészséges macskák vizeletében, de kis mennyiségben megtalálható az egészséges kutyák vizeletében. A vizeletben lévő rendellenes mennyiségű bilirubin májbetegséghez vagy a vörösvérsejtek pusztulásához (úgynevezett hemolízishez) társul, ezért mindig ki kell vizsgálni.

Miért vizsgálja a vizelet üledékét?

A vizeletüledék az az anyag, amely a vizeletminta centrifugában történő megpörgetésekor kiülepedik vagy leülepedik a cső aljára.

A vizeletüledékben leggyakrabban vörösvértesteket, fehérvérsejteket, kristályokat, baktériumokat és a húgyúti rendszer különböző részeiből származó szöveti sejteket találunk. A szabadfogású mintákban gyakran található kis mennyiségű nyálka és különféle törmelék. Ritkán parazita petéket is találnak a vizeletben.

Vörösvérsejtek. A cisztocentézissel vagy katéterezéssel gyűjtött vizeletben gyakran található kis számú vörösvértest, de a nagy számú vörösvértest általában vérzésre utal. Ezt olyan állapotok okozhatják, mint a hólyagkő, fertőzés, véralvadási problémák, trauma, rák stb.

Fehérvérsejtek. A fehérvérsejtek kis száma a szabadfogású mintában nem feltétlenül jelentős, de általában a fehérvérsejtek megnövekedett száma gyulladást jelez valahol a húgyúti rendszerben. A gyulladás gyakran másodlagos bakteriális fertőzéshez kapcsolódik.

Baktériumok. Mind a baktériumok, mind a gyulladásos sejtek jelenléte az üledékben azt jelzi, hogy valószínűleg bakteriális fertőzés van valahol a húgyúti rendszerben. Ideális esetben a vizeletet laboratóriumba kell küldeni tenyésztésre és érzékenységi vizsgálatra, hogy kiderüljön, milyen típusú baktériumok vannak jelen, és milyen antibiotikummal kell kezelni a fertőzést.

Kristályok. A kristályoknak sokféle típusa létezik, és méretben, alakban és színben különböznek. A kristályok jelentősége is változó. Egyes kristályok egyediek, és segítenek a konkrét diagnózis felállításában. Gyakoribb állapotokban, mint például a hólyaghurut és a hólyagkövek, a kristályok olyan információkat szolgáltatnak, amelyek befolyásolhatják a betegség kezelését.

A vizeletben lévő kristályok nem mindig jeleznek betegséget. Egyes kristályok akkor képződnek, amikor a háziállat bizonyos típusú gyógyszereket kap. Kristályok képződhetnek a vizeletben a vizeletgyűjtés után is, különösen, ha a vizeletvizsgálat elvégzése előtt hosszú idő telik el. Ha ez megtörténik, az állatorvosnak érdemes megvizsgálnia egy friss mintát közvetlenül a begyűjtés után, hogy megállapíthassa, hogy a kristályok jelentősek-e. Kép a Wikimedia Commons/Joel Mills (CC BY-SA 3.0.)

Szöveti sejtek. A katéterezéssel gyűjtött mintákban gyakran látható megnövekedett számú szövetsejt. Bár ez nem betegség jele, a megnövekedett sejtszám számos rendellenességnél megfigyelhető, többek között húgyúti gyulladás, hólyagkő, prosztataproblémák (kan kutyáknál), rák stb. esetén. Ha a sejtek rendellenesnek tűnnek, az állatorvos javasolhatja az üledék citológiai preparálását, amely lehetővé teszi a szöveti sejtek részletesebb vizsgálatát.