A cápák a tápláléklánc csúcsán állnak, ha a vízi ökoszisztémáról van szó. Okos, nagy és fenyegető lények, akiktől gyakran félnek a férfiak, a nők és a halak egyaránt. Ezzel együtt egyesek számára riasztó lehet, hogy bizonyos fajtákat rendkívüli veszély fenyeget, hogy örökre eltűnnek a világból.
Miért veszélyeztetettek a cápák? Ez a szerencsétlen körülmény leginkább egy sor olyan emberi tevékenységnek köszönhető, amelyek károsítják ennek a ragadozónak az életmódját. Súlyos következményekkel járna, ha a cápák eltűnnének a Földről. Az egész tápláléklánc megváltozna, és számos negatív következménnyel járna. Ráadásul a cápák későn érnek ivaréretté és kevés utódot hoznak világra, ami még nehezebbé teszi a megmentésükért folytatott küzdelmet. Vizsgáljuk meg a veszélyeztetett fajokat és azokat az emberi tevékenységeket, amelyek ezt a válságot egyáltalán előidézték. Ennek végére ki kell találnunk a választ arra a kérdésre, hogy “Miért veszélyeztetettek a cápák?”
A sok veszélyeztetett cápafaj
A veszélyeztetett cápafajok közül elsőként a szürke dajkacápát tekintették veszélyeztetettnek. A homoki tigriscápa vagy foltos rongyfogú cápa néven is ismert élőlények általában a szárazföldi főtömegek környékén, elsősorban szubtrópusi és hűvös hőmérsékletű vizekben élnek. Annak ellenére, hogy több mint két évtizede védetté váltak, mára kevesebb mint 1000 példány maradt belőlük. A természetvédelmi erőfeszítések teljes gőzzel folynak annak érdekében, hogy ez a szám ne csökkenjen.
A cetcápák is veszélyeztetett fajjá váltak, állományuk folyamatosan csökken. Ezeket a cápákat Mexikóban, Belize-ben, Japánban, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában lehet látni. Ezek a bálnacápák hosszú életet élnek (közel 70 évet), későn érnek, és kevés utódot hoznak világra, így az emberi tevékenységek miatt nagyon kicsi és valószínűtlen az új életre való lehetőségük. A cápákat fenyegető legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a kínaiak testrészeiket a hagyományos gyógyászatban használják fel. A tengerszennyezés, a hajókkal való ütközés és a turisztikai tevékenységek szintén hozzájárultak ehhez a veszélyeztetettségi problémához.
Az utolsó faj, amelyet tárgyalni fogunk, a nagy pörölycápa, amelyet szintén veszélyeztetettként tartanak nyilván, csökkenő populációval. Ezek a cápák a nevüket szokatlan alakú fejük miatt kapták, amely lapított, két oldalra kinyúló lebenyt alkotva. Társaikhoz hasonlóan ezek a cápák is megtalálhatók a világ trópusi és mérsékelt égövi régióiban, többek között Hawaii, Kolumbia és Costa Rica környékén. A többi cápához hasonlóan a nagy pörölycápát is veszélyezteti a kereskedelmi halászat járulékos fogása, valamint a cápauszony-leválasztás.
Hogyan veszélyeztette az ember ezeket a vízi élőlényeket
Sokan kérdezik: “Miért veszélyeztetik a cápákat?”. Három fő emberi tevékenységnek tulajdonítható ez a növekvő aggodalom: a kereskedelmi halászat, a járulékos fogás és az élőhely degenerációja. A cápákat és általában a többi halat fenyegető legnagyobb veszélyt a túlhalászás és húsuk, uszonyaik és porcuk túlzott fogyasztása jelenti. Ahogy a bálnacápák esetében már említettük, a cápauszonyokat a hagyományos kínai gyógyászatban keresik. A cápauszonyleveshez is használják, amely az ázsiai országokban csemegének számít. Az emberek a cápauszony-levágás néven ismert vadászati módszert is alkalmazzák, amelynek során a hal uszonyát levágják, a test többi részét pedig kidobják. Ez a cápauszony-leválasztás becslések szerint évente több mint 100 millió cápát öl meg világszerte.
A járulékos fogás választ ad arra a kérdésre is, hogy “Miért veszélyeztetett a cápák állománya?”. A járulékos fogás egy nem célzott faj nem szándékos kifogása. Más szóval, a tonhalhalászok véletlenül felhúzhatnak cápákat a hálójukba, megölve ezzel a szerencsétlen teremtményeket. A fenéklakó halászatról is ismert, hogy felhúzza a cápákat, mivel egy maroknyi fajuk fenéklakó hal.
Végezetül az emberek miatt drámaian megváltozott a cápák élőhelye. Az olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a zátonyok pusztulása megzavarták a cápák szaporodási és vadászati képességét a potenciális zsákmányállatokkal szemben.
Egy erőfeszítés a cápák megmentésére
Miért veszélyeztetettek tehát a cápák? Az emberi beavatkozás a legnagyobb ok, a túlhalászás, a járulékos fogás és az élőhelyük pusztulása a három legnagyobb ok. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmentsük ezeket az élőlényeket. Ha ezek a fajok kihalnak, az egész vízi ökoszisztémánk veszélybe kerül. Dolgozzunk együtt, hogy pozitív változást érjünk el a világunkban.