V. György ©V. György a szorgalom és a kötelességtudat megtestesítője volt, és inkább az alattvalókat igyekezett képviselni, mint a kormány politikáját meghatározni, mint elődei, Viktória és Edward.
V. György 1865. június 3-án született Londonban, a walesi herceg második fiaként. György 18 éves korában belépett a királyi haditengerészethez, de idősebb bátyja 1892-ben bekövetkezett halála miatt fel kellett hagynia az általa kedvelt karrierrel, mivel most már ő volt a trónörökös. Elvette idősebb bátyja menyasszonyát, Mary of Teck hercegnőt, és hat gyermekük született. 1901-ben György apja lett a király, 1910 májusában pedig maga György lett a király. Uralkodása alkotmányos válság közepette kezdődött, amelyet a kormánynak a Lordok Háza hatalmának korlátozására tett kísérlete okozott. Miután a liberális kormány megszerezte a király ígéretét arra, hogy elegendő számú peert hoz létre a Lordok Házában a konzervatív ellenzék legyőzéséhez (és 1910-ben megnyerte a második választást), a parlamenti törvényt 1911-ben a Lordok Háza a peerek tömeges létrehozása nélkül fogadta el. 1911-ben György Indiába is ellátogatott, ő volt az egyetlen király-császár, aki megtette ezt az utat.
A király iránti közmegbecsülés megnőtt az első világháború alatt, amikor számos látogatást tett a fronton, kórházakban, gyárakban és dokkokban. 1917-ben a németellenes érzelmek hatására felvette a Windsor családnevet, a germán Szász-Coburg-Gotha helyett.
Az orosz cár 1917-es megbuktatása után a háború utáni világban Európa-szerte monarchiák buktak meg, amelyek közül sokan a brit királyi családdal álltak kapcsolatban. A király kapcsolata is megváltozott a Brit Birodalom egyes részeivel. Az 1916-os dublini húsvéti felkelés és az azt követő polgárháború eredményeként 1922-ben létrejött az Ír Szabadállam, amely domínium lett, míg a hat északi megye az Egyesült Királyság része maradt. Az 1931-es Westminsteri Statútum azt jelentette, hogy a domínium parlamentjei az Egyesült Királyság törvényeire való hivatkozás nélkül fogadhattak el törvényeket. Ez paradox módon növelte a monarchia jelentőségét, mivel a domíniumokat (amelyek már nem voltak alávetve egyetlen legfelsőbb parlamentnek Westminsterben) most a koronához való közös hűség kötötte össze. India 1935-ben bizonyos fokú önkormányzatiságot kapott.
1924-ben György készségesen elfogadta az első munkáspárti kormányt. 1931-ben a nemzetközi gazdasági visszaesés politikai válságot okozott Nagy-Britanniában. A király támogatta a munkáspártiakból, konzervatívokból és liberálisokból álló “nemzeti koalíciós” kormány gondolatát, amely végül megalakult.
1935-ben a király ezüstjubileumát ünnepelte, ami nagy közörömöt keltett. 1936. január 20-án halt meg, utóda a fia, Edward lett.