A tiazid diuretikumok elsősorban a víztúlterhelés okozta magas vérnyomás (hipertónia) és ödéma (duzzanat), valamint a kiegyensúlyozatlan kalcium-anyagcserével kapcsolatos bizonyos állapotok kezelésére szolgálnak.
VízháztartásSzerkesztés
HipertóniaSzerkesztés
A magas vérnyomásnak (magas vérnyomás) számos oka van, többek között a kor előrehaladása, a dohányzás és az elhízás. Néha a hipertónia kiváltó okát nem lehet meghatározni, ami az idiopátiás hipertónia diagnózisát eredményezi. Az októl függetlenül előfordulhat, hogy valakinek nagyon magas a magas vérnyomása kezdeti tünetek nélkül. A kontrollálatlan magas vérnyomás végül károsítja a szívet, a veséket és a szemet. Az életmódbeli változtatások, beleértve az étkezési só csökkentését, a testmozgás növelését és a testsúlycsökkentést, segíthetnek a vérnyomás csökkentésében.
A tiazidok és tiazidszerű vízhajtók 1958-as bevezetésük óta folyamatosan használatosak. A magas vérnyomás kezelésének sarokköveként eltöltött évtizedek azt mutatják, hogy ezek a gyógyszerek a legtöbb beteg esetében milyen jól teljesítenek. Az alacsony dózisú tiazidok ugyanolyan jól tolerálhatók, mint a diuretikumok más osztályai, beleértve az ACE-gátlókat, a béta-blokkolókat és a kalciumcsatorna-blokkolókat. Általánosságban elmondható, hogy a tiazidok és a tiazidszerű diuretikumok csökkentik a magas vérnyomás okozta halálozás, stroke, szívroham és szívelégtelenség kockázatát.
A tiazidok alkalmazására vonatkozó klinikai gyakorlati irányelvek földrajzi régiónként eltérőek. Az Egyesült Államokban az irányelvek a tiazidokat ajánlják a magas vérnyomás első vonalbeli kezelésére (JNC VIII). A Cochrane Collaboration szisztematikus áttekintése kifejezetten azt ajánlja, hogy a magas vérnyomás kezdeti farmakológiai terápiájaként alacsony dózisú tiazidokat alkalmazzanak. Az alacsony dózisú tiazidok hatékonyabban kezelik a magas vérnyomást, mint a béta-blokkolók, és hasonlóak az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlókhoz. A tiazidok a magas vérnyomás ajánlott kezelését jelentik Európában (ESC/ESH). Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Klinikai Kiválósági Intézete azonban az ACE-gátlókat és a kalciumcsatorna-blokkolókat ajánlja a magas vérnyomás első vonalbeli kezelésére felnőtteknél (CG127). A tiazidok kezdeti kezelésként megfontolandóak, ha a betegnél nagy a szívelégtelenség kialakulásának kockázata. A tiazidokat Ausztráliában az ACE-gátlókkal is felváltották, mivel a tiazidok alkalmazása és a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásának fokozott kockázata között összefüggés van.
| gyógyszertípus | generikus gyógyszer neve | alacsony dózis
küszöb . (mg/nap) |
|---|---|---|
| Thiazid diuretikum | Chlorothiazide | < {\displaystyle <}
 500 |
| Hidroklorotiazid | < {\displaystyle <}
50 |
|
| Bendroflumetiazid | < {\displaystyle <}
5 |
|
| Methyclothiazide | < {\displaystyle <}
5 |
|
| Trichlormethiazid | < {\displaystyle <}
2 |
|
| Thiazidszerű vizelethajtó | Chlorthalidon | < {\displaystyle <}
50 |
| Indapamid | < {\displaystyle <}
5 |
Diabetes insipidusEdit
A tiazidok paradox módon csökkenthetik a vizeletáramlást nefrogén diabetes insipidusban szenvedőknél. A tiazidok hasznosak lehetnek centrális diabetes insipidusban szenvedő csecsemőknél a hyponatremia (alacsony vérnátriumszint) kezelésében is.
KalciumegyensúlyEdit
Húgyúti kövekEdit
A tiazidok hasznosak a hypercalciuria (magas vizelet kalciumszint) következtében kialakuló vesekövek és hólyagkövek kezelésében. A tiazidok növelik a kalcium felvételét a disztális tubulusokban, hogy mérsékelten csökkentsék a vizelet kalciumszintjét. A tiazidok kálium-citráttal, fokozott vízbevitellel és az étrendi oxalát és nátrium csökkentésével kombinálva lassíthatják vagy akár vissza is fordíthatják a kalciumtartalmú vesekövek kialakulását. A tiazidszerű diuretikummal, az indapamiddal végzett nagy dózisú terápia alkalmazható az idiopátiás hiperkalcinuria (ismeretlen okú magas vizeletkalciumszint) kezelésére.
Dent-kórSzerkesztés
A tiazidok alkalmazhatók a Dent-kór tüneteinek kezelésére, amely egy X-kromoszómával összefüggő genetikai betegség, amely elektrolitegyensúlyzavarral és ismételt veseköves epizódokkal jár. Két, ebben az állapotban szenvedő testvér esettanulmánya szerint a hidroklorotiaziddal végzett kétéves kezelés csökkentette a vesekövek előfordulását és javította a vesefunkciót. A tiazidszerű vízhajtó klórtalidon a vizsgálatban részt vevő nyolc inaktivált CLCN5 génnel rendelkező férfi közül hétnél csökkentette a vizelet kalcium-oxalát mennyiségét. A CLCN5 gén inaktiválása okozza az 1-es típusú Dent-kórt. A Dent-kór ritka jellege megnehezíti a nagy, kontrollált vizsgálatok koordinálását, ezért a tiazidok használatára vonatkozó legtöbb bizonyíték túl kevés beteggel áll rendelkezésre ahhoz, hogy széles körű ajánlásokat lehessen tenni. A tiazidok hosszú távú alkalmazása nem tanácsos a jelentős mellékhatások kockázata miatt.
CsontritkulásSzerkesztés
A hipokalcémiát (alacsony vérkalciumszint) számos olyan állapot okozhatja, amely csökkenti az étrendi kalciumfelszívódást, növeli a kalciumkiválasztást vagy mindkettőt. Pozitív kalciumegyensúly akkor áll fenn, ha a kalciumkiválasztás csökken, a bevitel pedig állandó marad, így a kalcium visszatartódik a szervezetben. A visszatartott kalcium magasabb szintje a csont ásványi sűrűségének növekedésével és kevesebb csonttöréssel jár a csontritkulásban szenvedő egyéneknél. Egy kevéssé ismert mechanizmus révén a tiazidok közvetlenül serkentik az oszteoblasztok differenciálódását és a csont ásványi anyag képződését, ami tovább lassítja a csontritkulás lefolyását.
Egyéb alkalmazásokSzerkesztés
A bróm-mérgezést intravénás sóoldat adásával lehet kezelni, akár tiazidokkal, akár Loop diuretikumokkal.