Nestle: the world’s most corrupt corporation
Katelyn O’Callaghan, Staff Writer|April 24, 2019
Courtesy of the War On Want Organization
A War On Want szervezet által kiadott “The Baby Killers” című kiadvány borítója, amelyet a War On Want szervezet adott ki, hogy felhívja a figyelmet a tápszergyártó cégek által okozott károkra.
A Nestle etikátlan üzleti gyakorlataival, mint például a tiszta ivóvíz elvétele olyan területeken, ahol nagy szükség lenne rá, az emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel, valamint a harmadik világ országaiban élő tanulatlan anyák kizsákmányolása, valószínűleg a világ egyik legkorruptabb vállalata.
A Nestle a világ legnagyobb élelmiszer- és italgyártó vállalata. A vállalatot 1886-ban alapították, amikor Henri Nestle kifejlesztett egy úttörő babatápszert. Később összeolvadt egy angol-svájci sűrített tejüzlettel, és megalakult a mai Nestle csoport. A termékek széles skáláját kezdték el gyártani, és világszerte jelenlévő vállalkozássá váltak.
Amint a vállalat terjeszkedett, úgy nőtt a pénzéhes gyomruk is. A National Public Radio szerint a Nestle 200 gallonnyi édesvizet szivattyúzott ki Michiganből – olyan vizet, amelyre a flintieknek égető szükségük van. A flint michigani válság 12 ember halálát okozta, és 87-en kerültek kórházba. A gyerekek elveszítik a hajukat, bőrelváltozások alakulnak ki náluk, és már a fürdéstől megvakulnak. A közösség nem jut friss vízhez, mert Rick Snyder kormányzó a város vízellátását Michigan egyik legtisztább vízforrásáról a mérgező és káros Flint folyóra cserélte, hogy pénzt takarítson meg. Miközben Flint polgárai folyamatos zavarodottságban élnek, és a túlélésükért aggódnak, a Nestle profitot termel.
A Nestle nem csak egy teljes vízválságban lévő várostól veszi el a vizet, hanem csillagászati áron el is adja azt a harmadik világ országainak, amelyek nem jutnak tiszta ivóvízhez. A Nestle Pure life szerint 2 dollárért adják a vizet palackonként. Az amerikaiak számára ez nem tűnik nagy dolognak, de egy harmadik világbeli országban, ahol az emberek naponta csak néhány centet keresnek, ez minden. A Nestle meggyőzte a Víz Világtanácsot, hogy az ivóvíz ne jog, hanem szükséglet legyen. Ha a víz jog lenne, akkor ingyen kellene szolgáltatni, de mivel szükséglet, a víztársaságok annyiért adhatják el, amennyiért akarják, és hatalmas profitot termelnek.
A Nestle egyik fő bevételi forrása a csokoládé. A kakaóipar a gyermekmunka és az emberi nyomkövetés etikátlan gyakorlatáról ismert. A Nestle sem kivétel ennek az iparágnak a borzalmai alól. 2005-ben a Nemzetközi Munkajogi Alap pert indított a Nestle és más hasonló vállalatok ellen. Állítólag három mali gyermeket hurcoltak el Elefántcsontpartra, és arra kényszerítették őket, hogy egy kakaóültetvényen dolgozzanak sok más elrabolt gyermekkel együtt. Az ügy hosszú évekig húzódott; a bíróságok azon vitatkoztak, hogy a vállalatokat felelősségre kell-e vonni a nemzetközi jog megsértéséért. 2010-ben az amerikai kerületi bíróság úgy döntött, hogy a vállalatokat nem lehet felelősségre vonni, amit azóta megfellebbeztek, és a Nestle-t nem tették felelőssé ezeknek a gyerekeknek a bántalmazásáért és szenvedéséért. A Fair Labor Association jelentése szerint a Nestle teljes mértékben tisztában volt a gyermekmunkával, és keveset tett annak megakadályozására.
A Nestle a víz mellett bébi tápszert is árul. Az olyan cégek felvásárlásával, mint a Gerber és a Pfizer, az együttműködés a világ szinte teljes csecsemőtápszer-gyártását irányítja. A Nestle az iskolázatlan anyáknak szánt agresszív marketing taktikákkal és a termékük ingyenes mintáinak osztogatásával a családokat az ő bébi tápszerükre tette függővé.
A vállalat erősen reklámozza tápszerét, hogy az a szoptatáshoz legközelebb álló dolog. Azt javasolják, hogy az anyák hat hónapos korban kezdjék el elválasztani gyermeküket az anyatejről, azt állítva, hogy ha nem így tesznek, a baba vérszegény lesz. Az Egészségügyi Világszervezet mást tanácsol, azt ajánlja, hogy az anya hat hónapig kizárólag szoptasson, majd folytassa a szoptatást szilárd táplálékkal kombinálva akár két évig, vagy ameddig a baba kívánja. A harmadik világ országaiban a legtöbb nőnek nincs elég képzettsége ahhoz, hogy tudja, hogy a Nestle által reklámozott információk hamisak, és beleesnek ebbe a csapdába.
Az együttműködés nem csak azért forgalmaz hamis információkat, hogy függőséget teremtsen a tápszerektől, hanem az International Baby Food Action Network (vagy IBFAN) jelentése szerint a Nestle egy hétig ingyen tápszert biztosít a kórházaknak. Jótékonyan hangzik, igaz? Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk ennek a következményeit, láthatjuk, hogy ez nem más, mint egy rosszindulatú marketingstratégia. Amikor egy anya abbahagyja a szoptatást, néhány naptól egy hétig tart, amíg a tej kiszárad, és a hormonok visszaállnak a normális szintre. Így mire a tápszer elfogy, az anya teje is elfogy, és nincs más választásuk, mint újabb tápszert vásárolni.
Amint korábban említettük, a Nestle uralja a vízpiacot, és mérhetetlenül felfelé jelöli az árait. Ez hatalmas problémát jelent az anyák számára ezekben a harmadik világbeli országokban. A csecsemőtápszert vízzel kell keverni. A Nestle-nek két olyan terméke van, ami egymásra van utalva, ami horrorisztikus helyzetet teremt. Sok család nem engedheti meg magának mind a formális, mind a tiszta ivóvizet, mivel a legtöbbjük csak néhány centet keres naponta. Mivel nem akarják, hogy a gyermekük meghaljon, az embereknek nem marad más választásuk, mint a tápszert szennyezett vízzel keverni.
A családok ráadásul megpróbálják a tápszert minél tovább eltarthatóvá tenni, és hígítani. A csecsemők lényegében egészségtelen vizet isznak egy csipetnyi tápanyaggal. Ennek eredményeképpen sok ilyen országban megnőtt a csecsemő- és halálozási arány.
Nestles a felfogás és a valóság klasszikus esete. Bár igyekeznek csiszolt képet mutatni, egy pillantás az üzleti gyakorlatukba felfedi a mocskos és undorító aljzatukat.