Armillaria Root Rot: Ez egy jelentős betegség lehet az idősebb gyümölcsösökben és az újratelepített gyümölcsösökben. (Lásd a fényképet) (Lásd a gombagyökérrothadásról szóló részt)
Bakteriális rák (baktérium – Pseudomonas syringae): A rügyek tövénél és véletlenszerűen a törzsön és az állványos végtagokon megnyúlt rákok fejlődnek (lásd a fényképet). A károsodott területek enyhén beesettek és valamivel sötétebb színűek, mint a környező kéreg. A rák felső és alsó peremén keskeny barna csíkok nyúlnak be az egészséges szövetekbe. Ahogy a fák tavasszal megtörik a nyugalmi állapotot, a környező szövetekből rágógumi képződik, amely elegendő nyomást gyakorolhat ahhoz, hogy áttörje a kérget és kifolyjon. A rák alatti terület savanyú szagú. Az egyes állványok vagy az egész fa általában röviddel a tavaszi lombfakadás után elhal. A gyökerek nem érintettek. A fa tövénél gyakran kiterjedt szívogatás (lásd a fényképet) fordul elő. A baktérium gyenge kórokozó, és csak akkor okoz komoly károkat, ha a fa nyugalmi állapotban van, vagy a kedvezőtlen növekedési feltételek miatt legyengült. A baktériumos rákbetegség az őszibarackfa rövid életűként ismert betegségegyüttes egyik összetevője. A legérzékenyebbek a legfeljebb 7 éves, mély homokos talajon növő fák. Kerülje a magas nitrogéntartalmú műtrágyák használatát a nyár közepén és végén. Ne ösztönözze a késő őszi növekedést. Akkor metszünk, amikor a fák teljesen nyugalmi állapotban vannak (január és február). Réz tartalmú gombaölő szer nagy dózisú alkalmazása levélhulláskor némi sikerrel járt.
Baktériumos foltosság (baktérium – Xanthomonas campestris pv. pruni): A tünetek a leveleken először apró, kör alakú vagy szabálytalan alakú, halványzöld sérülések formájában figyelhetők meg (lásd a fényképet). A korai fejlődés során a sérülések szinte mindig a levélcsúcs közelében koncentrálódnak. Előrehaladott stádiumban az elváltozás belső része kihullik, ami a levélnek “rongyos” vagy “lyukas” megjelenést kölcsönöz. A baktériumos foltossággal erősen fertőzött levelek megsárgulnak és lehullanak. Ismétlődő fertőzés az egész tenyészidőszakban előfordulhat, amíg a környezet kedvező. A tünetek először a gyümölcsökön jelennek meg apró, olajbarna, kör alakú foltok formájában. A foltok a baktérium fejlődésével kissé sötétebbé és mélyebbé válnak. A sérülések szétszóródnak a gyümölcs felületén, és a foltok közepén apró repedések keletkeznek. Néha a tünetek hasonlítanak az őszibarackrákhoz (lásd a fényképet). A levélfertőzés gyakoribb, mint a gyümölcsfertőzés. Nyilvánvalóan különlegesebb éghajlati körülmények szükségesek ahhoz, hogy a gyümölcsök megfertőződjenek. A szezon közbeni kémiai védekezés nehézkes. A nyugalmi permetezés némileg hatásos, ha a permetezést úgy időzítik, hogy az őszi fertőzési időszakban védje a szárakat. A réztartalmú gombaölő szereket akkor kell alkalmazni, amikor a levelek hullani kezdenek. Léteznek ellenálló fajták. (Lásd az alábbi gombaölő szer táblázatot)
Barna rothadás (gomba – Monilinia fructicola): A barna rothadás gombája virág- és gyümölcsrothadást okoz, de a gyümölcsrothadás a leggyakoribb. A felszíni nedvesség és a mérsékelten meleg hőmérséklet kedvez a betegség kialakulásának. A virágfoltosság esetén a virágok megbarnulnak és vizesednek. A gomba a virágnyélen lefelé a szárba növekszik, ami sötétbarna, beesett területeket eredményez (lásd a fényképet). A fiatal szárak gyakran elgyűrűződnek, ami a gallyak elhalását okozza. Egyes esetekben a fiatal gyümölcsök is megfertőződhetnek, de a tünetek csak a gyümölcs érése után jelentkeznek. Általában a gyümölcsök a fejlődés keményzöld szakaszában ellenállnak a fertőzésnek. A gyümölcsök az érés közelében a legérzékenyebbek. A gomba közvetlenül vagy természetes nyílásokon vagy sebeken keresztül jut be a gyümölcsbe. A barna, vízzel átitatott sérülés gyorsan kialakul (lásd a fényképet). A barna rothadásgomba a múmiákban, a szárrákokban és a fertőzött gyümölcskocsányokon telel át. A bogarak vagy más rovarok lehetnek a gomba vektorai. A védekezés gombaölő szerrel (lásd a gombaölő szerek táblázatát alább) a rózsabimbó, a virágzás, a sziromhullás és a betakarítás előtti időszakban. A betakarítás utáni rothadás súlyos lehet, ha a gyümölcsöt nem védik. A nektarin fogékonyabb, mint az őszibarack.
Pamut gyökérrothadás: (Lásd a gyapotgyökérrothadásról szóló szakaszt)
Koronagomba: (Lásd a Koronagallról szóló szakaszt)
Gombás gümőkór (gomba – Botryosphaeria dothidea): A gomba az állványok alsó részein és a törzsön lévő sebeken vagy lencsevégeken keresztül hatol be. A régebbi fertőzési helyek jellemzően gumiszerű gyantát bocsátanak ki. A fertőzéssel együtt jár a nekrózis, de általában a kéreg alatti területre korlátozódik. Idővel a kéreg durva szerkezetűvé válik. A fák némileg meggyógyulhatnak, ha a fertőzés nem súlyos. A stresszes fák károsodnak a legjobban. (Lásd a fényképet)
Leucostoma Canker (gomba – Leucostoma cinata – anamorf Cytospora leucostoma): A gomba gyenge kórokozó, és jól kezelt, gyorsan növő fákkal rendelkező gyümölcsösökben ritkán okoz problémát. Pattanásszerű dudorok alakulnak ki a gubacsok felszínén. A vegetációs időszak alatt minden egyes pattanáson kis gócok képződnek. A legtöbb esetben a károsodott terület körül kalluszréteg képződik, és a rákot befalazzák. Néhány esetben a rákosodás ősszel újraindul, miután a kallusznövekedés lelassul. A Leucostoma canker a metszési vágások vagy a napégés okozta sérülések miatt is megtelepedhet egy végtagon. Az érintett fákat meg kell metszeni a rákos helyek eltávolítása érdekében, és trágyázni kell a növekedés elősegítése érdekében. (Lásd a fényképet)
Leucostoma rák (gomba – Leucostoma cinata – anamorf Cytospora leucostoma): A gomba gyenge kórokozó, és jól kezelt, gyorsan növő fákkal rendelkező gyümölcsösökben ritkán okoz problémát. Pattanásszerű dudorok alakulnak ki a gubacsok felszínén. A vegetációs időszak alatt minden egyes pattanáson kis gócok képződnek. A legtöbb esetben a károsodott terület körül kalluszréteg képződik, és a rákot befalazzák. Néhány esetben a rákosodás ősszel újraindul, miután a kallusznövekedés lelassul. A Leucostoma canker a metszési vágások vagy a napégés okozta sérülések miatt is megtelepedhet egy végtagon. Az érintett fákat meg kell metszeni a rákos helyek eltávolítása érdekében, és trágyázni kell a növekedés elősegítése érdekében. (Lásd a fényképet)
Oxyporus gyökér- és koronarothadás (gomba – Oxyporus sp.): A gomba a fatörzsek tövénél vastag, fehér vagy enyhén piszkosfehér gomba szőnyeget képez. Az Oxyporusszal fertőzött fák lassú pusztulást mutatnak. Nincs specifikus védekezés.
Parack levélfodrosodás (gomba – Taphrina deformans): Az őszibarack levélfodrosodás gombája a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket fertőzi. A fertőzött levelekre a ráncosodás, megvastagodás és göndörödés jellemző. A beteg levelek a halványsárgától a világoszöldig terjedő színűvé válnak, és rövid idő után lehullanak (lásd a fényképet). A gyümölcsök és a virágok fertőzött állapotban lehullanak, és a termesztők ritkán észlelik őket. A betegség kialakulása a rügyek kinyílásának idején a levegő hőmérsékletétől függ. Ha a felszíni nedvesség jelen van, és a levegő hőmérséklete 68oF közelében van, a fertőzés bekövetkezhet. A 86oF feletti és 40oF alatti hőmérséklet gátolja a gombát. A tünetek megjelenése után a védekezés lehetetlen. Alkalmazzon gombaölő szert (lásd az alábbi gombaölő szer táblázatot) a nyugalmi időszak kezdetén és/vagy közvetlenül a rügyfakadás előtt.
Parack mozaik (vírus): Ez a vírusos betegség az őszibarackot és a szilvát érinti. Általános tünetei a késleltetett foliáció és a kis, keskeny, gyűrött, foltos, sárga levelek. Az internodiumok megrövidülnek, és az oldalrügyek letörnek, ami rozettaszerű megjelenést eredményez. A kevés termés deformálódik, ami göcsörtös, torz, kis termést eredményez. Terjedése oltással és az Eriophyes insidiosus barackrügy atkával történik. A vírussal fertőzött fákat a felfedezésük után azonnal távolítsuk el.
Őszibarackrák (gomba – Cladosporium carpophilum): Az őszibarackrák, más néven “szeplő” mindenütt előfordul, ahol őszibarackot termesztenek. Leginkább a közép-késői szezon közepén termő fajtákon jelentkezik. A gyümölcsökön apró foltok alakulnak ki, amelyek általában a gyümölcs szára vagy válla körül összpontosulnak (lásd a fényképet). A fiatal gallyakon kialakult elváltozások a telelés eszközeként szolgálnak. A tavaszi elsődleges fertőzés az előző évben keletkezett gallyrákban keletkezett spórákból származik. A gyümölcsfertőzés általában a héjfelhasítás után és az azt követő 2-4 hétben következik be. A fertőzést követően 40-70 nap is eltelhet a tünetek megjelenéséig. A védekezés egy jóváhagyott gombaölő szer ismételt alkalmazásával történik (lásd az alábbi gombaölő szerek táblázatát) a héjfelvágáskor kezdődő kritikus időszakban.
Parack sárgaság (fitoplazma): A betegséget megfigyelték Texasban, de ritkán fordul elő. A beteg fák gyümölcsei néhány naptól három hétig idő előtt érnek, kesernyés ízűek és kisebbek. A normális esetben vörös héjú fajták abnormálisan világosak. A levelek klorotikusak, felfelé hajlanak, és hajlamosak a lógásra. A fertőzött fák idő előtt lombosodnak. A betegség oltással és a Macropsis trimaculata (Fitch) szilva levéltetűvel terjed. A fertőzést követően 40 naptól három évig is eltarthat, amíg a betegség tünetei láthatóvá válnak. Csak egészséges fákról származó rügyfát használjunk, és a betegség tipikus tüneteit mutató fákat semmisítsük meg.
Phony Peach (baktérium – Xylella fastidiosa): Ez a betegség nem okozza a fák gyors pusztulását, de a növekedés és a gyümölcsméret csökkenését eredményezi. A beteg fák gallyai megrövidültek és az oldalágak elágazása megnövekedett. Az általános megjelenés törpe, tömött növekedésű, sötétzöld lombozatú. Néhány év elteltével a fa törékennyé válik, és gyakori a végelgyengülés. A fertőzött fák először tavasszal hajtanak ki, és ősszel később tartják meg lombjukat. A beteg fákon a gyümölcsök is korábban érnek. A betegséget a gyökérbeoltás és a levéltetvek terjesztik. Távolítsunk el minden olyan fát, amelyen a fonyás őszibarack tünetei mutatkoznak, és pusztítsuk el a gyümölcsös közelében növő vadszilvát.
Phytophthora gyökérrothadás (gomba – Phytophthora spp.): Az e gomba által fertőzött gyökerek kiterjedt gyökérelhalást mutatnak. Bár a Phytophthora gyökérrothadást Texasban nem igazolták, széles körű elterjedése alapján gyanítható a jelenléte. A Phytophthora gyökérrothadás a legsúlyosabb az újratelepítési helyeken vagy a rossz vízelvezetésű talajokra telepített gyümölcsösökben.
Rhizopus rothadás (gomba – Rhizopus stolonifer): Ez a gomba meleg, párás időben a legaktívabb. A gyümölcs fertőzése “fekete bajuszos” megjelenést eredményez, amelyet a gombaszálak okoznak, amelyek rengeteg fekete spórát termelnek. A Rhizopus csak éréskor támadja meg az őszibarackot és a szilvát. A betegség megelőzése elsősorban a gyümölcsösök higiéniáján, a betakarítás előtti gombaölő szereken és a feldolgozott gyümölcsök gyors hűtésén alapul. A szedőedényeket úgy kell kialakítani, hogy a gyümölcsöt a lehető legkisebb mértékben kezeljék. A csomagolóeszközöknek a lehető legkisebb sérülést kell okozniuk. Minden olyan területet, ahol a gyümölcs a szalagra vagy hengerre esik, ki kell párnázni.
Gyökércsomó (Nematode – Meloidogyne spp.) Használjunk rezisztens gyökéralanyokat. (Lásd Gyökércsomós nematóda)
Az őszibarack alanyok és reakciójuk a gyökércsomós nematódára |
|
Alanyok | Gyökércsomó (Meloidogyne spp.).) |
Nemaguard | rezisztens |
Lovell | érzékeny |
Elberta | érzékeny |
Nemared | rezisztens (Texasban nem vizsgálták széles körben) |
Megjegyzés: A gyökércsomó-fajokon belül különböző fajok léteznek. Egyesekről kimutatták, hogy üvegházi körülmények között megtámadják a “rezisztens gyökéralanyokat”. |
Rost (gomba – Tranzschelia discolor): Az alsó levélfelületen vörösesbarna pustulák jelennek meg, amelyeket a felső felületen sárga folt jelöl (lásd a fényképet). Korai lombhullást okoz, ami csökkenti a fa életerejét. Az őszibarackot fertőző rozsdafaj nem fertőzi a szilvát. Texas legtöbb részén a rozsda késői betegség, amely általában nem igényel kezelést. (Lásd a gombaölő szerek táblázatát alább)
Shot Hole (gomba – Wilsonomyces carpophilus): Korábban Coryneum-fertőzésnek nevezték. A levélfoltok a leveleken apró, kör alakú, lila foltok. Előrehaladott stádiumban a foltok a leveleken kihullanak, ami a levélnek rongyos megjelenést kölcsönöz. Ritkán fordul elő hóhullás, kivéve, ha a fertőzés súlyos. A termésfertőzés ritka. Súlyos fertőzés esetén a rügyek és a gallyak elhalnak. A betegség elleni leghatékonyabb védekezés érdekében a nyugalmi permetezést közvetlenül a levelek lehullása után vagy közvetlenül a tavaszi rügyfakadás előtt kell alkalmazni. (Lásd az alábbi gombaölő szer táblázatot)
Vizesedés (fiziológiai): Az őszibarack és a nektarin, még inkább, mint a sárgabarack, jó vízelvezetésű talajt igényel a jó növekedéshez. A hosszabb ideig vízzel átnedvesedett talaj csökkenti a talaj oxigénszintjét, ami a gyökerek számára halálos. A lombozat megsárgulhat és lehullhat, vagy vöröses-lilás színt kaphat. Az elhalt gyökerek belül mélylilától a feketéig terjedő színűek, és bűzös szagúak (lásd a fényképet). Szükség esetén teraszosítsa a földet az optimális vízelvezetés érdekében, és ültesse magasított ágyásokba.
A Prunus fajokon alkalmazható gombaölő szerek |
||||||
Baktériumos foltosság | Barna rothadás | Parack levélfodrosodás | Rozsda | Levélfoltosság | Rozsdás rothadás | Rozsda |
Rézhidroxid, ziram, spreptomicin szulfát |
benomil, kaptán, iprodion, triforin, tiofanát-metil, propikonazol, fenbukonazol, tebukonazol, kén |
klorotalonil, rézhidroxid, ziram |
benomil, kaptán, klorotalonil, tiofanát metil, kén, iprodion |
klórtalonil, rézhidroxid |
diklorán | klórtalonil, kén |