Tényleg létezik 36 idegen civilizáció? Nos, talán.

Hány intelligens idegen civilizáció van odakint a Tejútrendszer spirálkarjaiban lévő több százmilliárd csillag között? Egy új számítás szerint a válasz 36.

Ez a szám feltételezi, hogy a földi élet többé-kevésbé reprezentálja azt a módot, ahogyan az élet bárhol a világegyetemben kialakul – egy megfelelő csillagtól megfelelő távolságra lévő kőzetbolygón, körülbelül 5 milliárd év után. Ha ez a feltételezés igaz, akkor az emberiség talán nem egészen egyedül van a galaxisban, de az esetleges szomszédok valószínűleg túl messze vannak ahhoz, hogy valaha is találkozzanak.

Kapcsolódó: Másrészt ez a feltételezés, miszerint az élet mindenhol ugyanabban az idősíkban fejlődik ki, mint a földi élet, hatalmas dolog – mondta Seth Shostak, a kaliforniai Mountain View-ban található SETI Intézet vezető csillagásza, aki nem vett részt az új tanulmányban. Ez azt jelenti, hogy a számítások látszólagos pontossága félrevezető.

“Ha lazítunk ezeken a nagy-nagy feltételezéseken, akkor ezek a számok bármi lehet, amit csak akarunk” – mondta Shostak a Live Science-nek.

Távoli szomszédok

A kérdés, hogy az ember egyedül van-e a világegyetemben, természetesen teljesen ismeretlen. De 1961-ben Frank Drake csillagász bevezetett egy módszert az esélyekről való gondolkodásra. Ez a Drake-egyenlet néven ismert megfogalmazás kerekíti össze azokat a változókat, amelyek meghatározzák, hogy az emberek valószínűleg találnak-e (vagy találnak-e rájuk) intelligens földönkívülieket: A csillagkeletkezés átlagos évi sebessége a galaxisban, a bolygókkal rendelkező csillagok aránya, az ökoszisztémát alkotó bolygók aránya, és az a még kisebb hányad, ahol élet alakul ki. Ezután következik az életet hordozó bolygók azon hányada, amelyeken intelligens élet alakul ki, szemben mondjuk az idegen algákkal. Ez tovább oszlik az intelligens földönkívüli élet azon hányadára, amely az űrből érzékelhető kommunikációt fejleszt ki (az ember ebbe a kategóriába tartozik, mivel az emberiség körülbelül egy évszázada kommunikál rádióhullámokkal).

A végső változó a kommunikáló idegen civilizációk átlagos élettartamának hossza. A Tejútrendszer körülbelül 14 milliárd éves. Ha a legtöbb intelligens, kommunikáló civilizáció mondjuk legfeljebb néhány száz évig tart, akkor annak az esélye, hogy a földiek átfedésben lesznek a kommunikációjukkal, a legjobb esetben is csekély.

A Drake-egyenlet megoldása nem lehetséges, mert a legtöbb változó értéke ismeretlen. A Nottinghami Egyetem asztrofizikusa, Christopher Conselice és kollégái azonban a csillagkeletkezésről és az exobolygók, vagyis a saját Naprendszerünkön kívül más csillagok körül keringő bolygók létezéséről szóló új adatok alapján megpróbálkoztak vele. Eredményeiket június 15-én publikálták a The Astrophysical Journal című folyóiratban.

“Ezt a tanulmányt néhány évvel ezelőtt nem lehetett volna megírni” – mondta Conselice a Live Science-nek.

Kapcsolódó: Üdvözlet, földlakók! 8 mód, ahogyan az idegenek kapcsolatba léphetnek velünk

A csapat kiszámította a Tejútrendszer csillagainak koreloszlását, olyanokat keresve, amelyek legalább 5 milliárd évesek, és feltehetően elég idősek ahhoz, hogy egy emberhez hasonló civilizációnak adjanak otthont. Azt találták, hogy a Tejútrendszerben lévő csillagok 97%-a 5 milliárd évnél idősebb. A mi Naprendszerünk a maga 4,5 milliárd évével relatív újoncnak számít a galaxisban, mondta Conselice, így logikus, hogy a Tejútrendszerben sok csillag idősebb.

A kutatók ezután kiszámították, hogy hány olyan csillag van, amely elég sűrű és stabil ahhoz, hogy bolygórendszereknek adjon otthont. Az 5 milliárd évnél idősebb csillagok egyharmada alkalmas. Ezután a csillagászok által az exobolygók eloszlásáról ma már tudott ismereteket felhasználva a kutatók megbecsülték az e csillagok lakhatósági zónáin belül található kőzetbolygók számát. Kiszámították azt is, hogy mely csillagok elég fémdúsak ahhoz, hogy olyan sziklás bolygók keringjenek körülöttük, amelyek olyan elemeket tartalmaznak, amelyekre mondjuk egy rádióadó megépítéséhez szükség lehet. Végül egy kommunikáló civilizáció élettartamának alsó határát 100 évben határozták meg, a Föld rádiótechnológiával való eddigi idővonalán alapulva.

Az eredmény? Ha az élet más bolygókon ugyanazt a pályát követi, mint a Földön, akkor ma 36 intelligens, kommunikáló földönkívüli civilizáció osztozik a Tejútrendszeren az emberekkel. Ez a becslés bizonytalan, a tartomány négy másik civilizációtól 211-ig terjed. Ha az idegen civilizációk valószínűleg egyenletesen oszlanak el a Tejútrendszerben, akkor a legközelebbi szomszédunk valószínűleg 17 000 fényévre lenne tőlünk.

Ez azt jelenti, hogy elég valószínűtlen, hogy kapcsolatba lépjünk. A kutatók számításai szerint egy elméleti idegen civilizációnak körülbelül 3060 évig kellene észlelhető jeleket sugároznia ahhoz, hogy mi észleljük őket. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen civilizációval való kétirányú beszélgetés kialakításához az emberiségnek (és az idegeneknek) még 6.120 évig kellene kitartania.

Kérdéses feltételezések

Az ET-vel való találkozásra vannak optimistább forgatókönyvek is. Ha például az élet 5 milliárd év után bármikor kialakulhat, de nem feltétlenül pont 5 milliárd év múlva, akkor a lehetséges civilizációk száma a Tejútrendszerben körülbelül 928-ra emelkedik. Ebben az esetben egy civilizációnak mindössze 1030 évig kell kommunikálnia a kapcsolatfelvételhez.

Related: Shostak szerint ezekkel a számokkal az a probléma, hogy a szerzők csillagászati adatokkal töltötték ki a Drake-egyenlet néhány üres helyét, miközben a legbonyolultabb, ellentmondásos változók közül néhányat különösebb vita nélkül eltekintettek. Valóban kialakulhat-e élet egy napszerű csillag lakhatósági zónáján belüli bármelyik kőzetbolygón? Valóban megbízhatóan megjelenik az intelligens élet körülbelül 4,5 milliárd évvel később? Ha egy véletlen aszteroida 66 millió évvel ezelőtt nem ütötte volna fel a Földet, és nem pusztította volna el a dinoszauruszokat, akkor az intelligens élet evolúciójának idővonala a Földön végül is egészen másképp nézhetne ki. Shostak szerint talán a legkorlátozóbb változó az a feltételezés, hogy egy kommunikáló civilizáció csak egy évszázadon keresztül továbbítja a jeleket. Ez még az emberi civilizáció esetében is pesszimistának tűnik, amelynek megvannak a maga küzdelmei, de nem tűnik valószínűnek, hogy a következő néhány hónapban abbahagyja a rádióhullámok használatát, mondta.

A Drake-egyenletre adott válasz “nagyban függ az élet kialakulásának valószínűségétől egy világon, a világ fejlődésétől és az intelligencia élettartamától”, mondta Shostak a Live Science-nek. “Ezek mind olyan nagy dolgok, amelyek nagyságrendekkel megváltoztathatják a választ.”

Conselice szerint a számítások az emberiség létezésének – és jövőjének – megértését szolgálják. Ha kiderül, hogy több civilizáció van odakint a galaxisban, mint amennyit az új matematika megjósol, az azt jelenti, hogy vagy az élet sokkal szélesebb körülmények között fejlődhet ki, mint csak a Föld-szerűek, vagy azt jelenti, hogy a civilizációk általában sokkal hosszabb életűek, mint a miénk eddig.

“Ha sok ilyet találunk, az jó jel arra, hogy a mi civilizációnk nagyon hosszú életű lehet” – mondta Conselice.

Másrészt, ha a földönkívüli élet keresése továbbra is üresen marad, az azt jelentheti, hogy az élet csak ritkán fejlődik ki, vagy ha civilizáció keletkezik, az hajlamos a gyors önpusztításra. Lehet, hogy a Tejútrendszer néhány milliárd évvel ezelőtt viszonylag nyüzsgő volt, de az életnek ezek a szikrái azóta kialudtak. Végül is, mondta Shostak, csak egyféleképpen lehet kideríteni.

“Csak akkor leszel képes olyan tanulmányt írni, amelyben bármilyen becslést tudsz adni arról, hogy hány idegen társadalom létezik, ha találsz egyet vagy kettőt” – mondta Shostak.

• 13 módszer az intelligens idegenek levadászására
• 7 hatalmas tévhit az idegenekről
• Az ősrobbanástól napjainkig: Pillanatképek univerzumunkról az idők során

Eredetileg a Live Science-en jelent meg.