Támogatócsoportok

Meghatározás

Leírás

Következtetés

Források

Meghatározás

A támogatócsoportok olyan informális erőforrás, amely különböző problémákra és kihívásokra próbál gyógyító elemeket nyújtani. A családon, barátokon vagy szakembereken kívüli informális támogatás gyakran nagyobb megértést, több hasonlóságot (hasonló életeseményeket átélő egyénekből), lehetőséget nyújt az empátiára és az altruizmusra, valamint identitástudatot biztosít a résztvevők számára. A kihívások kezelésének új módjainak megtanulása, a változásokkal való megbirkózás és az új viselkedésmódok fenntartása mind fontos aspektusai a támogató csoportban szerzett tapasztalatoknak.

A támogató csoportokra jellemző sajátosság az a kölcsönös támogatás, amelyet a tagok képesek egymásnak nyújtani. Ez a támogatás és a csoport többi tagjától kapott megerősítés olyan módon segíti elő a személyes növekedést és változást, ahogyan az egyéni terápia nem képes. Bár a szakértők és szakemberek támogatást és pozitív irányítást nyújthatnak, a csoporttagok közötti kölcsönös információcsere olyan erőteljes élmény, amely gyakran tartós változást idéz elő.

leírás

A legtöbb támogató csoportot laikusok segítik vagy vezetik, gyakran meglévő szervezetekkel (mint például a NAMI, a National Alliance for the Mentally Ill, a Mentális Betegek Nemzeti Szövetsége, vagy az AA, az Anonim Alkoholisták) együttműködve. A támogató csoportok általában meghatározott időpontban (általában hetente vagy havonta) találkoznak, és nyílt formában. A nyílt formátum azt jelenti, hogy a csoportok folyamatosak, és a tagoknak lehetőségük van arra, hogy akkor vegyenek részt rajtuk, amikor az számukra megfelelő. Ez ellentétben áll más típusú strukturált kezelési vagy pszichoedukációs csoportokkal, amelyek meghatározott számú ülésen találkoznak, és elvárás, hogy a résztvevők minden találkozón részt vegyenek. A nyílt forma lehetővé teszi a tagok számára, hogy bizonyos fokú anonimitást érezzenek, és úgy vegyenek részt, ahogyan nekik kényelmes. Néhány ember számára már az is hasznos lehet, ha egyszerűen csak részt vesz az üléseken, és meghallgatja mások tapasztalatait.

A csoportok gyógyító ereje jól dokumentált, és a támogató csoportok számos olyan terápiás jellemzőt kínálnak, mint a strukturáltabb csoportok. Ezek a tényezők a következők: altruizmus (esély másoknak segíteni), összetartozás, egyetemesség (vannak mások, akik hasonló kihívásokkal küzdenek), interperszonális tanulás, útmutatás, katarzis, azonosulás, önmegértés, reményt keltés és egzisztenciális tényezők (például az élet nagyobb értelmének keresése). E tényezők mindegyike közvetlenül kapcsolódik a tagok által egymásnak nyújtott kölcsönös támogatáshoz.

A támogató csoportok általában kevésbé strukturáltak, mint a pszichoedukációs csoportok vagy a terápiás csoportok, azonban minden csoport általában saját normákat, szabályokat és időbeosztást határoz meg. Egyes csoportok, mint például az AA, hagyományosan fenntartanak időt az egyes tagok számára, hogy a csoport előtt beszéljék meg saját kihívásaikat és fejlődésüket. Mások időről időre előadókat hívnak be, hogy tájékoztatást adjanak a rendellenességekről vagy bizonyos megküzdési készségekről. A támogató csoportok ereje azonban a tagokban rejlik, és abban a hajlandóságukban, hogy a csoport keretein belül megosszák saját tapasztalataikat, kihívásaikat és megoldásaikat.

A hagyományos, szemtől-szembeni támogató csoportok mellett a technológia is hatással volt a támogató csoportok működésére és elérhetőségére. Számos olyan listaszerviz, e-mail csoport és csevegőcsoport létezik, amelyek konkrét életproblémákról (például az Egyesült Államokon kívüli gyermek örökbefogadása), a mentális betegségek bizonyos típusairól és konkrét egészségügyi problémákról nyújtanak tájékoztatást. Bár mindig fennáll annak a kockázata, hogy olyanokkal kommunikálnak, akik nem őszinték, sok embernek hasznára válnak ezek az internetes interakciók. Egyesek valóban jobban érzik magukat az internetes támogató csoportokban való részvételben az általuk kínált nagyobb anonimitás miatt.

A támogató csoportokban sokféle problémával és kihívással foglalkoznak. Általánosságban elmondható, hogy a tünetek súlyossága, valamint a betegség vagy rendellenesség fázisa határozza meg, hogy megfelelő-e a támogató csoportban való részvétel. A mentális betegségek súlyosabb típusai, például a skizofrénia vagy a pszichotikus epizódokkal járó depresszió esetében valószínűleg nem a támogató csoport az optimális beavatkozás, különösen a kezdeti kezdetben. A terápiával és gyógyszeres kezeléssel (adott esetben) történő stabilizálás után a támogató csoport fontos kiegészítője lehet a formálisabb kezelésnek. Ezekben az esetekben a csoporton keresztül megszerezhető szocializáció, interperszonális kapcsolatok és szociális támogatás máshol nem biztos, hogy elérhető, és mint ilyen, nagyon pozitív élményt jelenthet a résztvevő számára. Egy csoportos helyzetben a résztvevő megtanulhatja, hogyan fejezze ki az érzéseit egészséges és pozitív módon, gyakorolhatja az asszertív kommunikációt, visszajelzést kaphat a beszélgetés megfelelő és nem megfelelő tartalmáról, visszajelzést kaphat a nonverbális kommunikációról, megtanulhatja, hogyan kérjen új módon segítséget másoktól, képes lehet segíteni másoknak, megtanulhatja, hogyan alakítson ki barátságokat, és új megküzdési készségeket és viselkedési formákat tanulhat.

A támogató csoportok típusai

Változatos típusú támogató csoportok léteznek. Egyes csoportok a veszteség,

betegség vagy az élethez való alkalmazkodás nagyon specifikus típusaihoz nyújtanak támogatást. Az alábbiakban reprezentatív mintát mutatunk be.

GYÁSZ/GYÁSZ-tanácsadó csoportok

A gyász- és gyásztanácsadó csoportok olyan embereknek nyújtanak támogatást, akik veszteséget éltek át. Vannak csoportok olyan emberek számára, akik elvesztették házastársukat vagy élettársukat, szüleiket, gyermekeiket vagy háziállataikat. Vannak speciális csoportok olyan emberek számára, akik gyilkosság, öngyilkosság, SIDS, rák vagy vetélés miatt veszítették el szerettüket. Ezek a csoportok segítenek az egyéneknek alkalmazkodni a családtag vagy barát halálához, megtanulják, hogyan fogadják el a veszteséget, hogyan tisztelegjenek a szeretett személy emléke előtt, és hogyan alkalmazkodjanak a veszteséget követő élethez.

KÓRHÁZI TÁMOGATÓCSOPORTOK

Az orvosi támogató csoportok a konkrét betegségtől függően rövid távúbbak lehetnek, mint más típusú támogató csoportok. Egyes csoportok azért jönnek létre, hogy segítsenek a betegeknek alkalmazkodni a konkrét kezelésekhez, például a kemoterápiához vagy a sugárkezeléshez, míg mások hosszabb távú alkalmazkodási és felépülési kérdésekre összpontosítanak, mint például egy mellrák-támogató csoport. Ezeknek a csoportoknak erősebb lehet az oktatási komponensük, hogy segítsenek a tagoknak megérteni a fizikai változásokat, amelyeket az orvosi eljárások következtében tapasztalhatnak.

Súlycsökkentő csoportok

Noha ezek a csoportok nagyon specifikusan összpontosítanak, egyéni struktúrájuk nagymértékben változhat. Egyes fogyást támogató csoportok aktívan részt vesznek a fogyás folyamatában, és magukban foglalhatják az étrend és a testmozgás ellenőrzését, míg mások a fogyás fenntartására összpontosítanak, és ezért inkább a szociális támogatásra összpontosíthatnak.

KÖZI EGÉSZSÉGÜGYI/EGÉSZSÉGÜGYI TÁMOGATÓCSOPORTOK

Ezek a csoportok általában konkrét rendellenességekre, például bipoláris vagy evészavarokra összpontosítanak. E támogató csoportok tagjai gyakran különböző fázisban vannak a betegségük kezelésében, ezért az egyes tagok igényei és hozzájárulása találkozóról találkozóra nagyon eltérő lehet.

Családi támogató csoportok

A családi támogató csoportok, mint például a CHADD az ADD-s gyermekek szülei számára, vagy a NAMI olyan családok számára, amelyek tagjai bármilyen típusú mentális betegséggel küzdenek, támogatást nyújtanak más szülők és gyermekek számára, akik ugyanolyan szintű frusztrációt és elkeseredettséget érezhetnek. A másokkal való találkozás, akik valóban megértik az ember tapasztalatait, nagyon erős hatással van. Sok szülő számára a támogató csoportban való részvétel az első alkalom arra, hogy megtudja, hogy vannak más szülők, akik ugyanezeket a kihívásokat és frusztrációkat élik át.

ÉLETÜGYI ÁTMENETEK CSOPORTJAI

Az élet átmeneti csoportjai közé tartoznak a válást és az öregedést támogató csoportok. Sok közösségben és iskolában léteznek válófélben lévő gyermekeknek szóló támogató csoportok is.

ADDIKTIKAI TÁMOGATÓCSOPORTOK

A hagyományos függőségi támogató csoportok közé tartoznak az Anonim Alkoholisták (AA), az Anonim Narkósok (NA) és az Anonim Szerencsejátékosok (GA). E csoportok közül sokan követik a hagyományos “12 lépéses” programot a függőség különböző aspektusainak feldolgozására, és mint ilyenek, strukturáltabbak, mint sok más típusú támogató csoport.

Támogatócsoportok helyszínei

A támogató csoportok egy közösségen belül számos különböző helyszínen találkoznak. Kórházak és egészségügyi központok biztosíthatnak találkozóhelyeket az orvosi támogató csoportok számára. A közösségi mentálhigiénés központok, a fekvőbeteg pszichiátriai programok és a bentlakásos kezelőközpontok a mentális egészséggel és mentális betegségekkel kapcsolatos támogató csoportok gyakori helyszínei. Az életút-átmeneti csoportokat gyakran iskolák, idősek központjai és napközi otthonok biztosítják. A gyászoló csoportok és a függőséget támogató csoportok gyakran templomokban, helyi vállalkozások közösségi tárgyalótermeiben és mentálhigiénés ügynökségekben találkoznak.

A támogató csoportok felépítése

A támogató csoportok akkor a legsikeresebbek, ha korban egymáshoz közel álló személyekből állnak, akik hasonló életproblémákat élnek át. A támogató csoportokat általában a csoport tagjai vezetik, például a csoport elnöke vagy a szervező csoport egy másik tagja. Egyes támogató csoportokat segítő szakemberek is vezethetnek, ha azokat egy kezelési intézményhez kapcsolódó utógondozási program részeként kínálják.

A támogató csoportoknak általában kifejezett normái és elvárásai vannak a tagok részvételére vonatkozóan, mint például a tagok érzéseinek és véleményének tiszteletben tartása, valamint a drogoktól és alkoholtól mentes találkozókra való érkezés. A legtöbb támogató csoport nyílt jellege miatt a tagok általában bátran kihagyhatnak itt-ott egy-egy ülést, ami egy kezelési vagy terápiás csoportban általában nem elfogadható.

Következtetés

A csoportélmények nagyon erőteljesek lehetnek a viselkedés megváltoztatásában és a változás fenntartásában. A támogató csoport az egyén mindennapi életének részévé válik, és elősegíti az egészséges működést azáltal, hogy emlékeztetőket nyújt a változásra és támogatást, amikor az egyén levertnek érzi magát, vagy a régi mintákhoz húzódik. Lehetőséget biztosít arra is, hogy mások segítésével sajátítsa el a saját változását. Ezek a tényezők hozzájárulnak a pozitív prognózishoz a legtöbb csoportélményben résztvevő számára. Ugyanakkor egy személynek árthat is egy csoport

élmény. E kockázat nagy része az egyes tagok jellemzőitől függ, különösen azokban a támogató csoportokban, amelyek szakmai irányítás nélkül működnek. Például, ha bizonyos egyének a csoportot saját céljaikkal uralják, esetleg a többi csoporttag rovására, akkor az élmény negatív hatással lehet a sérülékenyebb egyénekre.

Vö. mégGyásztanácsadás és terápia.

Források

FÜLSZÖVEGEK

Yalom, I. D. A csoportos pszichoterápia elmélete és gyakorlata. Harmadik kiadás. New York: Basic Books, Inc., 1985.

Giuseppe, R. és Galimberti, C., szerk. A kiberpszichológia felé: Elme, megismerés és társadalom az internet korában Amszterdam, Holland Antillák: IOS Press, 2001.

Kaduson, H.G. és Schaefer, C. E., szerk. Rövid távú játékterápia gyermekek számára. New York: The Guilford Press, 2000.

PERIODIKÁK

Evans, J., J. Jones, I. Mansell. “A testvérek támogatása: Tanulási zavarokkal és kihívást jelentő viselkedéssel küzdő gyermekek testvérei számára létrehozott támogató csoportok értékelése”. Journal of Learning Disabilities 5, no. 1 (Mar 2001): 69-78.

Gottlieb, B. H. “Self-help, mutual aid, and support groups among older adults”. Canadian Journal on Aging 19, Suppl 1 (Sum 2000): 58-74

Martin, D. J., D. Riopelle, J. Steckart, N. Geshke, and S. Lin. “Support group participation, HIV viral lead and sexual risk behavior” American Journal of Health Behavior 25, no. 6 (Nov-Dec 2001): 513-527.

Montazeri, A., and others. “Szorongás és depresszió mellrákos betegeknél egy rákos támogató csoportban való részvétel előtt és után”. Patient Education & Counseling 45, no. 3 (Dec 2001): 195-198.

Sansone, R. A. “Patient-to-patient e-mail: A klinikai gyakorlatok támogatása.” Eating Disorders: The Journal of Treatment and Prevention 9, no. 4 (Win 2001): 373-375.

ORGANIZÁCIÓK

National Alliance for the Mentally Ill (NAMI). www.nami.org

Children and Adults with Attention Deficit/Hyperactivity Disorder (CHADD) www.chadd.org

Deanna Pledge, Ph.D.

.