A százlábúak lapos, szegmentált testű ragadozó ízeltlábúak.
Ezek a többlábú lények mérete a két hüvelyktől a több mint egy lábig terjedhet. Mivel nincs kemény külső vázuk, a százlábúaknak legtöbb idejüket víz közelében kell tölteniük. Ezért ezek az állatok a nedves élőhelyet kedvelik. Megtalálhatók a mulcs alatt vagy a fürdőszobai és konyhai lefolyókban megbújva. Ezért is aktívabbak éjszaka.
6 hihetetlen százlábú tény!
- Noha a nevük azt jelenti, hogy “100 láb”, egyetlen százlábúnak sincs 100 lába. Ez azért van, mert mindenkinek páratlan számú lábpárja van.
- A csecsemők négy lábpárral születnek. Ahogy érnek, több lábuk fejlődik.
- Egy nősténynek akár 150 kicsinye is lehet élete során.
- Az Európában és Észak-Amerikában élő egycentis házi százlábú az egyetlen, amely gyakori a lakásokban.
- A legnagyobb faj a Scolopendra gigantea, egy trópusi bogár, amely akár 15 centisre is megnőhet.
- A Scolopendra Galapagoensis, más néven Darwin góliát százlábúja egy nagyméretű, mérgező faj, amely csak Galapagos szigetén él.
Faj, típus és tudományos név
Az állatok az Arthropoda törzsbe és a Chilopoda osztályba tartoznak. Az Arthropoda törzsbe és az Atelocerata altörzsbe tartoznak.
Tudományos nevük a görög cheilos, azaz ajak és pod, azaz láb szavakból származik.
A százlábúak és a százlábúak ugyanabba a rendbe tartoznak, de nem ugyanabba az osztályba. A százlábúak a Diplopoda osztályba tartoznak.
Körülbelül 3000 fajuk van. Méretük és színük a hatalmas Scolopendra giganteától a legtöbb otthonban megtalálható egy hüvelykes házi százlábúig terjed.
A trópusi fajok élénk színűek, és többszínű, piros, sárga, kék és zöld szegmensekkel rendelkezhetnek. A mérsékelt éghajlaton élő kisebb százlábúak inkább barna vagy szürke színűek.
Mindegyikük azonnal felismerhető szegmentált testükről és sok pár lábukról. A lábak száma 15 és 170 pár között változhat.
A legtöbb ilyen állat a következő lista valamelyik rendjébe tartozik:
- Scutigeromorpha
- Lithobiomorpha
- Craterostigmomorpha
- Scolopendromorpha
- Geophilomorpha
A megjelenés:
A házi százlábúak mérete egytől hat centiméterig terjed. Hosszú lábaikon rendkívül gyorsan mozognak, de könnyen felismerhetjük őket, ha meglátjuk őket.
Hogyan lehet megkülönböztetni a százlábúakat és a százlábúakat? A százlábúaknak sok lábuk van, de a lábaik rövidek és tömzsiek. Lassan és óvatosan mozognak. A százlábúaknak viszont hosszú lábuk van, amivel gyorsan tudnak mozogni.
Egy másik különbség, hogy a százlábúak nem harapnak, a százlábúak viszont igen.
A trópusi fajok nagyok és színesek. A legnagyobb ismert faj a Scolopendra gigantea, amelyet perui óriás százlábúnak is neveznek. Ez a trópusi állat élénk színű, és több mint egy láb hosszúságot is elérhet. A trópusi százlábúakkal nem valószínű, hogy otthonok belsejében találkozhatunk.
Élhelyzet: Hol található százlábúak
Mérsékelt és trópusi régiókban egyaránt élnek, ahol valószínűleg kidőlt fatörzsek, fakéreg, mulcs és kövek alatt élnek.
A legtöbbjük a talajon aktív, de mások a puha talajba is be tudnak ásni. A trópusi fajok általában fákon és barlangok belsejében élnek.
A Scutigera Coleoptrata fajt házi százlábúként is ismerik. Gyakran találkozhatunk velük beltérben, ahol a nedves körülmények miatt szívesen élnek a fürdőszobákban.
Táplálkozás: Mit eszik a százlábúak?
Ezek az állatok ragadozó és húsevő állatok. Kedvenc zsákmányuk az apró rovarok, köztük bogarak, termeszek, bogárlárvák és földigiliszták.
A nagy trópusi százlábúak gyíkokkal, madarakkal, denevérekkel, békákkal, kígyókkal és egerekkel táplálkoznak.
Az állatok szinte vakok, az ásó százlábúaknak nincs szemük. Annak ellenére, hogy nem látnak, kiváló vadászok.
Hosszú csápjaik vannak, amelyekkel érzékelik a táplálék elérhetőségét. Amikor zsákmányt találnak, mellső lábaikkal megragadják a zsákmányt. Mellső lábaikon éles fogók vannak, amelyek mérget tartalmaznak. Mérgük megbéníthatja a zsákmányt, vagy azonnal megölheti azt.
A százlábúak fogóikkal ássák be magukat a földbe. Földigilisztákkal, csigákkal és fonálférgekkel táplálkoznak.
Mind a 69 C-vel kezdődő állatot megtekintheti.