Mi az?
A “szakító” elvesztette eredeti jelentését, és ma már az innovációk széles körére alkalmazott zsargonszó.
A szakító innováció az, amely megváltoztatja a verseny alapját egy iparágban – például az alacsony kategóriájú órák esetében a Swatch a pontosságról a divatra változtatja a verseny alapját. A fenntartó innováció az, amely állandósítja a teljesítmény jelenlegi dimenzióit – például az Intel egyre gyorsabb és gyorsabb chipeket fejleszt.
Clayton Christiansen egy egész könyvet írt a két innováció közötti alapvető különbségekről. A diszruptív innovációt úgy definiálja, mint olyan újítást, amely egy drága, bonyolult terméket megfizethetővé és elérhetővé tesz. Nem úgy növekszik, hogy az inkumbensek legjövedelmezőbb ügyfeleit célozza meg, hanem úgy növekszik, hogy a nem-felhasználókat vagy a nagyon árérzékeny felhasználókat célozza meg.
Az elmélete szerint az inkumbensek azért nyernek a fenntartó (a legjobb ügyfeleik által értékelt) innovációkban, mert rendkívül motiváltak, hogy ezeket a csatákat olyan innovációkkal nyerjék meg, amelyek a legértékesebb ügyfeleiket szólítják meg, általában magasabb árrésűek, illeszkednek a meglévő “értékhálózatukhoz” és megfelelnek az iparáguk működéséről felépített “mentális modelljüknek”.
A jó menedzsmentet viszont valószínűleg megbuktatják a bomlasztó innovációk, mivel a fentiek közül egyik sem érvényesül.
A bomlasztás e szűk definícióját célszerű alulról kibővíteni, hogy minden olyan innovációra kiterjedjen, amely nem illeszkedik a vállalat meglévő üzleti modelljéhez.
Mikor hasznos?
Ez a felismerés széleskörű következményekkel jár mindazok számára, akik stratégiát dolgoznak ki egy inkumbens vállalat megtámadására, vagy inkumbens vállalatként látnak egy potenciálisan diszruptív technológiát a láthatáron.
Egy példa?
A klasszikus példa az acélminimalizálóké, akik kezdetben nagyon rossz minőségű acélt gyártottak, alacsony költséggel, de idővel a technológiájuk fejlődött, és képesek voltak fokozatosan magasabb árrésű termékeket, például betonacélt és acéllemezt gyártani.
Egy másik példa a PC-k, amelyek megzavarják a nagyszámítógépeket.
Hogyan végezzük az elemzést?
A legfontosabb elemzés az, hogy összehasonlítjuk a nem szabványos technológiák javulásának ütemét azzal a teljesítményjavulási ütemmel, amelyért a vevők hajlandóak prémiumot fizetni.
Ha a nem szabványos technológiák gyorsabban javítják a teljesítményt, mint ahogy a vevői igények növekednek, akkor csak idő kérdése, hogy mikor hatolnak be egyre magasabb árrésű szegmensekbe.
Még többet akarok tudni
Innovátorok dilemmája és megoldása, Clayton Christiansen
Hogyan lehet adaptálni ezt a koncepciót?
Mivel lehet adaptálni?