- A stílus meghatározása
- A stílus típusai
- Kifejtő vagy érvelő stílus
- leíró stílus
- Meggyőző stílus
- Elbeszélő stílus
- Rövid példák a stílusra mondatokban
- Példák a stílusra az irodalomban
- Példa #1: The Pleasures of Imagination (By Joseph Addison)
- Példa #2: Nyári zápor (Szerző: Emily Dickinson)
- Példa #3: The Rime of the Ancient Mariner (Szerző: Samuel Taylor Coleridge)
- 4. példa: Dorian Gray (Szerző: Oscar Wilde)
- 5. példa: Huckleberry Finn kalandjai (Mark Twain)
- Példa #6: A holló (Edgar Allen Poe)
- Példa #7: Füst (Henry David Thoreau)
- A stílus funkciója
A stílus meghatározása
A stílus az írásban úgy határozható meg, mint az író írásmódja. Ez az a technika, amelyet az egyes szerző az írása során alkalmaz. Szerzőnként változik, és az egyén szintaktikájától, szóhasználatától és hangnemétől függ. Úgy is leírható, mint egy “hang”, amelyre az olvasók figyelnek, amikor egy író művét olvassák.
A stílus típusai
Az írásban négy alapvető irodalmi stílus létezik. Ezek a stílusok különböztetik meg a különböző szerzők műveit egymástól. Íme négy írói stílus:
Kifejtő vagy érvelő stílus
A kifejtő írásmód egy témaorientált stílus. Ebben az írásstílusban az író arra összpontosít, hogy egy adott témáról vagy témakörről tájékoztassa az olvasókat, és a végén a szerző elhagyja a saját véleményét az adott témáról.
leíró stílus
A leíró írásstílusban a szerző arra összpontosít, hogy részletesen leírjon egy eseményt, egy szereplőt vagy egy helyet. Néha a leíró írásmód költői jellegű, amikor a szerző inkább egy eseményt, egy tárgyat vagy egy dolgot pontosít, minthogy pusztán információt adjon egy megtörtént eseményről. A leírás általában érzékszervi részleteket is tartalmaz.
Meggyőző stílus
A meggyőző írásmód az írás olyan kategóriája, amelyben az író igyekszik érvekkel és indoklással elhitetni az olvasókkal az álláspontját. A meggyőző stílus célja az olvasók meggyőzése és meggyőzése.
Elbeszélő stílus
Az elbeszélő írásmód az írás olyan típusa, amelyben az író egy történetet mesél el. Ide tartoznak a novellák, regények, novellák, életrajzok és a költészet.
Rövid példák a stílusra mondatokban
- Ha úgy hangzik, hogy írok, akkor inkább átírom.
(Beszélgetés) - “Szerintem ez egy jó ötlet,.” – mondta Jenny.
“El tudod képzelni az eredményt!” – vágott vissza Emma, és kinyomta az ajtót.
Jenny vonakodva követte.
(Elbeszélés) - A naplemente az egész égboltot a rubinok gyönyörű, mély színével tölti meg, lángba borítva a felhőket.
(Leíró) - A hullámok a tengerparton keringőznek, szelíd és kecses ritmusban mennek fel és le, mintha táncolnának.
(Leíró) - A svájci utazás kitűnő élmény, amit soha nem felejtesz el, gyönyörű természetet, szórakozást és napot kínál. Foglalja le még ma a nyaralását.
(Meggyőző) - Hallja a rekedt hangot, és látja, hogy egy árnyék mozog az erkélyen. Ahogy az közelebb ér hozzá, sikítva látja, hogy egy óriási farkas áll előtte.
(Elbeszélő) - A kertből a gyermek egy finom rózsát szed le, gyengéden megérinti és ringatja, mintha értékes ékszer lenne.
(Leíró) - Mi lenne, ha rám szavaznál? Biztosítom, hogy az adók nagyon alacsonyak lesznek, a kormány ingyenes oktatást biztosít, és minden állampolgár számára egyenlőség és igazságosság lesz. Szavazzon rám még ma.
(Meggyőző) - A macska szemének mélykék színe olyan, mint az óceán vize a legtisztább napon, amit valaha is el tudsz képzelni.
(Leíró) - A macskám puha szőre selymesnek tűnik, és fekete színe szikrázik, ahogy visszaveri a napfényt.
(Leíró) - Ez a festmény virágzó virágok, gazdag és mélykék, élénkzöld szárakon, könyörögnek, hogy szedjem le őket.
(Leíró) - Bűnügyi nyomozóink híresek az ügyfelek vagyonának visszaszerzéséről, hiszen nemcsak átvesszük az ügyeit, hanem valóban az Ön érdekeit képviseljük.
(Meggyőző) - A fejfájás elleni gyógyszereink tíz órán át nyújtanak enyhülést, egyetlen tablettával – és mellékhatások nélkül. Próbálja ki még ma.
(Meggyőző) - Az adóemelési stratégia rossz, mert megbénítja a vállalkozásokat. Csökkenteni kellene az adókat a növekedés fellendítése érdekében.
(Meggyőző)
Példák a stílusra az irodalomban
Itt van néhány példa a különböző írásmódokra az irodalomból:
Példa #1: The Pleasures of Imagination (By Joseph Addison)
“A képzelet örömei, teljes mértékükben véve, nem olyan durvák, mint az értelemé. … Az udvarias képzelőerővel rendelkező embert rengeteg élvezetbe engedik be… Az embernek tehát törekednie kell arra, hogy ártatlan örömeinek szféráját minél szélesebbre tárja, hogy biztonsággal visszavonulhasson beléjük…. A gyönyörködtető jelenetek, akár a természetben, akár a festészetben, akár a költészetben, jótékony hatással vannak a testre és az elmére egyaránt, és nemcsak arra szolgálnak, hogy a képzeletet tisztítsák és felderítsék, hanem képesek eloszlatni a bánatot és a melankóliát …”
Ez egy példa az expozíciós írásmódra, amelyben a szerző tényekkel és logikus sorrendben írja le a képzelet előnyeit, és elmondja a képzelet örömét. Ezután tárgyalja annak előnyeit, és végül véleményt nyilvánít mellette.
Példa #2: Nyári zápor (Szerző: Emily Dickinson)
“Egy csepp hullott az almafára,
Egy másik a tetőre,
És megnevettette a nyeregtetőket,
A szellők levert lantokat hoztak,
És fürödtek a vidámságban;
És eljegyezték az ünnepet.”
Ez a vers a leíró stílusra ad példát. Dickinson asszony részletesen, gyönyörű képekkel ír le egy nyári zivatart, hogy az olvasók úgy képzeljék el ezt a vihart a saját fejükben, mintha valóban megtörténne.
Példa #3: The Rime of the Ancient Mariner (Szerző: Samuel Taylor Coleridge)
“Egy régi tengerész,
És három közül egyet megállít.’
Hosszú ősz szakállad és csillogó szemed,
Most miért állítottál meg engem?
A vőlegény ajtaja szélesre tárul,
…
A vendégek találkoznak, a lakoma meg van rendezve:
Hallhatod a vidám lármát.”
Ebben a versben Coleridge elbeszélő stílust használ, hiszen az ősi tengerészről mesél. Párbeszédeket, vitákat, cselekményeket és eseményeket használ egymás után, így tökéletes példáját adja az elbeszélő stílusnak.
4. példa: Dorian Gray (Szerző: Oscar Wilde)
“A műtermet rózsák dús illata töltötte be, és amikor a könnyű nyári szél megmozdult a kert fái között… A méhek mogorva zúgása, ahogy vállat vontak… vagy monoton kitartással köröztek…”
Ez egy jó példa a leíró írásmódra, mivel a szerző vizualizációkat, érzéseket, egy helyszín leírását és részleteket ad a méhekről, amelyeket látni és hallani lehetett.
5. példa: Huckleberry Finn kalandjai (Mark Twain)
“Nemsokára besötétedett, dörögni és világosodni kezdett; a madaraknak tehát igazuk volt … és itt jönne egy szélroham, amely lehajlítja a fákat, és felhajtja a levelek sápadt alját ….”
Itt Twain elbeszélő stílust mutatott be, valamint köznyelvi szavakat használt e szakasz bemutatásakor, ahogyan azt egy fiatal dél-amerikai fiú hangján keresztül fejezi ki.
Példa #6: A holló (Edgar Allen Poe)
“Once upon a midnight dreary, while I pondered, weak and weary…
And my soul from that shadow that lies floating on the floor
Shall be lifted – neverermore!”
He, the poet crafts an story of longing and desolation. A vers úgy olvasható, mint egy mese, amely megfelelő kezdetet, közepet és véget tartalmaz. Olyan elbeszélői elemekkel rendelkezik, mint a jellemzés, a szimbólumok, a cselekmény elemei és a feloldás, amelyek drámaivá teszik.
Példa #7: Füst (Henry David Thoreau)
“Fényszárnyú füst! Jégmadár,
felfelé szálló szárnyaidat olvasztva,
ének nélküli pacsirta, hajnal hírnöke,
fészekként kering a falucskák fölött,
vagy más, távozó álom, és árnyékforma
Éjféli látomás, szoknyáidat összegyűjtve;
Éjjel csillagfátyol, és nappal
Sötétíti a fényt, és eltakarja a napot;
Menj, füstölőm, e tűzhelyről felfelé,
És kérd az isteneket, hogy bocsássák meg e tiszta lángot.”
Thoreau leírja a füst intenzitását, amely segít színes képet alkotni az olvasó fejében. Metaforát használ, amikor a füstöt a “tömjénhez” vagy egy “jégmadárhoz” hasonlítja. Leírja továbbá a “csillagfátyolos” és az “árnyékos” füstöt is, és hagyja, hogy az olvasók elképzeljék a füstöt.”
A stílus funkciója
Az egyedi irodalmi stílus nagy hatással lehet a műre, amelyben használják, és az olvasókra. Amikor a szerzők írnak és szavakba foglalják gondolataikat, számos választási lehetőségük van, amelyek közé tartoznak: szavak, hangok, logika, mondatszerkezetek. A különböző szerzők azonban különböző irodalmi stílusokat használnak, amelyek a sajátos kifejezésmódjuktól és e választások felhasználásától függenek. És az ő választásaik teremtik meg a saját résüket.