Néha az időjárás-előrejelzés nem havazásra, hanem “sleet”-re figyelmeztet. Amikor az Egyesült Államokban a meteorológusok ezt a kifejezést használják, akkor apró (legfeljebb borsó nagyságú) jégszemcsékre utalnak, amelyek akkor keletkeznek, amikor a lehulló hó megolvad, majd gyorsan újra megfagy. (Az Egyesült Királyságban a sleet általában téli keverékre utal). Ezek a golyók jellemzően pattognak, amikor a földre érnek. A havas eső veszélyes lehet, mivel gyorsan bevonja az utak felszínét, és veszélyessé teszi a vezetést.
A havas eső a levegő (hideg fölötti meleg) rétegeiben alakul ki.
A havas eső kialakulásának megértéséhez segít tudni, hogyan alakul ki a hó.
A Föld felszínéhez legközelebb eső levegőréteget – ahol az időjárás zajlik – troposzférának nevezik. Általában minél magasabbra megyünk a troposzférában, annál hidegebb lesz a levegő.
A csapadékképződés során, ha a hőmérséklet a felhők szintjén fagypont, 0°C (32°F), vagy az alatt van, a levegőben lévő víz jégkristályokká fagy, és a kristályok összeállnak, így hó keletkezik. A hó elkezd hullani, és ha a légoszlop a felhőktől egészen a talajig fagyos, a csapadék fagyott marad. Egyszerűen hó formájában hullik.
Néha azonban hőmérséklet-inverzió lép fel. Normális esetben a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken. Hőmérséklet-inverzióról akkor beszélünk, amikor a talaj és a felhők közé egy meleg légréteg hatol.
Egy ilyen körülmények között, amikor a lehulló hó eléri a meleg légréteget, megolvad. Ezután a földfelszín feletti hideg levegőrétegbe kerül, és újra megfagy. Mindez nagyon gyorsan történik, és az eredmény apró jégszemcsék, az úgynevezett havas eső.
Havas eső, fagyos eső, jégeső … Mi a különbség?
A fagyott esőhöz vezető körülmények hasonlóak az ónos esőhöz: A hó egy meleg levegőrétegen keresztül esik, és esőcseppekké olvad, majd a Föld felszíne felett egy fagyos, hideg levegőréteg fogja közre. Ha ez a legalsó hideg légréteg vékony, az olvadt hónak nincs ideje visszafagyni, miközben átesik rajta. Folyékony vízként – eső formájában – éri el a talajt, majd megfagy, amint egy fagyos, hideg felülethez, például egy faághoz, egy úthoz vagy egy hídhoz ér.
A jégeső is jégszemcsékből áll, de a jégeső nagyobb, mint az apró szemcsék, amelyekből az ónos eső áll. A jégeső akkor keletkezik, amikor a zivatarok által keltett feláramlások (amelyek tavasszal és nyáron gyakoribbak, mint télen) gyorsan magasra emelik a vízcseppeket a troposzférában, ahol azok nagyon alacsony hőmérsékleten megfagynak, majd lehullanak.