| Cikkinformációk | ||
|---|---|---|
| Kategória: | Repüléselmélet |  |
| Tartalomforrás: | SKYbrary |  |
| Tartalomirányítás: | ||
| Content control: | SKYbrary | |
Aerofoil vagy Airfoil
Definíció
Egy olyan alakú test, amely a mozgásirányára merőlegesen aerodinamikai reakciót (felhajtóerő) vált ki, az abban a síkban fellépő kis ellenállás (ellenállás) erőre.
Megnevezés
A szárnyon átáramló levegő növeli a sebességét, ami nyomáscsökkenést okoz; ez a szárny akkordjára merőleges erőt (felhajtóerő) hoz létre. A szárny alatti légáramlás sokkal lassabban mozog, nagyobb nyomást és kisebb vagy negatív felhajtóerőt generálva. További információért lásd a Bernoulli-elv című cikket.
Minden szárnyfelület légellenállást generál.
A szárny gyökere és a szárnycsúcs közötti távolság a szárny hossza. A szárnyfesztávolság az egyik szárnycsúcs és a másik szárnycsúcs közötti távolság. A szárny hosszának és húrjának arányát oldalaránynak nevezzük.
A szárny által keltett felhajtóerő és ellenállás mértéke függ a szárny alakjától (domborodása), felületétől, támadási szögétől, a levegő sűrűségétől és a levegőben való haladási sebességétől.
A légörvények tervezésének célja a legjobb kompromisszum elérése a felhajtóerő és a légellenállás között abban a repülési tartományban, amelyben működni kívánnak.
A légörvények felületei közé tartoznak a szárnyak, a faroklapok, az uszonyok, a wingletek, a légcsavarlapátok és a helikopter rotorlapátok. A vezérlőfelületek (pl. csónakszárnyak, magassági kormányok és kormánylapátok) úgy vannak kialakítva, hogy hozzájáruljanak a szárny vagy a vezérsík teljes légellenállási szelvényéhez.
- Nyomás
- Húzás
- Repüléskörnyezet
- Támadási szög (AOA)