Abstract
A sötétebb bőrtípusú betegek hajlamosabbak a bőrgyógyászati beavatkozásokat, például lézert és hámlasztást követő komplikációkra, mivel nagyobb valószínűséggel alakul ki gyulladásos válasz a fizikai vagy kémiai irritációra. A nemkívánatos reakciók közül kiemelhetők a hiperkrómia, a hipokrómia, a hipertrófiás hegek és a keloidok. A sötét bőrű betegek kozmetikai eljárások iránti igénye egyre nő, ezért a bőrgyógyászoknak frissíteniük kell tudásukat ezen a területen. A kémiai hámlasztás tekintetében fontos a legjobb anyagok és koncentrációik, az eljárás előtti és utáni ápolás, valamint a sötétebb bőrűek legjobb indikációinak értékelése. Míg a kaukázusiaknál a hámlasztás elsősorban a fényöregedés kezelésére javallott, addig az afrikai származásúaknál a hámlasztást általában melaszma, posztinflammatorikus hiperpigmentáció, akne és pseudofolliculitis barbae esetén javallják. Általánosságban elmondható, hogy a nagyon felületes és a felületes hámlasztások jól tolerálhatók a fekete bőrön; a közepes hámlasztások óvatosan végezhetők, a mély hámlasztások pedig kerülendők, mivel nagy a dikrómia és a hegesedés kockázata. A sötét fekete bőrön biztonságosan és hatékonyan alkalmazható kémiai hámlasztások típusai közül a glikolsavas hámlasztás, a szalicilsav, a retinsav és a Jessner-oldat. A fizikai hámlasztások elszigetelten vagy kémiai hámlasztással kombinálva is végezhetők.